Függetlenség, 1905. május (18. évfolyam, 34-37. szám)
1905-05-07 / 34. szám
34-ik szám. Ma már a színészek nem lehetnek a művészet nyomorgói. Nem komédiások, kik csak a kenyérért dolgoznak, anélkül, hogy az alkotásnak vágya égetné lelkeiket. Ma a színészek nem a ripacsok kompániája többé, kik a pillanat hatása alatt komédiáztak a festett színfalak előtt, de tanult és tudatos művészek, kiknél a művészeti cél s a kultúra haladása a fő. Kerületünk ez idei direktora, Szalkay Lajos kiváló társulatot hozott ide. Kik szerencsések voltak a lezajlott hét előadásait végig hallgatni, róla és társulatáról csak a legnagyobb dicsérettel szólhatnak. Nem jött be városunkba kedvvel, okulva a keserű tapasztalatokon, de ismerve az ő nemes ambícióit és társulata erejét és kiválóságát, a színészet országos felügyelője, mint utolsó Mohikánt ide küldte egy utolsó nagy kísérletre. Ha ez is balul üt ki, elhallgat a színészet nálunk tiz hosszú esztendőre s mi e mellőzést valóban meg is érdemeljük. Adja Isten, hogy ez ne következzék be. Kivánjuk a társulatnak a legjobbat s mivel mi a városi kultúra mindennapi nehéz küzdelmű harcosai csak osztálysorsos testvéreket látunk bennük, üdvözöljük őket és köszöntjük őket a halandó kultúra nevében, a jobb jövő reményében azzal, hogy: „Küzdve küzdj és bízva bízzál!“ ... Elvégre egyszer már nálunk is hajnalodni kell a szépre, nemesre, jóra s a művészetekre. • Adja Isten! . . . Ilyesmivel egy minisztert is meg lehetne buktatni. De Bácskában korlátlanok az étlaperkölcsök. Péter: (Elhalványuló arccal.) Pisztráng ! Nusi: Ez a világ legkönnyebb eledele. Péter: Én pedig azt mondom Cica, hogy Atlasznak könnyebb volt a világegyetemet vállaira venni, mint nekem ebből enni. Nusi: Bátorság Péter ... A mama sohasem bocsájtaná meg. Péter: (Félénken nyúl a pisztráng után és nagy elszántsággal hozzálát.) Ezzel részemről be van fejezve ! Nusi: (Kihívóan.) Bizonyos benne? Péter: De mennyire ! Kedves és szeretetreméltó apróság következik Gerbeaud konyhaművészetéből, olyan bájos kis bohóságok, hogy szinte lekivánkoznak az ezüst tálcáról. Nusi: No Péter ... itt van már a gyomor-csillapító is. Péter: (Földerülten.) Azt hiszi . . . Nusi: De azért ne sokat, mert------Péter: (Kérdőleg tekit föl.) Nusi: Mert most jön az est cicuja. Péter: (Ijedten.) Cica,ne izéljen ! Nusi: Olyasmi, amiből minden ember enni fog. Péter: (Elszántan.) Csak én nem ! Nusi: Fogadjunk, hogy maga is. Péter: Áll a fogadási Száz csók ! Nusi: Elveszti ! Figyelmeztetem, hogy én annak engedem át, akinek akinek akarom. Péter: (Meghökkenve.) De hát jó isten, mi jöhet még? Nusi: Gondoljon valami rendkívülire. Péter: Rendkívülire? Csakhogy ehhez rendkívüli gyomor is kéne. A rendkívüli étel frissen hántott főtt tengeri. Hosszú csövek, csillogó gyöngyszemekkel, valami sajátosan ingerlő aromával. Péter: (Kitörő lelkesedéssel.) Igaza volt Cica. Ezt nem lehet ott hagyni, ha belehal is az ember. A vendégek közt is többen osztják Péter véleményét, mások ellenben szomorú resignatióval szemlélik a végső küzdelmet. Aztán garmadával felhalmozott szőlő és őszibarack következik. Péter: (Szőlőt vesz tányérjára.) Ez igazi gyomorgyógyszer. Nusi: Majd ennél sokkal hatásosabb is jön. Péter: Ugyan? Nusi: Nézze, már hozzák is. Gorgonzola, rockforti, trappista stb. Péter: És maga azt hiszi, hogy . . . Nusi: Sajt nélkül — úgy mondják — nem is teljes a