Friss Ujság, 1950. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-01 / 27. szám

1859 február 1. szerda FRISS ÚJSÁG FEGYVER AZ ELMÉLET RENDKÍVÜLI ÉRDEKLŐDÉS AZ UDP ELSŐ ELMÉLETI PÁRTNAPJÁN Zsúfolásig megtelt az Általánosnyomda pártszervezetének előadói terme a Magyar Dolgozók Pártja első elméleti pártnapján. Több üzem dolgozója foglalt helyet a padosban, de soknak nem jutott hely és állva várja a pártnap megkezdését. Feszült csendben kezdődik a pártnap. Az előadó hangsúlyozza: az elméleti pártnapokra azért van szükség, hogy a dolgozók tisztán lássák a nagyfontosságú elméleti kérdéseket, átbeszéljék az időszerű politikai és termelési feladatokat s leszűrve a tapasztalatokat, vigyék át azokat a gyakorlati munkába. ... ha a kommunisták pártja irányít Idézte az előadó Marx megállapítását, mely szerint „Az elmélet a tömegekbe hatolva anyagi erővé válik." Ha ez igaz — és hogy igaz, bizonyítja az, hogy győzött Oroszországban a Nagy Októberi Forradalom, felépítették a szocializmust, most a kommunizmus építésén dolgoznak, létrejöttek a népi demokráciák és egyre nagyobb tömegeket hat át a még rabságban élő országokban is a szabadság utáni vágy, amely vagy öntudattá fejlődik, ha forradalmi párt, a kommunisták pártja irányítja, tanítja, neveli a tömegeket. — Fegyver az elmélet — emeli fel hangját az előadó —, amely segíti a dolgozókat a szocializmus építésében, a békéért vívott harcban. Sokszor szakítja meg dörgő taps az előadó beszédét. A hallgatóság nagyréssé most is képezi magát, szemináriumokra jár vagy egyéni tanuló, meg tudják, hogy csak így tarthatnak lépést Népköztársaságunk fejlődésével, az egyre nagyobb követelményekkel. A terem egyik részében a Siemens Villamossági gyár dolgozói ülnek. Amint vége az előadásnak, tovább is együtt maradnak és megtárgyalják a hallottakat. Többet tanulunk, jobban termelünk Nagy Gyula ezt mondja: — Saját üzemünkben láttuk, hogy mennyire igaz mindaz, amit az előadó az elmélet fontosságáról tanított, hogy mennyire jobban termel egy dolgozó, ha a marxizmus-leninizmus elméletének elsajátítását megkezdi. Itt van Jászberényi László elvtárs, aki ma már sztahanovista esztergályos. Jászberényi László csontos arcán jóleső mosoly suhan át. — Mintha rólam beszélt volna az előadó elvtárs, amikor az mondta, hogy minél többet tanulunk, annál jobban termelünk. A Sztálini Műszak lendülete alatt én is megpróbáltam a gyorsított vágást és sikerült. Hatszáz százalék körül teljesítettem. Akkor a Párt — noha még,pártonkívüli voltam — szemináriumra osztott be. Szorgalmasan jártam az előadásokra. És itt jöttem rá, hogy én is egyik fontos katonája vagyok a szocializmus építésének. A párt,a Népköztársaság számít r ám, számít a termelésemre. Azóta minden erőmmel azon vagyok, hogy emeljem eredményemet. Ma már párttagjelölt vagyok — mondja büszkén. A tekercselőben dolgozik Óvári Sándorné, aki 200 százalék fölött teljesít általában. Szintén szemináriumra jár. Az ötéves tervről tanul és azon dolgozik, hogy minél jobb munkával szolgálja ezt a gyönyörű tervet, amely a jobb életet, az erős országot jelenti mindannyiunknak. így fokozódott százezrek öntudata az MDP első elméleti pártnapján Ez az öntudat sokszorozza erejüket és nagyobb teljesítményre sarkalja őket a szocializmus építésében. Gyártják már az „Ötéves Terv“ cigarettát A Lágymányosi Dohánygyárban új cigaretta gyártását kezdték meg. Az eddig ismert és közszeretetnek örvendő cigarettákon kívül az Ötéves Terv megindulásának tiszteletére új fajtával ajándékozzák meg a magyar dolgozókat a dohánygyáriak. A neve „Ötéves Terv". Az új cigaretta a napokban 14 filléres áron már minden dohányárudában kapható lesz. Csütörtökön tárgyalja a szegedi törvénysztár rögtönitőli tanácsa a gyilkos kalkanda ügyet A belügyminisztérium sajtóosztálya közli: 1950 január 3-án, a Szeged Alsótanyához tartozó Lengyelkápolnán állati kegyetlenséggel meggyikolák Kiss Imre újgazdát, a lengyelkápolnai MDP-szervezet volt titkárát, a népi bizottság tagját. Az Államvédelmi Hatóság által lefolytatott nyomozás megállapította, hogy a gyilkosságot a jugoszláv UDB, a jugoszláv titkosredőrség ügynökei álta irányított illegális kulákszervezkedés tagjai követték e e. A szervezkedés vezetői Horváth István és Császár János lengyelkápolnai kulákok voltak, akiket Pendzics Gyúla szabadkai UDB- tiszt ügynökei szerveztek be a jugoszláv kémszervezet szolgálatába és irányítottak Horváth István és Császár János jugoszláv megbízóik utasítására kulákokból és a népi demokrácia más ellenségeiből illegális szervezetet hoztak létre a demokratikus rendszer elleni terrorcselekményekre. Horváth és a szervezkedés legtevékenyebb tagja, Bodó István titkos megbeszéléseken ismertették a kulákokkal a jugoszláv megbízóiktól kapott feladatot: ártalmatlanná kell tenni a dolgozó parasztság vezetőit, akadályozni kell a termelőszövetkezetek kifejlődését. Beszámoltak arról, hogy Jugoszláviában a kulákoknak jól megy a soruk, visszakapják földjüket, ott üldözik a kommunistákat. A szervezkedés eredményiről Horváth egy nála jelentkező titkos futáron keresztül beszámolt Pendzics Gyúrónak. Az illegális szerveződés utolsó megbeszélésén a jugoszláv futár utasítására név szerint meghatározták azokat a baloldali személyeket, akiket mindenképpen el kell tenni láb alól. Ennek megfelelően január 3-án Bodó István magga mellé vette Császár János fiát ,Császár Antalt és ördögh Imrét, akikkel az esti órákban meglesték az idős Kiss Imrét, összekötözték, a határba hurcolták, ahol meggyilkolták. Ezután a szervezkedésben résztvevő kulákok segítségével bujkáltak. Az Államvédemi Hatóságnak azonban hosszas nyomozás után sikerült elfogni a megszökött 60 bujkáló gyilkosokat. A gyilkos Bodó István, Császár Antal és Ördögh Imre, valamint a gyilkosságra szervezkedő kulákbanda vezetői, Horváth István és Császár János ügyét február 2-án, csütörtökön tárgyalja a szegedi törvényszék rögtönítélő tanácsa. 3 & Kegjar-loifiij®l Gazdasági Eggttsség-Hódfő Állandó Bizottságénak Határozatai A Magyar-Lengyel Gazdasági Együttműködés Állandó Bizottsága január 24—30 között tartotta Budapesten ötödik ülésszakát, melyen Béres Andor külügyi államtitkár elökölt. A lengyel delegációt dr. Jedrychowski Stefan miniszter vezette A budapesti ülésszakon a Bizottság újabb határozatokat hozott a két ország közötti gazdasági együttműködés kiterjesztése érdekében. Megállaptodás jött létre az ötéves lengyel-magyar árucsereforgalmi egyezmény előkészítésére, s elhatározta a Bizottság, hogy külön közlekedési albizottságot létesít a két ország közlekedési kérdéseinek rendezésére és a közlekedés rendszerének jobb összeegyeztetése céljából. DOLGOZÓ PARASZTSÁGUNK életszínvonalának emelését mutatja be A TAVASZI VÁSÁR Kétezer darab tenyészállat kerül kiállításra a március 31-én megnyíló Tavaszi Vásáros színvonala és hogy a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás milyen hatalmas előnyöket jelent a parasztságnak, az elaprózott egyéni törpegazdálkodással szemben. A kiállítás anyagának középpontjában a Hároméves Terv eredményei állanak. Igen jelentős helyet kaptak Ötéves Tervünknek a haladó