Friss Ujság, 1948. július (148-174. szám)
1948-07-10 / 156. szám
Budapest, 1948 POLITIKAI NAPILAP Előfizetés egy hónapra: postán----------------10 forint kézbesítővel — — 12 forint Postatakarékpénztári csekkszámla: 17.611 FRISS UJSáC s._ _ k ' Ára 50 f581$jfc^ Július 10, szombat**5^ Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST. .VI., NAGYMEZŐ UTCA 3 Telefon: 225-063, 225-064, 225-065* Ma: Kisemberek házatája A Máramarosszigetre érkezett hadifoglyok legújabb névsora Letartóztattak hat feketéző horgonyaspekulánst Nincs izgalom az álnok cséplőgép tulajdonosok és zsíros parasztok számára, akik az idén is meg akarják ismételni múlt évi sötét mesterkedéseiket és a fekete csépléssel igyekeznek elvonni a magyar föld termékeit a magyar dolgozóktól. Az elmúlt esztendő tanulságai felnyitották a magyar kisbirtokosok szemeit. Az aszályos esztendő 15 millió méter mázsás terméséből a dolgozók ellenségei, egyes cséplőgépesek és zsíros parasztok 2 millió mázsát raboltak el. Ezért nem kaphatta meg sok százezer dolgozó kisparaszt napi fejadagba járó lisztjét vagy kenyerét és ezért kényszerült a kormányzat két ízben is leszállítani a fejadagot. A dolgozó parasztság áldozatos munkája nyomán, melyet Isten áldása kísért, ebben az esztendőben 20 millió mázsa gabonatermésre számíthat a magyar demokrácia. 13 ezer cséplőgép csépeli ezt a mennyiséget és az érte járó cséplési díj 700 ezer mázsa gabona. Az elmúlt évben ez a rész mind idegen kézben kallódott el és elúszott a feketepiac csatornáin a nagygazdák feketén csépelt gabonája is. A nép kormánya a dolgozó tömegek érdekében megszervezte ebben az évben a cséplések ellenőrzését és legbiztosabb ellenőrként a dolgozó parasztság legjobbjait jelölték ki. A dús haszonra spekuláló gépesek és nagygazdák azonban nem nyugodtak bele zsíros üzleteik kimúlásába. Most is próbálkoznak. Uszítanak az ellenőrzés ellen és ahol máskép nem megy, fenyegetik az ellenőröket, akik mindkét kezük munkájából élő kisparasztok, hogy nem adnak munkát nekik. Máshelyütt meg titokban kezdik a cséplést, öszszejátszva a cséplőgéptulajdonosokkal. Próbatétel a cséplési munka ellenőrzése a falu dolgozói számára, hogy megóvják munkájuk gyümölcsének elherdálását. És ahogy a barázdákon eddig, most a gép mellett is helyt állanak, mert tudják jól, ettől függ, hogy minden dolgozó parasztnak legyen vetőmagja és fejadagja ebben az évben. A lelketlen kufárokra, a falu fenyegetődző gazdagjaira pedig kíméletlenül sújt le a nép igazságszolgáltatása. Elkészült az ezredik traktor Ár, államosított kispesti Hofherr -Schrantz traktorgyárban most készült el a felszabadulás óta az ezredik traktor. A gyár a 3 éves terv július hónapjára előirányzott 70 traktor helyett ebben a hónapban 78 traktort gyárt. Krakker József műhelyvezető szerint nem mindig ment ilyen jól a munka. 1945-ben 45 traktort, 1946-ban 175 traktort, 1947-ben pedig 415 traktort gyártottak. „Amióta megindult a munkaverseny, azóta 8 hónapi alatt többet termeltünk, mint addig két és fél év alatt 11 — mondja Krakkor József. Képünk az ezredik traktor befejező munkálatairól készült a kispesti gyárban. Idejét múlta, hogy a gyárakat továbbra is régi uraikról nevezzék el Megszavazták a Nemzeti Vállalatról szóló törvényjavaslatot Bizonytalan időre elnapolták a Házat A képviselőház pénteki ülésén folytatták a Nemzeti Vállalatról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Elsőnek Bláhner József, a Magyar Dolgozók Pártjának szónoka beszélt. — A népi demokrácia a kizsákmányolok tevékenységét — mondotta — nemcsak korlátok közé szorította, hanem gyáriparunknak több mint 80 százalékát a nép tulajdonába adta. Több mint 600 gyár és üzem a dolgozóké lett. Idejét múlta, hogy a gyárakat továbbra is régi uraikról nevezzék el A tőkések és bérenceik az államosításkor azt híresztelték, hogy az üzemek a nép kezén elpocsékolódnak. Ezzel szemben az történt, hogy minőségi szempontból is és mennyiségi szempontból is hatalmas mértékben javult ipari termelésünk, melynek értéke az államosítás óta 1231 millió forintról 1281 millió forintra, növekedett. Természetesen ezen belül az államosítás révén a falu dolgozó népének, a mezőgazdaságnak is több és jobb gépet adhatunk. Régen a több munka nagyobb átzsákmányolási lehetőséget biztosított a gyárosoknak és munkanélküliséget teremtett a dolgozók között. Aki ez ellen tiltakozott, annak börtön lett az osztályrésze. Ma szívvel, lélekkel dolgoznak a munkások az államosított üzemekben, a saját érdekükben végzett termelést a mindennapi munkát, ezekben az üzemekben közösen beszélik meg. A törvényjavaslatot megszavazta. A vitát Vajda Imre iparügyi államtitkár felszólalása zárta le. — A részvénytársaságok működése — mondotta többek között — a múltban már odáig fajult, hogy a vezérigazgató és kisszámú barátai kisajátították az ipari vállalatokat saját hasznukra, a kisrészvényesek és a dolgozók érdekeivel szemben. A Nemzeti Vállalatról szóló törvénynek rendkívüli jelentősége van, mert ez koronázza meg azt a műveletet amellyel a nép kezébe adtuk a gyárakat, az üzemeket. Ezzel egyyszers mindenkorra leszögezzük, hogy nem átmeneti intézkedésről van szó, amikor az üzemeket a nép kezébe adjuk, hanem arról, hogy a magyar nép megérett a maga gazdasági gépezetének vezetésére. Az Országgyűlés a törvényjavaslatot elfogadta. Iszak Kálmán Barankovicspárti képviselőt a képviselőház nagy többséggel megfosztotta mandátumától. Végül az elnök bejelentette, hogy a Ház üléseit bizonytalan időre elnapolják.