Függetlenség, 1881. június (2. évfolyam, 150-178. szám)

1881-06-16 / 164. szám

Budapest, 1881. A VIII. kerületben Mudrony Soma a függet­lenségi párt képviselőjelöltje folyó hó 16-án csü­törtökön délután 3 órakor az ősz-utczai nemzeti tornacsarnokban fogja programmbeszédét megtartani. A IX és X. kerületi függetlenségi párt végrehajtó bizottsága a következő felhívást tette közzé : Van sze­rencsénk t. polgártárs tudomására hozni, miszerint a központi válaszmány az országgyűlési képviselők meg­választására folyó évi junius hó 24 ét tűzte ki és he­lyéül a Ferenczvárosban a Köztelket (üllői­ út 25. szám) jelölte meg. Egyúttal pedig a szavazójegyek (bárczák) kiadására f. hó 16—22-ig állapitá meg, miket Ferencz­­város és Kőbánya választó­polgárai a ferenczvárosi kerü­leti elöljáróság helyiségében (soroksári­ utcza 43. szám) a délelőtti órákban vehetnek ki. Felhívjuk azért t. pol­gártárs figyelmét, hogy a választásra jogosultságát iga­zoló jegyét f. hó 16 - 22. annál inkább vegye ki, nehogy a választás napján nehézségek gördüljenek útjába. Vala­mint tisztelettel hozzuk t. polgártárs értésére, hogy a ferenczvárosi és kőbányai függetlenségi (Thaly)­párt irodáját a mester- és angyal utcza sarkán lévő Frank János féle vendéglő helyiségébe tettük át, hol önnek t. polgártárs a nappali órákban bármi a választásra vonat­kozó ügyben készséggel szolgálunk felvilágosítással. Hódmező-Vásárhelyről íratja magának az „Ellenőr“, hogy Németh Albert ellen, G­o­s­z­­tonyi Sándort és Komjáthy Pált akarja a függetlenségi párt felléptetni, azért, mert Németh Albert a vízáradás alkalmával igen közönyösen viselte magát a város iránt. No hát a nevezett urak aligha függetlenségi pártiak, ha oly férfiú ellen lépnek fel, a­kit pártja büszkén mond a magáénak, s a­ki vezérfiai közt méltó helyet foglal. A­mi az „Ellenőr“ második állítását illeti, az nem más mint ráfogás, mert tudja mindenki hogy Németh Albert az árvíz­veszély alkalmá­val ott volt a legveszélyesebb helyeken, a­miről tehet akárki tanúbizonyságot Hódmező-Vásár­helyen, s nemcsak ott volt, hanem Hódmező­vásárhely védelme érdekében a­hol csak kellett, közben járt. Egyébiránt az e fajta rugdalód­­zásokról a függetlenségi czége alatt, mindenki tudja, hogy honnan erednek. Nincs azoknak egyéb czéljuk mint a függetlenségi pártot meg­bontani próbálni. Innen erednek azok a kor­mánypárt végrehajtó bizottságától, de hát hiába minden fogás oly becsületes magyar emberekkel szemközt, mint a hódmező­vásárhelyiek. A nagylaki választókerület függetlenségi párti jelöltje Bek­ker János választókerületének beutazását s ez alkalommal programmbeszédét folyó évi junius 1- én vasárnap, fogja az illető községekben következő sorrendben megtartani: Apátfalván vasárnap reggeli 8 órakor, M.-Csaná­­don délelőtt 9 órakor, Palotán, hova Földeák, Lele, Kövegy, Kis-Királyhegyes, Alberti, Pitva­ros, Ambrózfalva és N.-Majláth községek tiszte­lettel meghivatnak, ugyanaz­nap délelőtt 11 órakor, Nagylakon ugyanaz­nap délután 3 óra­kor, Lajtényban ugyanaz­nap délután 6 órakor, Szombathelyről írja tudósítónk. Ama fényes fogad­tatásról, melyben a függetlenségi párt jelöltje Schvarcz Gyula részesült már táviratilag értesítettük önöket. An­nak kapcsában csak annyit mondhatunk még, hogy az Ellenőr távirata az itteni körökben, hol derültséget, hol megbotránkoztatást szült. Milyen humbug volt az E­llenőr közleménye ez kiviláglik abból is hogy az ide való kor­mánypárti Vasmegyei Lapok is savanyu arczczal, de mégis 2500-ra teszi a pünkösdi gyűlésen jelen voltak számát. Pünkösd hétfőn Jáákra rándultunk, pártunk leg­erősebb várába. Kocsinkat követte több magány­zó és egy karutczai földműves