mezőgazdálkodással kapcsolatos szakaszai. Külön csarnokban láthatjuk a Magyarországon eddig meg nem honosított növényeket, gumit, gyapotot és azok termesztési módját. A korszerű vízgazdálkodás a tiszalöki vízierőmű nagyméretű modelljével szerepel a vásáron. A kiállítás bemutatja Ötéves Terveink első esztendeje gyakorlati mezőgazdasági feladatainak megoldását, az új termelési módszereket, a szikes és savanyú talajok eredményes megművelését és megtermékenyítését. A tudomány segítő szerepét szemlélteti az egyik csarnok, ahol bemutatják az élenjáró szovjet tudósok, Micsurin, Liszenko, Gyiscsenko tudományos kísérleteinek legújabb eredményeit. Bemutatják azt is, hogyan készülnek egyes élelmiszerek. Látható lesz a mintaszerű állattenyésztés, az elektromos fejés és tejfeldolgozás. A vásáron önálló mezőgazdasági újító-kiállítást is rendeznek. Dolgozó parasztságunk egészségügyi intézményeinek fejlődését is bemutatják. A vásár megmutatja, hogy az ötéves Terv első évében és továbbra is a nagy Szovjetunió élenjáró gazdálkodásának követésével és a Magyar Dolgozók Pártja, élén Rákosi Mátyás irányításával hogyan kell harcolni a falu jobb és békés jövőjéért. Március 31-én nyílik meg a Tavaszi Vásár, melyen mintegy kétezer darab válogatott, szép tenyészállat kerül kiállításra. A vásár a mezőgazdasági kiállítás anyagán keresztül mutatja be, hogyan emelkedett dolgozó parasztságunk élet 200 százalékra emeli átlagteljesítményét az ‘Dreicsi fl#tái$z@r®gr«r A Hároméves Tervben hat kisüzem összevonásából létesült az Orosz Műszergyár NV. Az új üzem háromszoranyit termel, mint a hat kisüzem együttvéve. A termelés jelentős emelkedése, egyrészt annak a következménye, hogy a kisüzemek kézimunkájáról áttértek a nagyipari módra, a szalagrendszerben való műszergyártásra. Az üzem jó munkáját nagy mértékben elősegítette a munkaverseny is. Jelenleg a fizikai dolgozóknak 80 százaléka áll egyéni versenyben. A munkaversenyek során az üzem átlagteljesítménye 123 százalékról 170 százalékra emelkedett. Az üzem dolgozói nem elégednek meg eddigi eredményeikkel. A csőhúzó osztály az MDP legutóbbi határozatának útmutatása nyomán versenyre hívta a gyár összes műhelyeit, hogy az év első negyedének végéig 200 százalékra emeljék teljesítményüket. 400 kilométer hosszú gazdasági vasútvonal épül AZ ÖTÉVES TERVBEN A szocialista - mezőgazdasági termelés szempontjából rendkívül jelentősek a gazdasági vasutak. A felszabadulás előtt a kisvasutak 40 százaléka ment tönkre. Mintegy 800 kilométer hosszúságú vonal vált teljesen, vagy időlegesen feleslegessé a birtokrendszer jellegének megváltozása következtében is. A megmaradt és azonnal használható gazdasági vasútvonalak hossza mindössze 300 kilométer volt. A Hároméves Terv során 1400 kilométer hosszú vonalat állítottunk helyre és 154 kilométer új vonalat építettünk A legjelentősebb helyreállítás a mezőhegyesi állami birtok vasútján történt, mely az 1949-es esztendőben az őszi szállítási idényben egyedül cukorrépából 1200 nagyvasúti vagon mennyiséget szállított el. Az Ötéves Terv során mintegy 300 kilométer hosszú vonalat átütünk helyre és 400 kilométer hosszúságú új vonal építésére kerül sor. A legjelentősebb új vonal a debrecen—hortobágyi gazdasági vasútvonal lesz, amely az öntözés megvalósítása után az egész terület mezőgazdasági terményeit szállítja majd el, ezenkívül bekapcsolja a nagyvasúti szállításba a nádudvarkörnyéki sűrű tanyavilágot is. A vasútvonalak építésén kívül az ötéves terv során igen sok gazdasági vasúti motorosvonatot és mozdonyt állítunk helyre és szerzünk be.