Független Magyarország, 1904. június (3. évfolyam, 793-822. szám)

1904-06-15 / 807. szám

2 ItmGETLEJä- MXGTAfiOB'SZXQ! 1904. Junius 15. biztatások, mint a buborék, úgy pattantak széjjel. Rendszeresítettek néhány újabb magyar alapítványi helyet a katonai ne­­előintézetekben, lehetővé tevén ekkép, hogy még több osztrák tisztet neveljünk az osztrák hadseregnek. Fölszegeztek egy pár magyar feliratot a kaszárnyákra, azzal az ígérettel, hogy majd alkalmilag kicserélik a többit is , de nehogy ebből paritásra, vagy egyéb handa-bandára va­lami következtetést vonhassunk, meg­tették ugyanazt a cseheknek is. Ide helyeztek végre egy katonai alreálisko­­lát, és ezzel paszsz a vége. Ennyi vívmányt megvalósítottunk. Ám tisztjeink királyi rendelet, ígéretek, biztatások dacára még mindig idegen földön szolgálnak, a katonai büntető el­járás reformjának se hite, se hamva, a parlamenti reform megvalósítására még az előkészítő intézkedések sem történtek meg. Marad minden úgy, amint volt. Ellenben a régi kormányrendszer feltá­madásával egymást követi erőszak és jogtalanság, a kiegyezésnél készül az­­alkotmánygaranciák széttörése, emelik a civillistát és négyszázmillió uj haditeher­­■iót,sújtják ezt a nyomorúságban fetrengő népet. De az oroszlánok hallgatnak. Haragos ordításuk nem veri föl a csendet, hatal­mas talpaik csapásai nem reszkettetik meg ketrecük vasrácsait. Miattuk nem kell aggódni. Lesz indemniti, civillista­­emelés, költségvetés, minden. A tikkasztó melegben komor fenséggel elnyujtózva emésztenek. Ugyan kit ijesztene meg hát Olay Lajos szava? Miért ne csillanna föl reá a boldog vidámság a kormánypárti szemekben ? A fogatlan oroszlánoktól nem fél senki. Budapest, június 14. A képviselőhöz e hó 15-én, szerdán délelőtt 10 órakor ülést tart, melyen folytatják az indemnitás tárgyalását. A ülés végén Nyíri Sándor honvédelmi miniszter válaszolni fog Lovászy Márton és Ar­im Mihály képviselők interpellációira. A függetlenségi párt értekezlete. Az országgyűlési függetlenségi- és 48-as Kossuth­­párt ma este 6 órakor Thaly Kálmán elnöklete alatt értekezletet tartott. A jegyzőkönyvet Ráth Endre vezette. Thaly Kálmán elnök üdvözölvén a megje­lenteket, bejelentette, hogy a párt kebelében az a kívánság nyilvánult meg, hogy a politikai helyzet és a párt belügyeinek megbeszélése végett mielőbb egy értekezlet hivassák össze. Többeknek felszólalása után az értekezlet idejéül folyó hó 21-ikének, kedd délután 6 órája tűzetett ki, melyre a párt tagjai külön levélben is meghivattak. Ezután tárgyalás alá vette a párt a vasutasok fizetésrendezéséről szóló törvényjavaslatot, s a párt álláspontjának kifejtésével az értekezlet Meséssy Bélát és Vi­­sontai Somát bízta meg. Nagy Sándor bejelentette, hogy a szerdai ülésen meginterpellálja a földművelésügyi mi­nisztert a kincstári telepesek ellen elrendelt végrehajtások felfüggesztése tárgyában. Polónyi Géza értesítette a pártot, hogy Rá­­polty Gábor, a kézdi-vidéki választókerület pártelnöke meghalt. A párt őszinte sajnálattal­­ értesül erről és elhatározta, hogy az özvegyhez részvétiratot fog intézni. Horváth Gyula tudatta, hogy Pap Zolán is interpellálni fog a szerdai ülésen a honvéd­eskü tárgyában. Ezzel az értekezlet esti 8 órakor véget ért. A nemzeti párt új tagjai: Apponyi Albert grófot vasárnapi jászberényi beszá­molója és a nemzeti pártnak újra való meg­alakulása alkalmából gróf Forgách László sza­­bolcsmegyei földbirtokos és gróf