gazdákkal megrakott szekér. Ez utóbbiakat a lelkesedés annyira vitte, hogy saját költsé­gükön kísértek körutainkban. Jaákon 100 választó várt bennünket. Jelöltünk programmbeszéde után Náraiba indultunk. Náraiban ban­dériummal fogadtak. A lovasok innen elkísértek Pornóba és itt egy uj meglepetés várt reánk. A falun kivü­l a német választók lovasai fellobogózva vártak bennünket s zenével kisértek a faluba. Itt már a Pinka vidék falvai­nak választói egybegyülve voltak. Jelöltünk határtalan lelkesedéssel fogadtatott és azután Isten szabad ege alatt 2000 ember előtt, kik között lehetett vagy 800 választó, tartá német nyelven programmbeszédét. Utána még nép­szerűbb dialektusban szólott pártunk jegyzője, Politzer Zsigmond fejtegetvén az önálló vámterület és az önálló bank előnyeit. Érthetett volna belőle a jelen volt szolgabiró ur is. Különben a hencz atyafiak nem egyszer pislantottak mosolyogva a jelen volt szolgabiró felé. A helyzeti jel­lemzésére elég csak annyit megjegyeznünk, hogy jelöl­tünk jelenléte Pornóban valóságos népünnepély volt, s hogy uton-utfélen már hallottunk függetlenségpári kortes dalokat miket a nép maga készít, s melyeket után-út­félen énekelnek. Szóval jelöltünk körútja minden túlzás nélkül diadalutnak nevezhető, s az ellentábor ármánykodásai eddig még nem tudtak ártani ügyünknek, így Csajtán egy szolgabiró összegyűjté a közönséget, hogy tőlünk eltántorítsa. Legjavában folyt a kapaczitáczió, midőn hire terjedt, hogy Schwarcz megjelent a faluban. Erre a kö­zönség mind Schwarcz elé ment és a kortes szolgabirót ott hagyták a faképnél. Csodálatos, hogy mig az alispán nagy falragaszo­kon hivatalosan hirdeti a törvényt, mely szerint sem itatni, sem etetni, sem hivatalos pressziót gyakorolni nem­­ szabad, épen az ő aegise alatt folynak javában az eteté­­­­sek és itatások, sőt a szomszéd Rohonsz szolgabiráját a­­ Csaj­aiak nyakára küldte, a­hol ezekre hivatalosan rápa­­rancsoltatott, húznák be a Schwarcz zászlókat. De minden fondorkodások és erőszakoskodásokkal ezért érni nem tud a kormánypárt, a nép megunta a ba­­sáskodást, a nép utálja a rendszert s még a legnagyobb megvesztegetési kísérleteknek is ellen áll. Maga a nép azokat, kik traktáltatják magukat haspártiaknak szokta gúnyolni. Szerencsére az ilyen haspártiak nincsenek nagy számban. Egy-két faluban akad egy kettő, de ezek is a megvetés tárgyait képezik. Különben megtörtént az is hogy egy faluban megitták a kormánypártiak borát és azután a „Bódi“ zászlókat a szemétgödörbe dobták. N­­e 1­f­y e hó 15-én fog itt szónokolni, és ugyanazon időben jelöltünk a német falvakat járja be, ahol már alig várják. Jelentésemet azzal zárhatom be, hogy ha a dolgok jelenlegi állásánál marad 3—400 szavazatnyi többséget nyerünk. Orosházán gr. Károlyi István nem lépett vissza, mint azt megírtuk, hanem minden áron győzni akar G­y­ő­r­y Elek ellenében. Ráczkevéről írják lapunknak: A ráczkevei választókerületben 1881. június 11-dikén kezdette meg körútját Dr. Halász Gejza mint függetlenségi képviselőjelölt. Laczházán, hol első programmbeszé­­dét tartotta s az ezután következő helyeken, t. i. Peregen, Ráczkeviben, Makádon, Becsén, Sziget-Sz. Miklóson, szóval mindenütt a legnagyobb lelkese­déssel fogadtatott s nem hiányzottak a határszéle­ken fogadó küldöttségek, bandérium, a koszorúkat, virágcsokrokat átnyújtó díszruhába öltözött leányok, diadalív, fáklyászene. A programmbeszéd nemcsak a pártbelieknek tetszett, de a más pártbelieket is meghódította. Óhajtjuk és his­szük is, hogy dr. Halász Gejza egyhangúlag fog megválasztatni. Tót­komlósról írják lapunknak: Tótkomlós községünkben, a­mely az orosházi járáshoz tartozik 