Független Magyarország, 1904. április (3. évfolyam, 734-762. szám)
1904-04-01 / 734. szám
4 STÜGGETLEN MAGYAR,ORSZÁG 1904. április 1. ronymi ur ? Hát a józan észszel megvénültéig se tudott megismerkedni ? És a gyűjtést a kereskedelmi miniszter tiltja be ? Micsoda címen ? Ha a vasutasok szolgálatukat leteszik, a pályaudvarból, vagy más hivatali helyiségükből, a vonalról eltávoznak : magánemberek. A vasútnak akkor semmi köze hozzájuk. Magános polgárok. Ha pedig magános polgár a belügyminiszter hatáskörébe tartozó ügyben tesz valamit, akkor a belügyminiszter adhat rá engedélyt, vagy tilthatja meg az engedélyt. Hát nincs egy józan eszű, vagy jogot ismerő ember az egész kereskedelmi minisztériumban, aki ezt Hieronymi miniszter úrnak meg tudná magyarázni ? Mi köze neki, hogy a vasutasok mit csinálnak keservesen megszolgált pénzükkel ? Mi címen akarja visszaadatni nekik ? Erre a gyűjtésre vonatkozólag nekünk van egy eszménk. Csak felvetjük a dolgot, tessék róla gondolkodni. Hogy a hatalom a gyűjtést nem fogja megengedni, azt mi előre meg is írtuk. Természetesen azt hittük, hogy legalább a formákat betartják s a belügyminiszter útján tiltják meg a gyűjtést. Ámde ha gyűjteni nem is, de ajándékozni mindenkinek szabad. Mi úgy gondolnék, hogy minden vasutas küldjön valami ajándékot, tesszük azt — ha az ügy iránt való lelkesedésből késznek nyilatkozik reá — Batthyány Tivadar grófnak. Ehhez aztán még a belügyminiszternek formailag se lehet köze. Batthyány Tivadar grófnál jó helyen lenne a pénz. Mert hiszen a hatalom erőszakosságával szemben ügyességgel kell védekezni. Az igazság csak ügyességgel érvényesülhet. Visszatérve a famezus rendeletre, még egy megjegyzést kell tennünk, még pedig Ludvigh Gyula úrnak az Országos Szövetség ügyében tett nyilatkozatára. Ludvigh úrnak a jogi distinkciókhoz nincs dunsztja. Az országos szövetségnek még csak előmunkálatai folynak. Ha majd semmi akadály nem lesz már az alakuláshoz, akkor kérik az engedélyt reá. Mire kérjenek engedélyt addig, amíg nem tudják bemutatni, hogy mi az, amire engedélyt kérnek. Amíg meg nem állapítják az alapszabályokat. Legyen nyugodt elnökigazgató úr, amikor kérni fogják az engedélyt, akkor ön — vagy utódja, — kénytelen is lesz megadni, mert különben nem indul vonat az állomásokról. Vasutasok, az erőszak, egyetértésre, elszántságra, összetartásra tanítson benneteket. Sohase fejedjétek: az erő a kezetekben van, az igazság a ti oldalatokon van, az ország egész közvéleménye a pártotokon. Veletek hát a győzelem ! Előre a szervezkedés jegyében a győzelem felé ! Hajsza az ügyészség utján. — Kihallgatás a rendőrségnél. — Arról a szégyenteljes és csak Magyarországon megtörténhető merényletről, amelyet a vasutasok mozgalma ellen az igazságügyminiszter rendeletére az ügyészség és rendőrség megkezdett, már lapunk mai számában megemlékeztünk. Ma megtörtént a rendőrségnél a terheltek és a tanuk kihallgatása. Magával a dolog lényegével külön cikkben foglalkozunk, itt most a kihallgatásokról szóló hu tudósítást adjuk. De vérlázítóan tűnik ki ebből a vád abszurditása, hogy ugyan nem kell hozzá kommentár. íme a rendőrségi kihallgatás. A hírügyészségnek egy titkolt