Forgách Ist­ván abaújmegyei földbirtokos főrendiházi tagok üdvözölték és bejelentették csatlakozásukat a nemzeti párthoz. Üdvözölték Apponyi grófot Koncsek István jászberényi polgármester, Ivánka István, a Hontvármegye Gazdasági Egyesület elnöke, Hevessy Bertalan volt képviselő, Jágics József, Beider Károly, Medgyessy Béla és dr. Huber Károly Mohácsról is. A regnikoláris bizottság ülése. A hor­­vát tartománygyűlés kiküldött tagjai a hét vé­gén Budapestre érkeznek s hétfőn a magyar regnikoláris bizottság tagjaival együttes ülést tartanak, melyben előreláthatólag ratifikálni fogják az albizottságok megegyezését a pénz­ügyi egyezmény meghosszabbításának módoza­tairól. A kvótabizottság ülése. A közösügyi kiadások hozzájárulási arányának újból való megállapítására kiküldött magyar országos bizottság ma délután 4 órakor gróf Dessewffy Aurél elnöklete alatt ülést tartott. Az ülésen résztvettek a kormány részéről gróf Tisza István miniszterelnök, Lukács László pénzügyminiszter és Popovics államtitkár. Felolvastatik az osztrák kvótabizottság átirata, melyben a magyar bizottság által javasolt négy ponthoz hozzájárul. Hosszabb eszmecsere után, amelyben Hegedüs, Reményi, Láng, Lukács Antal, Hódossy, a pénzügyminiszter és a minisz­terelnök vettek részt, kimondatik, hogy a két bizottság között való megegyezés létrejött, azonban a magyar bizottság első határozatában kifejezett álláspontját a maga egész terjedelmében minden megszorítás nélkül változatlanul fentartja, bárha az osztrák kvótabizottság előadójának indo­kolása ellen való minden polémiától eltekint. Elnök és előadó megbizatnak, hogy ezen határo­zatról és a megegyezés elfogadásáról az osztrák kvótabizottság a szokásos módon értesíttessék. Hegedüs Sándor indítványára a bizottság dr. Fálk Miksa előadónak ezen kérdésben is kifejtett nagy­becsű munkásságáért köszönetet mondott. Ezzel az ülés véget ért. A főrendiház közgazdasági és közlekedési bizottsága holnap, szerdán, délelőtt 11 órakor ülést tart. A napirenden több jelentéktelen tárgy sze­repel. A munkaképtelen cseh tartománygyűlés. Prágából jelentik, hogy a cseh tartománygyűlés, melyet ma nyitottak meg, a németek obstrukciója miatt munkaképtelen és valószínű, hogy a tarto­mánygyűlést még e héten elnapolják. A cseh tar­­tománygyűlésen dr. Berold hevesen kikelt a néme­tek obstrukc­iója ellen, melyet szerinte, semmivel sem lehet indokolni. Magyarok az interparlamentáris konferencián. Az interparlamentáris konferenciát ez idén, tudvalevő­leg St.­Louisban tartják meg. A magyar képviselők és főrendek közül eddig hetvenhatan jelentkeztek a konferencián való részvételre. További jelentkezést csupán e hónap tizennyolcadikáig fogad el a kon­ferencia magyar csoportjának titkársága. A csoport még ebben a hónapban ülést tart, amelyen a kon­ferencián való részvételt vitatják meg. Szerb küldöttség a Házban. Tisza István gróf miniszterelnöknél és Berzeviczy Albert vallás- és közoktatásügyi miniszternél ma a szerb kolos­torfőnököknek Jankovics Anatol krusedoli, Bran­­kovics Demeter beocsini, Marjanovics György ku­­vezsdini és Vidiczky György kovili archimandriták­­ból álló küldöttsége tisztelgett, terjedelmes felebbe­­zést nyújtva át a karlócai kongresszusi választmány egy sérelmes határozata ellen, mely a zárdafőnökök költségelőirányzat-készítési jogát közelről érinti, meg­említi a rálebbezés, hogy a kongresszus a fegyelmi jognak a zárdafőnökökön való gyakorlásával