13-dikán délután fél 5 órakor tartó Győri Elek függetlenségi párti képviselőjelöltünk ünnepélyes be­vonulását és programmbeszédét. Dr. László Elek orosházi tiszti főorvos és számos kisérő csatlakozott még a menethez. A piacz térre érve itt pártunk és a nép nevében Gaál Dániel helybeli tani­ó szépen sikerült beszéddel üdvözlő pártunk képviselőjelöl­tét, melyre képviselőjelöltünk Győry Elek szintén kitünően válaszol, és tüzetesen előadja programm­­ját. Daczára annak, hogy az itteni túlnyomó elem kormánypárti, mégis beszéde óriási hatást keltett, és szűnni nem akaró éljenek között fejezé azt be. Meg kell említenem még azt is, hogy itt nálunk pár hónappal ezelőtt is keresve nem találhattunk az egész községben össze-vissza 20 függetlenségi párthoz tartozó választót, ma már 200-nál többet számolhatunk. És hogy pártunk ennyire erősödött, ez­t különösen orosházi derék főorvosunknak dr. László Elek úrnak és helybeli tanítónk Horváth Béla úrnak köszönhetjük. Az itteni, egykor oly erős kormánypártnak maholnap aligha­nemcsak rom­jai maradnak. Szabadkán a közjogi ellenzéki párt végre­hajtó bizottsága egy nyilatkozatot tesz közzé, a­melyben a többi közt következőleg rajzolja a kormánypártot vezető , és rokonát Mamuzsits Lázár zsebrák képviselőjelöltet támogató főko­rifeust. És most lássuk ki az a Mamuzsits Ágoston ? Köz­ös váltóügyvéd. E czim, szószerinti értelemben, nagyon megfelel az ő jellemének, mert ha közre veszi a perle­kedő feleket , csakugyan megváltatja velük Krisztus kínszenvedését, nem kímélvén még saját bunyevácz vér­­rokonait sem. Két kebelbarátja van : az egyik Sztoczek Károly szerkesztő, a másik Antunovics Mátyás kir. közjegyző. Mindhároman együtt véve képezik az itt he­­lyi szabadelvü párt trifoliumát. Tudományos és társa­dalmi műveltségét fényesen igazolják azon épületes (?) pamphlettek, melyeket Sztoczek Károly segítségével a Bácskai Ellenőr pártolóinak lelki táplálékául szokott összetákolni. Politikai szereplése azon időtől kezdődik, midőn, mint egykori balpárti, az úri kaszinóban először tartotta programmbeszédét, mely abban magaslott ki, hogy a „kecske farka még ekkor is mozog, midőn dög­­lődik.“ De erkölcsi tekintetben is nevezetessé lett azál­tal, hogy 6420/880. sz. Ítélettel ellátott bűnperben ügy­védi bűntett miatt vizsgálat alá került, és a huzamosb ideig tartó vizsgálati fogságot derekasan ki is állotta. Legújabban pedig biztos tudomásunk van arról is, hogy ugyancsak ő ellenében a helybeli ügyvédi kamara előtt föld­­adás-vételből származott ügyvédi visszaélés s egyéb vétség miatt panasz emeltetett s egyúttal az ügynek a fenyi­­tő törvényszékhezi áttétele kéretett. Mindezek után, azt kérdjük tisztelettel a nagyérdemű közönségtől, vajjon mit érdemel egy olyan ember, mint Mamuzsits Ágoston ? Mi jogosíthatja fel őt (szerkesztőtársával együtt) arra, hogy Szabadka város közönsége s kiválóan annak egyes köztisztelet és becsületben álló egyénei felett erkölcsbiró gyanánt feltolakodjék és palctát törjön ? A választ adja meg a t. közönség. Lehet képzelni minő szép párt, s minő jelöltek lehetnek azok, a­kiket ily ember ve­zetése alatt akarnak mandátumhoz juttatni. Az aranyosmedgyesii kerületben Szeőke Berná­­tot, Nagy-Somkuton Teleki Géza grófot, a peéri kerü­letben S­z­e­meny­ei Józsefet, Pécsett Radenicset Sopron megye eszterházi kerületében Péchy Tamást, a zichifalvi kerületben Vuchetich Endrét kormánypárti jöltekül felléptették. Szebenmegye nagydisznód­, kerületében a szász nem­zetiségi párt Steinacker Ödönt, a keresztyénszigeti kerületben pedig Gáll József segesvári polgármestert kiáltotta ki jelöltül. Poprádon Máriás­sy Aladárt, a felső-eörsi kerü­letben