Független Magyarország, 1904. augusztus (3. évfolyam, 854-882. szám)
1904-08-01 / 854. szám
4 FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG 1904 Augusztus 9. — Német és orosz szocialisták. Nagy népgyűlést tartottak tegnap Berlinben, amelyen a königsbergi pert tárgyalták. Több, mint négyezer ember volt ott a gyűlésen, melynek helyiségéből ugyanennyien kitnnrekedtek. Liblenecht ügyvéd, a hírneves német szocialistavezér fia, aki — mint ez ismeretes— a königsbergi perben védő gyanánt szerepelt, hoszszabb beszédet mondott a perről. Viharos tapsok kísérték beszédének azt a részét, amelyben Plehvevel, a «vilnai véreb »-bel foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy azt az embert, akinek kezéhez százezer elnyomott munkásnak a vére tapad, megérdemelt módon végezték ki. Berlinben egyetlen egy ember sem volt, aki nem azt érezte volna, hogy Plehve halálával lidércnyomástól szabadultak meg. Azt kellett éreznie minden orosznak, hogy Plehve halála a szabadulás órájának közeledését jelenti. «A merénylő — fejezte be beszédét Liebknecht — «aki életét kockáztatta, egy népet mentett meg zsarnokától. Őrizzük meg ennek az embernek hálás és tiszteletteljes emlékét. Nekünk az a kötelességünk, hogy az orosz szocialistákat támogassuk és kijelentem, hogy valahányszor csak tehetem, küldeni fogok nekik nyomtatványokat és az összes szocialistákat fölkérem, hogy ugyanezt tegyék.« Ezután más szónokok is ugyanebben az értelemben beszéltek és valamennyien azt mondták, hogy a német szocialisták kötelessége orosz testvéreiket támogatni és nekik minden Németországban megengedett szocialista nyomtatványt elküldeni. Erről egyébiránt értesíteni fogják a német kormányt is, úgy, hogy jövőben nem lehet majd a szocialisták ellen titkos szövetkezés miatt pert indítani. — Asztalosok sztrájkja, Klek Endre asztalos gyárában, — mint már többször megintik — hónapok óta általános a sztrájk. A sztrájk ügyében Thék már több ízben nyilatkozott, most azután a munkások egy memorandumban mondják el panaszaikat. A memorandumot a miniszerelökhöz intézték s panaszaik felsorolása közben többek között ezeket mondják: Nekünk asztalosoknak a kereseti viszonyaink évről-évre rosszabbodtak, eltekintve attól, hogy az általános drágulás mellett a status quo ante is rosszabbodást jelent. Tavaly már tűrhetetlennek éi ezek a helyzetet és elhatároztuk, hogy mozgalmat indítunk helyzetünk javítása céljából. Bizottságot alakítottunk, amely követeléseinket pontokba foglalta és ezeket a mesterek elé terjesztettük. A mesterek válaszra sem méltatták elébük terjesztett kérelmeinket. Mi 1944. februárban elkezdtük a sztrájkot. Amint a munkások az egyes műhelyekben abbahagyták a munkát, a mesterek tüstént megadták követeléseinket. Sőt kijelentették, hogy követeléseink jogosak és igazságosak. Néhány hét alatt ötvennél több mester ezernél több munkásnak teljesítette a pontozatokban foglalt követeléseket. Csak egy ember utasította el: Thél Endre úr. Kétségbeeséssel látta, mint teljesítik egymásután követeléseinket és mint közeledik Ő is folyton folyvást ahhoz, hogy rákerüljön a sor a munka beszüntetésében. Amikor április elején az ő munkásai is átnyújtották neki a követelések pontozatait: a nála tisztelgő munkásküldöttséget durván fogadta. Azóta sztrájk van