vacsora. Péter: (Sajtot vesz a tányérjára.) Hallottam Cica, hogy a rockforti, rockforti a sajtok királya ... És ilyen fölséges vacsora után . . . ilyen királyi vacsora után ... De ni . . . milyen furcsa . . . Ejnye no . . . Nusi: Mi baja? Péter: Ő semmi ... épen semmi. .. ez a falat . . . ördögbe is . . . a torkomon akadt . . . Nusi: Lehetetlen? Péter: De ha mondom ... És ne tudnám lenyelni? Ez bosszant. (Nagyot nyel, azcn egyszeriben elfehéredik, még egy kísérletet tesz arra, hogy összeszedik . , vásároljon minden W9 n Jft Sr cégnél V. tized Szolnoki-M flPUDOJ gazda bihar-dobresti U PPil j£ utcza 184. szám Telefon 64. £ Cl 1IICIC£iü6j1 0 meszet gjgr íw~ ¥ Cl U Aliiul xammasa szám. ssa«» FÜGGETLENSÉG 3-ik oldal. ÚJDONSÁGOK. Beniczky-utca — Aradi-utca — Kegyeletsértés. — Kecskemét, május 8. A múlt közgyűlésen egy határozatot hoztak, mely szerint Beniczky Ferenc főispán érdemeinek elismeréséül az Aradi-utcát Beniczky-utcának keresztelték el. Csodálatos, hogy ehhez az indítványhoz a közgyűlés hozzájárult. Pedig indukálása igen gyenge. Először, mert a főispán a jogakadémián nagyobb alapítványt tett, márpedig az Aradi-utca a jogakadémiához igen közel fekszik. Másodszor, mert az utca torkolatában nyílt meg a Rákóczy sugárút , így a Beniczky-utca az u. n. előkelőbb utcák sorában foglal helyet. De már vegyük az érem másik oldalát. Miért kellett épen az Aradiutcát nevezni Beniczky-utcának ? Miért sértünk meg mi egy várost, mely okát nem szolgáltatott rá, miért kellemetlen nekünk az „Aradi“ név, a magyar Golgota szenthelyére emlékeztető elnevezés? Hiszen olyan nevetséges utcanevek vannak, hogy a hatóság már foglalkozik a tervvel a nevek megváltoztatására vonatkozólag, miért nem nevezte el ezek valamelyikét Beniczkyről s hogyan juthatott arra a gondolatra, hogy épen az Aradi utcát fosszák meg történelmi jelentőségű nevétől ? Rés judicatával állunk szemközt. De lehet a dolgon még segíteni. Hiszszük, hogy akad olyan férfiú a legközelebbi közgyűlésen, ki e dolgot szóvá fogja tenni. Mert ebben az utca elnevezésben egyenesen kegyeletsértést aktunk, nem is említve azt, hogy egy várost ezáltal minden ok nélkül megsértettünk. Kecskemét város közgyűlésének hazafisága ősidőktől nevezetes s jóvá kell tennie ezt a határozatot, melyet nyilvánvalólag az elnézés, nem pedig a tények felismerése sugallt. A magyar Golgota, a vértanúhalált halt dicső elődök emléke a kegyeletet megköveteli, Arad város pedig — mint alföldi testvérváros — nem érdemli meg azt, hogy minden ok nélkül régidőktől nevét viselő utcánkat — akár Beniczky Ferenc, akár — Tisza István nevéről nevezzék el. («•) — Felszólamlások a választói névjegyzékek ellen. A kecskeméti felső- és alsókerület 1906. évre érvényes választói névjegyzékei május hó 5-től kezdve közszemlére kitétettek Szinnyay Imre központi irodaigazggató hivatalos helyiségében, ahol folyó hó 25-ig minden nap megtekinthetők a délelőtti órákban s a délután folyamán le is másolhatók. Reklamációját bárki is személyesen megteheti a városi állandó központi választmányhoz. A függetlenségi párthoz tartozó polgároknak ez irányban szívesen nyújt közelebbi felvilágosítást a felsőkerületre nézve Kecskeméti Vilmos pártjegyző (1. II. t., Hegy u. 83.), az alsókerületre nézve dr. Iványosi Szabó László pártelnök (1. I. t., Festő u.), akik a felszólamlásokat a párt megbízásából személyesen intézik el.