E­r­n­u­sz­t Kelement mérsékelt ellenzéki jelöltekül felléptették. Fiuméban ma tarta beszámolóját Csernátony Lajos. Erről a következő táviratot kaptuk : Fiume, jun. 15. (Er. távirat.) Csernátony Lajos a város volt képviselője ma tarta beszá­moló beszédét olasz nyelven. Beszéde nagy szen­­zácziót keltett. Fiume legvitálisabb érdekeit tár­gyalva, az agitácziók folyamán felmerült kéte­lyeket teljesen eloszlatta. Kijelentette továbbá, hogy Fiume közjoga kérdés tárgya nem lehet, csakis a provizóriumból való kibontakozás mó­dozata. Fiume másik életkérdéséről, a sziszeki vasútról szólva kijelenti, hogy a kormány hatá­rozott szándéka, vagy megvenni a sziszek zágrábi vonalat, vagy kiépíteni a sziszek-károlyvárosit. Éljenzés kisérő szavait. — Fiume kép­viselésére Csernátony ott helyben kéretett fel, minek elfo­gadására késznek nyilatkozott. — Megválasztása egyhangú teend. Holnap diszebédet rendeznek a képviselőjelölt tiszteletére. A f. hó 18-ára terve­zett horvát skupstina elejtetett. Nagyon rosz idő járt volna reája. Megjegyezni valónk csak annyi, hogy újra ígéret és ígérettel állunk szemben. Kivánatos volna, hogy a mi ígéretet itt Cserná­tony Lajos, Tisza Kálmán legelső intimusa tett, azt Tisza Kálmán végre a nemzet és a fiumeiek akaratához képest teljesítse is. FÜGGETLENSÉG­. Zavarok Muszkaországban. A czár szökési tervei. HI. Sándor czár nem érezvén magát többé biztonságban Gacsinában, elhatározta, hogy Peterhofba egy kis városkába, melyben hason­lóképen palotája van, fog költözködni.'­'Peterhof a balti tengernél szemközt fekszik Kronstadttal. Veszedelem esetére a czár egy nyilt folyosón végig, mely a palotától egész a tengerig terjed, egy hajóra szállhat és onnét félóra alatt Kron­­stadtba érkezhet. Ez a folyosó a föld alatt vezet a tengerig, és már I. Pál czár idejében építtetett. Az ajtó e folyosóhoz el van fedve egy tükrös szekrény által a czár dolgozószobájában. Az uralkodó czár az, ki a kulcsot mindig magával hordozza. Most Peterhofban kutatásokat tesznek, hogy megtudják, vajjon nem készítenek-e a nihilisták a czár megérkeztére valamely kellemetlen meg­lepetést. Itt is ugyanazok az óvrendszabályok fognak megtétetni mint Gacsinában és a palota berendezésénél alkalmazott katonák a feszületre eskettetnek meg, hogy hallgatni fognak. Ha azután munkáikat bevégezték, gyarmatosoknak küldetnek el Szibériába, hogy a czár biztos legyen hallgatásukról. Szép egy jutalmazás. Június 8-án a czár Pobedenoseff tanácsára valahára mégis elhatározta magát sétalovaglásra a czárnővel, két fiával és roppant nagy kozák kísérettel. A czár alig tudta magát a nyereg­ben tartani, mert a pánczél, melyet ruhái alatt hord, nagyon leszorította őt. A sétalovaglásnak nem volt más czélja, mint a népnek bizonyítani, hogy nem fél a nihilistáktól. De Pétervárott mindenki élezel e felett, kivált azért, mert Pobedenoseff minden lapszerkesztőségnek meg­hagyta, hogy e nagy eseményről írjon. Ignatieff első kormányzati rendszabálya a titkos rendőrség szaporítása, újabb 30 titkos rendőr küldetett el Genfbe, Párisba, Londonba és Brüsszelbe. De legnagyobb diadala lesz a politikai bűnösök kiszolgáltatásáról szóló szerző­dés, mert ő az, ki azt mindig sürgeti. Ha e terve sikerül, még azt fogja a czárral elhitetni, hogy ő egy második Bismarck, és hogy Fran­­cziaországot csak úgy bírta rá, hogy ott félnek őt ellenségüknek tudni. Pétervárott sokat beszélnek arról, hogy Su­­waloff leend külügyminiszter. Ez gyönyörű dolog­­ lesz, ha az egykori III. osztály főnökét nevezik ki, de szent I. Pobedenoseff alatt, mint ezt gú­nyosan nevezik, még a legőrültebb dolgok is lehetségesek. Zsidóüldözések felélesztése. Czensztochauban, délnyugati