a Thók Endre gyárában. Terék nemcsak hogy a követelésünket tagadta meg, hanem olyan eszközökkel harcol ellenünk, amelyek nem volnának megengedettek. Hatalmas összeköttetéseit felasználva, a hatóság ellenállhatatlan erejét iparkodik szembeállítani velünk. A legválogatottabb rágalmakat terjeszti a rendelkezésére álló eszközökkel rólunk és mozgalmunkról. Az Iparkamara közgyűlési terme is rendelkezésére áll. A mi feleletünk nem képes elhatolni a nyilvánosság fülébe. Thék Endre úrnak szabad ki- és bejárása van minden minisztériumban és minden hatóságnál, a mi osztályrészünk pedig szegényes gúnyánkban és bátortalan megjelenésünkkel mindenütt csak a letorkolás és elutasítás. Nem csoda, ha Thék úr buzgó jajveszékelése után ma már útonálló betyároknak tart bennünket a tájékozatlan közvélemény. Tudjuk, hogy Thék úr nem fog megelégedni a közvélmény preparálásával, ez csak a talaj előkészítése volt. Amint ez kellő módon elő van készítve, akkor meg fog kezdődni a hajsza személyünk ellen és ami nesünk legfájdalmasabb : egyesületünk ellen. Abból, hogy a szakegyesület nem tilthatja ki helyiségéből a sztrájkban álló szaktársakat és a megjelenteknek meg nem tilthatja, hogy arról ne beszélgessenek, eszmét ne cseréljenek, ami egész gondolatvilágukat betölti, a sztrájkjukról: ebből a leggonoszabb rabulisztikával azt hozzák ki, hogy az egyesület helyiségeiben csinálják a sztrájkot és ezen az alapon a hatóságokat ráuszítják a szakegyesületre, mint amely alapszabályain kívül eső dolgokkal foglalkozik. Az ellenünk és szakegyesületünk ellen irányuló aknamunkának a közeljövőben — úgy látszik — foganatja lesz. El vagyunk készülve a legszívtelenebb üldözésre. Ezért fordulunk nagyméltóságodhoz. Ne engedje nagyméltóságod, hogy Thék Endre úrral folytatott bérharcunkban ellenfelünk nagy befolyása jogtalan fegyvereket mozgósíthasson ellenünk. Ezzel kapcsolatban jelentik nekünk, hogy az asztalos munkások ma nagy gyűlést tartottak a Baross utca 45. szám alatti vendéglő kertjében, hogy a mesterek által szándékolt kizárás ügyében állást foglaljanak. A gyűlés elnökéül Peléder Ágostont választották meg, azután Weltner Jakab jelentkezett szólásra. Foglalkozott a Thék-gyári sztrájkkal s azt mondotta, hogy az asztalosok elleni mozgalmat boszuból Thék indította meg. A gyűlés egyhangulag elfogadott egy határozati javaslatot, melyben kimondják, hogy a Thék-gyári sztrájkolókat támogatni fogják, még ha hónapokig is eltartana a harc, a munkások kizárására vonatkozólag pedig elhatározták, hogy az asztalosmunkások nyugodtan bevárják a mesterek merényletét, mert meg vannak győződve, hogy ha a munkásokat kizárják, a harc csak az ő győzelmükkel végződik. — Derék példa. Levélbeli értesítést küldött szét üzletfeleinek Birokay Béla, munkácsi fűszerkereskedő, akitől tanulhatnak kereskedőtársai Munkácson meg az egész országban. Érdemes lenyomatni a derék magyar kereskedő körlevelét. Értesítem azokat a tisztelt cégeket, kik velem összeköttetésben lenni óhajtanak, hogy ezentúl csak magyar nyelven irt levelet és számlát küldjenek, mert mást nem fogadok el és csak magyarul tudó utazóval fogok érintkezni. Okos, derék és mindenekfelett magyar beszéd ez. Hiába történnek majd apró kis m megjegyzések, hogy a munkácsi kereskedő ekkép akar reklámhoz jutni Hát