végzése szolgáltatott alapot arra, hogy Tóth János rendőrfogalmazó az angyalföldi polgári körben folyó évi március 24-én tartott értekezleten támadt felszólamlások következtében, ezen értekezlet vezető embereit maga elé idézze. Amint a kir. ügyészség által kiadott végzésből kiviláglik, a vád Veréb Mihály és Kardos Antal vasúti alkalmazottak ellen irányul. Azzal vannak vádolva, hogy «magánosok elleni erőszak»-ot követtek el és oly kijelentéseket tettek,amelyek a felsőbbség ellen való fegyeimet sértik.» Ez ügyben elsősorban Veréb Mihályt hallgatták ki ma a rendőrségen. Tóth János rendőrfogalmazó a btk. 53. §-át hozta emlékezetébe, melynek alapján 5-től egészen 500 koronáig terjedő pénzbírsággal, illetve 3 naptól 6 hóig terjedhető fogházzal sújtható büntetendő cselekményt követett el. Egyúttal felszólította Verébet, hogy adja elő védekezését. Veréb Mihály elmondta, hogy e hó 24-én este szolgálatból való távozása alkalmával egy kocsirendező kartársa tudomására adta, hogy aznap este a polgári körben vasúti értekezlet lesz, ő erre elment s épen akkor érkezett oda, amidőn arról volt szó, hogy a pénzügyminiszter a vasutasok fizetésrendezését csak az 1904. évi költségvetés elfogadása után fogja rendezni. Hallotta, hogy a pénzügyminiszter eme kijelentése ellen az épen akkor beszélő szónok tiltakozását fejezte ki és ezen tiltakozását azzal indokolja, hogy az állami tisztviselők fizetésrendezését a kormány a költségvetéstől függetlenül rendezte és szervezte, másodsorban pedig arról volt szó, hogy a vasutasok szolgálata az államtisztviselőkével szemben sokkalta terhesebb, amennyiben az egyik lábukkal a sír szélén, a másikkal a börtön ajtaja előtt állnak. A rendőrtisztviselő erre feddőleg szemére hányta Verébnek, hogy «micsoda emberek is azok a vasutasok?» Amire Veréb azt felelte, hogy i — Mi mindig higgadt és komoly emberek voltunk és maradunk. Tanúbizonyság erre az, hogy eddig semmi komolyabb baj nem merült fel . . . Szó volt egyebek közt a megalakítandó országos vasúti szövetség megalakításáról is, amelyre vonatkozólag Veréb megjegyezte, hogy erre nézve felvilágosítást nem adhat, mert az ügy a vasúti mozgalmi bizottságok elé tartozik. Másodiknak Faludi József angyalföldi állomásfőnököt hallgatták ki. Faludi előadta, hogy az értekezletet megelőző délután folyamán egyik hivatalnoktársától hallotta, hogy a budapesti angyalföldi polgári körben (Hungária út 59. I. em. alatt) a vasutasok értekezletet tartanak, ő, mint az angyal-l földi polgári körnek a vasutasok mozgalmát élénken megfigyelő és ez iránt természetszerűleg érdeklődő tagja, elment a körbe, de kimondhatatlan elkeseredést s erősen izzó hangulatot talált a jelenlevők körében. Előre is tisztában volt azzal, hogy az egybegyűltek, a pénzügyminiszter ismeretes nyilatkozata folytán esetleg végzetes határozatokat fognak hozni. A mindenfelől hangzott elfajtás elől, mely szerint az értekezlet vezetésével megbizassák, nem térhetett ki, elfogadta az értekezlet elnöki tisztségét. Elfogadta két okból. Elsősorban azért, hogy magát azon gyanúsításnak ki ne tegye, hogy a mozgalom iránt kellőkép nem érdeklődik, másodszor, mert ismerve komoly és higgadt természetét, az