túl­lépte hatáskörét, amennyiben az tisztán, ellenőrzési jogának a félremagyarázása, amely érzékenyen érinti a felettes megyés püspökök s azok konzisz­­tóriumainak jogait. A miniszterelnök megígérte, hogy ügyüket a legrövidebbb idő alatt a törvény és igazság követeléseinek megfelelően pártatlanul fogja elintézni, amihez Berzeviczy kultuszminiszter is megígérte hozzájárulását. A nemzeti párt értekezlete. A nemzeti párt f. hó 15-én, szerdán este 7 órakor Hungária szálló­beli klubhelyiségeiben pártszervező értekezletet tart. Az indemnitási vita. — A képviselőház ülése. — Budapest, június 14. Ma már sokkal nagyobb érdeklődés mellett tanácskozott a t. Ház, mint az előző napokban. Megelevenedett a tanácskozó terem, megnépe­sültek a folyosók is. Báró Bánffy Dezsőt várta mindenki. A reggeli újságok híradása szerint ugyanis Bánffy báró ma akart bevonulni kép­viselőtársai közé s ez a körülmény sok szép asszonyt csábított az erkélyre és sok politikust hajszolt be a Házba. A nagy várakozások azonban hiábavalóknak bizonyultak. Egyik hír­nök ugyan egész pozitivitással jelentette, hogy Bánffy bejön, de egy sereg lipótvárosi fiskális be­vonulásán kívül semmiféle jelenségből nem lehe­tett erre következtetni. Némelyek már azt is állí­tották, hogy Bánffy beszélni fog. Erre a nemzeti pártiak is kiadták a jelszót: Apponyi is beszélni fog. A vége pedig az lett, hogy se Bánffy, se Apponyi nem beszélt, sőt egyikőjük se jött be a Házba. Hanem igenis beszélt Darányi Ferenc. Csak röviden és egy újság vádaskodását utasí­totta vissza. És beszélt Olay Lajos is, még­pedig mérgesen, szenvedélyes hangon és okos érvekkel. Minden oldalon nagy figyelemmel hallgatták az érdemes függetlenségi politikust, aki főképen azért támadta a kormányt, mert egy szikrányi nemzeti tartalmat se lát a po­litikájában. A függetlenségi párt pedig szívesen támogatná a kormányt a szabadelvű nemzeti reformok megvalósításában, aminthogy támo­gatta az egyházpolitikai reformok idején is. A baloldal zajosan megéljenezte Olayt, mi­kor befejezte szónoklatát és igen sokan gratu­láltak szép beszédjéhez. Sághy Gyula volt a következő szónok, aki talpig ellenzéki beszédje végén Apponyi nem­zeti politikáját glorifikálta. Majd Marjay Péter, a népszerű pap­képviselőt hívta fel szólásra a jegyző. Marjay, híven az ő szép politikai múltjához, vérbeli tüzes szónoklatot tartott. Zengő, szép nyelve­zettel beszélt, zamatos, tiszta magyarsággal, néha viharos derültséget keltve, néha pedig viharos éljenzést váltva ki az ellenzéki tábor­ból. És szenzációs is volt a szónoklata, mert a pénzügyminiszternek egyik nem épen épüle­tes cselekményéről rántotta le a leplet. Nagyon helyesen tette, népképviselői kötelessége volt, az ellenzék sűrű helyesléssel fogadta beszédjét. Marjay hevesen ostromolta a Tisza-kormány politikáját. Hazaárulónak deklarált mindenkit, aki a nép terheit csak egy fillérrel is akarja szaporítani. Csodálkozását fejezte ki afelett, hogy miképen lehet egy éhínség előtt álló ország népétől elfogadni a civillista felemelését ? Nagyon érdekes leleplezéseket mutatott be a trafikoknak protekcióval való osztogatásáról s ezután pártjának zajos helyeslése és éljen­zése közben befejezte szónoklatát. Szünet után Várady Károly beszélt. Hossza­san és érdekes érvekkel indokolta meg bizal­matlanságát a kormány iránt. Az ülés végén Sztűcs pénzügyminiszter reflektált Marjay vádjára s mindenképen azt próbálta bizonyítani, hogy

Next