akarjon! El is éri és meg is érdemli! Gondolkodnék és cselekednék ekkép valamennyi kartársa ebben az országban, nagyon rövidesen tisztára magyarrá lehetne tenni a kereskedelem nyelvét. Ez a cél pedig megérdemli, hogy mindenkép támogassák. — Piehve meggyilkolása. Pétervári távirat jelenti, hogy a cár és cárné távirati után őszinte részvétüket fejezték ki Piehve özvegyének. Ma gyászistentiszteletet tartottak Plehve miniszterért a cár, az özvegy cárné, a nagyherceg trónörökös, a nagyhercegek és nagyhercegnék, az összes miniszterek és a diplomáciai testület jelenlétében. Az egyházi szertartás után, amelyet Antonio metropolita végzett, a holttestet a temetőbe szállították. — Királyi kitüntetés. A király Biffa János nyugalmazott pénzügyi számvizsgálónak, sok évi hű és buzgó szolgálata elismeréséül a koronás arany érdemkeresztet adományozta. — Feloszlatott sztrájktanya. A Haggenmacnerféle gőzmalomban két hét óta szünetel a munka s noha ez idő alatt a munkások mindig békésen viselkedtek , a malomban dolgozó néhány munkást nem háborgattak, a rendőrség tegnap este feloszlatta a sztrájktanyát. A Visegrádi utca 11. sz. alatti vendéglőt, ahol a sztrájktanya volt, tegnap este 15 lovas és 30 gyalogos rendőr vette körül, akik beeresztettek ugyan a vendéglőbe mindenkit, de több mint egy óra hosszat senkinek sem volt szabad kijönnie, még azoknak a munkásoknak sem, akik nem tartoztak a sztrájkolókhoz s csak véletlenül tartózkodtak a vendéglőben. Végre megérkezett Szeszler Hugó fogadazó, aki kihirdette a főkapitány nevében, hogy feloszlatja a sztrájktanyát, miután Haggenmacher munkásait elbocsátja s nem tekinti őket többé sztrájkolóknak. — Helyek a hazárdjátékok ? A Budapesti Kávésipartársulat, mint annak idején megírtuk, azt a kérelmet intézte a főkapitányhoz, hogy sorolná fel, melyek tulajdonképen a hazárdjátékok, mert ezzel sok kellemetlen zaklatástól kímélné meg a kávésokat, akik nincsenek tisztában azzal, hogy melyek hát a tiltott szerencsejátékok. A főkapitány most válaszolt erre a beadványra. Kijelenti, hogy a kérelmet nem teljesítheti, mert a tiltott kártyajátékok kimerítő taxatív felsorolása el sem képzelhető. Hiszen mindig keletkezhetnek újabb szerencsejátkok, vagy a régi társasjátékok alakulhatnak át szerencsejátékokká, úgy hogy mindig volnának játékok, amelyek a fölsorolásból hiányoznak, amelyek azonban mégis üldözendők volnának. — Orvosok kongresszusa. A XV-ik nemzetközi orvosi kongresszust, amelyen csak orvosok és az egyes nemzetek bizottsága által elfogadott tudósok vehetnek részt, 1906 április 19—26-án tartják meg Lissabonban. Minthogy az előadásokat előre ki akarják nyomatni, azokat a főtitkársághoz kell küldeni. A hivatalos nyelv a francia, az előadásokat azonban angolul és németül is meg lehet tartani. Jelntkezni a főtitkárnál, Miguel Bombarda dr.