Kongresz Lengyel­­országban nagy rémülés uralkodik az ottani zsidó lakosság közt. Az ottani római katholikus papság a népet intette, hogy ne csábíttassa el magát zsi­dók elleni kihágásokra. Csensztochau tudvalevőleg egy nagyon erősen látogatott zarándoklási hely egy csudatevő szűz Mária képpel, melyet csensztoehaui fekete szűz Máriának neveznek, mely ép oly hí­res mint a máriaczelli, a lorettoi és újabb időben a lourdesi csudatevő képek és a San Jago de Com­­postellai zarándoklási hely Spanyolországban. A csensztoehaui rendőrfőnökség indíttatva érezte ma­gát egy rendeletet bocsátani közre, melynél fogva az itt időző parasztságnak meg van tiltva a zárda­­ területének elhagyása. A „Czas“ szerint izgatók ’ járják be Kongressz Lengyelországot, kik a népet a zsidók ellen lázitják. Szaratotban, hol alig van egy pár zsidó, a lá­zongások megújultak. A lázongók, kik áldozó csü­törtök óta időről időre megújítják a zavarokat, csak pusztítás és rablás miatt jöttek ide és a keresz­tény kereskedők boltjait is épp úgy rabolják ki, mint a zsidókéit. A Golos mind ezeket a lázadásokat az átalá­­nos nyomornak, az éhségnek és a munkahiánynak tulajdonítja. Azt mondja, hogy nem tudja, miként fognak a szeratosi hatóságok a nagy számmal elfo­gott lázongók ellen fellépni és azt hiszi, hogy ott talán még­sem fognak oly barbár rendszabályok­hoz nyúlni, mint Kievben és Odesszában, hol kan­­csukázás és vesszőzés ismeretlen hatalom által újra elrendeltetett, noha az a legújabb törvények által el van tiltva. Most, hogy ez ismét behozatott, e törvények ellenében, elképzelhetni, mennyire fogja a köznép ezeket tiszteletben tartani, ha látja, hogy a hatóságok maguk szegik meg azokat. A nihilisták. Semmi sem bizonyítja inkább a hangulat nyomottságát Muszkaországban, mint az a körül­mény, hogy a külföldre utazó muszkák száma, daczára az útlevél taksának 5-ről 500 rubelre emelésének még­is háromszorosa a tavalyinak, míg a Muszkaországba érkezők száma felényi­­­­vel csökkent. Mindenki ugyan­is meg van arról győződve, hogy a nihilisták legrövidebb idő alatt egy borzasztó csapásra készülnek a czár és környezete ellen. Mennyire retteg a czár a nihilistáktól, azt már e napokban elbeszéltük, miként zavarodott meg, midőn a menykő lecsapott a gacsiai obe­­liszkbe. A muszka hírlapok ugyan tagadják, hogy revolverrel futkosott segítségért kiáltván, egy szobából a másikba és a segítségére siető szolgákat és katonákat megsebesítette lövés által s csak annyit mondanak, hogy a ménykő csa­pásnál csakugyan hitte, hogy dinamit robbanás történt és ijedtségből a földre esett, úgy hogy ájultan szedték fel onnét. A nihilisták a szent szék prokurátorához Pobjedonoseffhez egy levelet intéztek, mely kö­vetkezőleg hangzik: „Bjedonoseff! Vészth­ozó ! Hagyd abban kép­mutató működésedet, mely arra irányul, hogy a czárt rettenes Iván és Miklós czár kancsuka­­kormányzására térítsed. Ha a kancsuka újra fog uralkodni Muszkaországban, akkor te leszesz az első, ki a kancsuka által meg fogsz halni, mert te akkor semmivel sem vagy jobb a Me­­zencseffeknél, Krapotkinoknál és mindazoknál a gazoknál, kiket az ő kegyetlenségük miatt megbüntetni voltunk kénytelenek. A te urad tőlünk szemet szemért követel, mi tőled fogat fogért fogunk venni. Figyelj jól ez intésre, mielőtt késő lesz, mert a halottak nem támad­nak fel, hogy egy uj, jobb életet kezdjenek !