ügy érdemének szolgálatot vélt tenni azáltal, hogy az eszmecserét a helyes mederben vezethesse. Veréb Mihály inkriminált kifejezésére nem emlékszik. Ami pedig Kardos Antal felszólaló abbeli kijelentését illeti, hogy : «ha május 1-én jogos igényeink nem orvosoltatnának, akkor sztrájkolunk», azokra ugyan emlékezik, de egyúttal kijelenti, hogy a felszólamlót rögtön félbeszakította s figyelmeztette, hogy ennek az értekezletnek nem az a célja, hogy a sztrájkra izgassunk. Jegyzőkönyv ez értekezleten vezetve nem lett. Döntő határozat nem hozatott. Ezen értekezlet eredményeképen csak határozati javaslat fogadtatott el, amely direktívát kívánt adni az összes helyi bizottságok vezetőinek. Ezután Turcsányi Pált hallgatták ki, aki a következőket adta elő: A fiumei vasutasoknak e hó 24-én a lapokban közzétett felhívására oly rendkívüli izgatottság uralkodott Rákos rendező pályaudvaron, hogy ő, Potmeri Lajos és Fazekas Imre hivatalnoktársaival közösen egy értekezlet összehívását határozták el abból a célból, hogy egyrészt nyugalomra intse a vasutasokat , emlékeztesse őket arra, hogy május elsejéig — önként adott ígéretükhöz híven — türelemmel várjanak, másrészt, hogy Lukács pénzügyminiszternek a képviselőházban e hó 22-én tett kijelentése ellen állást foglaljanak, illetve a budapesti együttes bizottság és a szombathelyi vezető bizottság útján állást foglaltassanak. Az értekezlet vezetésére koránál fogva és ismerve kololyságát, Faludi József állomásfőnököt kérték föl. Az értekezletet megtartották. Célját ő adta elő s amint az ott elhangzott beszédéből kitűnik, május elsejéig türelemre és adott szavak betartására intette a hallgatóságot, és a fizetésrendezésnek Lukács pénzügyügyminiszter nyilatkozatában burkoltan jelzett elodázása ellen tiltakozott. A fölvetett kérdéshez többen hozzászóltak, de mindannyian a tárgynál maradtak. Veréb Mihály kocsirendező inkriminált kifejezését megerősítette. Abban részéről semmi különöset nem lát, mert az a vasutasok közt állandóan a beszéd tárgyát képezi és így Veréb Mihály csak az általános fölfogást jellemezte. Szolgálati beosztása különben teljesen kizárja, hogy ő mozdonyokat állíthasson meg. Kardos Antal nem izgatott sztrájkra, csak a saját egyéni véleményének adott kifejezést akkor, amikor azt mondta, hogy «akkor sztrájkolunk.» Az ülésről jegyzőkönyvet nem vettek föl. Lefolyását a megjelent hírlapírók jegyezték, hogy a hírlapírókat ki értesítette az értekezlet összehívásáról, nem tudja. Eddig tartott a kihallgatás, a törvénytelen üldözésnek e szégyenteljes jelenete. A »terhelteknek« nem történhetik bajuk. Rendőrség és ügyészség hivalázatos szolgái ugyan a kormánynak és vak eszközei, ámde a bíróság, amely alá az ítélkezés tartozik , független. És ott a képviselőház, amelynek nem szabad, s amely nem fogja szó nélkül hagyni a botrányos igaztalanságot . SZÁJPADLÁS NÉLKÜLI AMERIKAI MŰFOGAK Fölöslegessé teszik az inglemez használatát. »A szájból kivenni nem kell és nem is lehet« Egy óra idő alatt tökéletesen lehet vele beszélni és rágni 10 évi jótállás. '"UT’ Egyedüli specialista a az áj pad nélküli műfogak készítésében. - — . « BUDAPEST, . YNIt 3». KJERfiFE&fcUT 2Q- SZÁM