-nál lehet (Hospital de Rilbarolles). Tagsági díj 25 frank. Hazai tanáraink s orvosaink közül számosan vesznek részt a kongresszuson. — Politikai gyilkosság Bukarestben. Az újságok megemlékeztek róla, hogy a bukaresti macedón oláhok a Macedónia kávéházában egy Labareszka-Lekanta nevű ember lelőtte Papahegi Ilie tanárt s aztán a vendégek őt lőtték agyon. Erről a véres esetről a következő részletek érkeztek Bukarestből : A Macedónia-kávéház, ahol a gyilkosság történt, kicsiny és piszkos helyiség, rendes közönség nem is jár oda, csak a macedón-oláhok kis töredéke és a Bukaresbe vetődött balkán csőcselék. A környezet tehát jellegzetesen bakán. Lazaretzka-Lekanta, az agyonlőtt gyilkos, szintén balkán alak. Valamikor igazgatója volt a macedóniai oláh gimnáziumnak s ugyanakkor a bukaresti kormány politikai ügynöke, de megunta ezt a kettős foglalkozást és fölcsapott görögnek. Néhány konstantinápolyi görög bankár, aki zavaros üzleteket akart kötni, újságot alapított Bukarestben arra a célra, hogy az oláti fővárosban oláh nyelven harcoljon a macedóniai oláh érdekek ellen. Lazareszku jó pénzért vállalkozott erre a feladatra, letelepedett Bukarestben, ahol a görögpárti újságot meg is indította. Lazareszku ekkor a Macedóniából is kimaradt, s épen a gyilkosság □apján mondta valakinek: — A Macedóniába nem megy már csak rabviselt ember. Ez a kijelentése rögtön elterjedt a kávéházban, s véletlen úgy akarta, hogy Lazareszkynak még azon a napon be kellett mennie a kávéházba. A megbántott emberek haragosan fogadták, de nem bántotta senki, s ő több jelenlevő állítása szerint csak nagyobb biztonság okából vette elő revolverét, nem azért, hogy támadjon, a fegyver azonban mégis elsült és Papahagit megölte. A megrémült emberek aztán nem kérdezték, hogy véletlenül történt-e a dolog, vagy szándékosan, hanem elővették a revolverüket és rálőttek Lazareszkura. Valamennyi vendégnek volt revolvere s valamennyi lőtt. Lazareszku számtalan sebborítva holtan esett össze. A gyilkosság híre érthető izgatottságot keltett az egész országban. — Véres párbaj. Súlyos kimenetelű kardpárbaj volt tegnap Nagyváradon, a honvédgyalogsági laktanya vívótermében. Ougi Zoltán budapesti postatiszt, ki jelenleg a 4. honvédgyalogezredben fegyvergyakorlatát tölti, mint tiszthelyettes, mielőtt Nagyváradra utazott, a biharmegyei Széplak községben összetűzött Tarbay Lajos községi jegyzővel s ebből keletkezett a párbaj, melyben Gugi Zoltán öt vágást kapott. — A fürdés áldozata. Selmecbányán a Vöröskút tavában tegnap több gyermek fürdött, miközben a hullám magával ragadott egy tíz éves kisfiút, akit többé megmenteni nem lehetett. Még a hulláját sem voltak képesek eddig megtalálni a hatóság közegei. — A veszprémi kiállítás. A veszprémi kiállítás munkálatai befejezésükhöz közelednek. Impozáns lesz az ős Bakony termékeit magában foglaló és az összes veszprémmegyei erdőbirtokosok által adott anyagból épült 33 méter magas bakonyi pavilion, mely előtt szerénykedve húzódik meg színes kupolájával a borászati csarnok, melyben a híres somlyói és balatonmelléki borkülönlegességek lesznek kiállítva. Az iparcsarnok is tető alatt áll, mellett a bakonyi hires háziipar-pavillon és odébb a balatoni halászati pavilion készül. A kiállítás ideje alatt a vasúti motorkocsik fogják a személyforgalmat Budapest—Kis- Gell—Győr—Veszprém között lebonyolítani, mely motorforgamat Hieronymi miniszer a veszprémvármegyei gazdasági egyesület kérelmére a kiállítás ideje alatt kisérletképen helyezett forgalomba. — Egy szövetkezeti igazgató lopásai. Vlasszák Alajost, a brockói fogyasztási szövetkezet üzletvezetőjét a csendőrség Nyitrán letartóztatta, mert a szövetkezet kávé- és cukorraktárát több ízben meglopta és kéz alatt kiskereskedőknek eladta.