“ Hogy e levelet érteni lehessen, tudni kell, hogy Pobjedonoseff muszka nyelven annyit je­lent, mint diadalhozó, Bjedonoseff pedig, mint őt szállítják, ugyan­csak muszka nyelven vészt­­hozó. Az 1880-ban elítélt nihilisták közt Odes­­­szában egy Gukhovokaja Viktória nevű alig 12 éves lányka is volt, ki 14 havi vizsgálati fogság kiállása után, holtiglani számkivetésre Szibériába ítéltetett. A szegény gyermek, midőn meghallotta, hogy örökre el fog választatni szü­leitől, kétségbeesésében felakasztotta magát. Loris MelikofF Wiesbadenben. A Daily Telegraph berlini levelezőjének sikerült Loris Melikoffal, ki jelenleg Wiesbaden­­ben időzik, találkozni és vele beszélgetésbe­ bo­csátkozni. Azt írja róla, hogy nálánál udvaria­sabb, előzékenyebb és finomabb modorú embert még nem ismert, semmi sem hasonlítható elra­gadó mosolyához, de ő semmitől sem irtózik annyira, mint attól, hogy a gyógyfürdő arszlán­­ának tartassák. Kevés muszka ismerősei, csa­ládja és könyvtára egyetlen szórakozásául szol­gálnak. Több intervienció akart hozzá betola­kodni, hogy nézeteivel megismerkedjék, de ez egyikének sem sikerült, ő mindenre, a­mi a czár és á talán véve a muszka politikára vonat­kozik, oly néma marad mint a sír. Más részről azonban feltűnő az, hogy Musz­kaországban minden ember, ép úgy az ariszto­­krácziai körökben, mint a közép és alsó nép­osztályokban mindent elkövet, hogy neki volt miniszteri működéseiért háláját kifejezze.­­ Ez példa nélküli eset Muszkaországban, hogy egy kegyvesztett minisztert így tiszteltek volna meg. Ő volt nagyon is az, ki a legnagyobb zavarok közepette a tömeges száműzetéseket beállította és sok ezer embert, ki már Szibériába kísérte­tett, vissza hitt, végre ő volt, ki lelépett. E pél­dáját Abáza és Milgutin is követték. Loris Molikoff Wiesbadenből Emszbe szán­dékozik átköltözködni, miután családját Schlan­­genbadban helyezi el. A muszka katonaság és parasztság. A muszka kormány észrevehetőig el van ré­mülve a muszka katonaság hangulatán. Most ugyan­is nem csak a tisztek és csak némely fegyvernem­­beli katonaság, jelesül a tengerészek, tüzérek közt terjed a nihilizmus, hanem a gárdisták közt is. így jelesül Szaratoffban a rendőrség megtudta, hogy a katonaságból sokan névtelen leveleket kaptak, melyekben felszólíttattak, hogy ne engedelmeskedjenek azoknak a parancsoknak, a­melyeket nekik a czár nevében küldenek. Ennek következtében Warmoszki hadügyminiszter paran­csolatot adott ki, melynélfogva a katonaságnak szigorúan meg van tiltva laktanyáik elhagyása még nappal is. Még rokonaikat és barátaikat is csak laktanyákban láthatják, tisztjeik jelenlétében. Hogy a nihilisták csakugyan ártatlanok a zsi­dók üldözésében, azt a következő tény is bizo­nyítja : Bugan­ka faluban Kiev kormányzóságban a nihilista ügynökök ugyanis rávették a parasztokat, hogy ezek önkényt ajánlkoztak a zsidóknak oko­zott károk megtérítésére, melyek Bugan­kában 800­­ rubelre rúgnak. Junius 16. Külföldi hírek. Tuniszi Ügyek. Az olasz politikának, úgy látszik, egyáltalán nincs szerencséje Afrikában. A tuniszi diplomácziai vereséget most egy más, igen érzékeny csapás követte. Mint már emlí­tettük, az az olasz expediczió, mely Asszab­­ország belsejének kikutatására elindult, a ben­­szülöttek által mind egy szálig lekaszabolta­­tott. Az expediczió Giulietti vezetése alatt öt katonából és tíz tengerészből állt. Asszab a Vörös tenger partjain terül el; — ez ország lett volna az olasz gyarmatosítási törekvé­sek czélpontja, mi­végből a Rubbatino gőz­hajótársaság — kétségkívül az olasz állam megbízásából — a vidéken nagyobb területet vásárolt meg. A baj annál nagyobb, mert az olasz kormány a gyilkosság megtorlására nem követheti Francziaország példáját, nem küldhet hadsereget az illető vidékre, nem használhatja ürügyül a véres tettet hódítási törekvései leple­zésére. Az i­lető vidék, hol a gyilkosság történt, egyiptomi főhatóság alatt áll s az olasz kormány Kairóban kénytelen elégtételt kérni. Osztrák dolgok. Az osztrák miniszterválsági híreket a Politik teljesen alaptalanoknak s az alkotmányhű párti lapok fogásának deklarálja. A válságot, írja a többek közt, azért koholták, hogy a népek figyelmét ébren tartsák, de az eszköz, mint már elkoptatott, nem bíz hatással. Hogyan lássák be a népek a válság szükségét vagy csak valószínűségét is ? A törvényhozási ülésszak most rendesen zárult, sőt még a rendel­kezési alap megtagadása is elmaradt véletlenül. A költségvetés meg van szavazva, meg a tör­vény is, mely a szükséglet fedezéséről gondos­kodik. A mostani és minden ülésszak legfonto­sabb törvényeinek egyikét, a földadó-novellát mindkét ház elfogadta és elnyerte a csá­szár szentesítését is. — Honnan jöjjön tehát a válság ? Igaz ugyan, hogy az urak háza a képviselőház által hozzá küldött javaslatok egy részét nem intézte el, mi talán itt-ott lehangolt­­ságot keltett, de e sajnálatot keltő tény még nem vonja maga után a válság szükségét, sőt annak valószínűségét sem, mert a képviselőházi többség viszonya a kormányhoz ma sokkal ba­rátságosabb, sokkal szilárdabb, mint volt a múlt évben, a többség sokkal tömörebb, a szolidari­tás tudata intenzívebb benne, mint volt valaha. Saloniki. Az Augsburger Allgemeine Berlin­ből a következő telegrammot hozza: Hivatalos oldalról Ausztriának Salonikire vonatkozó ter­veinek istápolását megczáfolják, a Saloniki- Mitrovicza vasútvonal állomásainak elfoglalását czélzatos találmánynak jelzik. — Följegyezzük e dementit a­nélkül, hogy más megjegyzést csatolnánk hozzá, mint hogy a hivatalos tagadá­sok épen olyankor szoktak bekövetkezni, midőn az, mit tagadni akarnak, épen diplomácziai tár­gyalások alatt voltak. A liverpooli városház szándékolt légberö­­pítéséről, valamint a merénylők elfogatásáról távirataink kielégítő értesítést hoztak. Most je­lentik, hogy M’Kevits James, Barton William Robert és Me. Grath múlt szombaton ki lettek hallgatva a vizsgáló­bíró által. A bűnténynek, mivel vádoltatnak, büntetése tizennégy évi, köz­munkával súlyosított börtön. A rendőr tisztvise­lőt, ki elfogatásukat eszközlő, szinte kihallgatták és a tárgyalást a jövő hétre tűzték ki. Izland­­ban különben a féniek igen elhatalmasodtak és a vezérszerepet Parnell kezéből kiragadták. Használ-e ez Izlandnak, az más kérdés. A köz­vetlen következés már eddig is az, hogy kik eddig Parnell törekvéseit helyeselték, e körül­mény folytán a kormányt a legerélyesebb rend­szabályokra nógatják. Izlandnak legőszintébb ba­rátai aggódással tekintik a dolgok ez uj rendjét és félnek, hogy nyilt lázadásra fogják az íreket erőszakolni, mi az angolokat véres kegyetlensé­gekre és Izland teljes leigázására kénytelné. kifejezést, hogy a magyar ipar nemsokára an­­­nyira fog emelkedni, hogy nem fogunk szorulni a külföldre. A főherczeg erre a közönség zajos éljenzése között elhagyta a termet, az elnöki tisztet pedig Zichy Jenő gróf vette át és meg­ejtettek a választások. KÖZGAZDASÁG: Az országos magyar iparegyesület. Az országos magyar iparegyesület ma meg­tartotta közgyűlését, melyen az egyesület fővéd­nöke József főherczeg is megjelent. A főher­­czeg üdvözlése és ennek szívélyes válasza után Zichy Jenő a közgyűlést hosszabb beszéddel nyitotta meg. A megnyitó beszéd után Mudrony Soma mondott emlékbeszédet S­z­a­b­ó­k­i Adolf fölött, méltatván az elhunyt nagy érdemeit az iparegye­sület s általában a hazai ipar felvirágzása körül. Utána R­á­t­h Károly, Streitmann József és Stock Endre elhunyt tagok emlé­kének szentelt nehány szót s inditványozta, hogy ez elhunytak emléke jegyzőkönyvileg megörülht­­tessék, özvegyeikhez pedig részvétnyilatkozatot intézzen az egyesület. Ezen indítvány egyhan­gúlag elfogadtatott. Az évi jelentés a közgyűlés által felolvasott­nak tekintetett. Következett a díszérmek kiosztása. Mudrony Soma olvasta fel a kitüntettek névsorát s József főherczeg személyesen nyújtotta át minden egyes kitüntetettnek az érmet s a díszoklevelet. A folyó évben az igazgatóság a következőknek ítélte oda az egyesületi diszérmet: Á­r­k­a­y Sándor lakatos Budapesten versenyké­pességéért, Cservenka és Grossmann kádár Budapesten versenyképességéért, D­u­r­c­z Antal nyerges és szíjgyártó Budapesten versenyképességéért, Ehrlich Miklós mázoló Budapesten versenyképessé­géért, Fischer és Haybäck palabányatulaj­donosok Pozsony, versenyképességéért, Gáspár Antal s fiai szövetgyáros Marosvásárhely uj iparág meg­honosítása s versenyképességi­ért, Gross és Weiss kalapgyárosok Budapest verseny és kivitelképességéért, Ilaj­d­á­k Ambrus bortermelő Tokaj versenyképessé­géért, L­é­g­r­á­d­y testvérek kő- és könyvnyomdatu­lajdonosok Budapest versenyképességűért, M­o­c­z­n­i­k­i Lajos boreczetgyártó és mustárkészitő Budapest verseny­­­ képességért, H­e­u­h­o­l­d János távirdaépitő intézet tulajdonos és gépgyáros Budapest uj iparág meghonosí­tása és versenyképességért, Neukomm Bálint fia Versecz cégnak­ gépgyárakra versenyképességért, P­r­ü­c­k­ 1­e­r Ignácz pezsgőgyáros Budapest versenyképességért, Richter C. W. látszerész Szeged versenyképessé­gért, Schwindler József czukordíszmű­készítő Budapest versenyképességért, Szabó Samu lakatos Győr versenképességért, T­a­n­c­z­e­r András késmű­ves Pápa versenyképességért, U­n­g­á­r Ignácz gyáros Bpest Viktória-sóra versenyképességért, W­a­l­s­e­r Jakab ká­dár Bpest versenyképességért. A munkás érmet kapták ezüstben : H­e­l­d József üzletvezető Budapest, Korschek­ Károly gépész Késmárk, Neumann Henrik fővésnök Budapest, P­á­d­e­r Nándor műhelyvezető Budapest, S­c­h­w­e­t­z Ferencz üzletvezető Budapest, Széll János czipész üzletvezető Budapest: Bronzban : Hajnal Benjamin asz­talossegéd Budapest, Illés László fodrászsegéd Buda­pest, K­r­a­z­s­o f Gy­őző csipészsegéd Budapest, P­a­p­p Ferencz betűszedő Sárospatak, Wahl János üzletvezető Újvidék. Az érmek kiosztása után Zichy Jenő újból köszönetet mondott a főherczegnek a köz­gyűlésen való megjelenéséért s az erre adott válaszában a főherczeg azon reményének adott Budapesti áru- és értéktőzsde. — Junius 16. — Árutőzsde. (Hivatalos jelentés.) Az eladók nem sok búzát kínáltak, és a kiszabott árhoz szilárdul ragaszkod­tak. A vásárlók kedve általában korlátozott volt, egy malom mégis több rakományt vásárolt meg. A forgalom 12,000 mmázsára rúg; az ár a tegnapi, itt-ott néhány árral drágább. Egyéb gabonaneműekben rozsot jobban t­erelik és 5 krral drágábban fizetik, minden másnemű gabona, kínálat hinyában, változatlan és szilárd. A mai napon történt vásárlások közül következő kötések jutottak tudomásunkra: Búza tiszavidéki 1000 mm. 77.5 kis 13.60 200 mm. 78.5 kis, 13.50, 200 mm. 77.5 kis 13.30, fehér­vári 270 mm. 75.5 kis 11.90, 1100 mm. 74 kis­ 12.50, bácskai 2200 mm. 72.8 kis 12.12 s fél, bihari 700 mm.­ 77.4 kis 12.5, 100 mm. 77.2 kis 12.—, oláh 2600 mm. 74.5 kis 11.5, 1500 mm. 74 kis 11.—. Rozs 100 mm. 10.40 p., 350 mm. 10.37'/,.. Zab 500 mm. 6.43 p., 300 mm. 6.50 p., 100 mm. 6.85 p. Határidőüzlet : Szokványbuza őszre 11.20 —11.23. Zab őszre 6.47*/,—6.52. Tengeri júniusra 6.65—6.70. Káposztarepcze augusztus szeptemberre 123/» —12»/e>trt. Értéktőzsde. (Reggeli tőzsde.) A jobb időjárás és az elrendezés jó legombolyítása újra felvidámitá a tőzs­dét és kezdettől már szilárd hangulat uralkodott, főleg a járadékokban, melyek jóval kedvezőbben zárattak. Magyar 6 °­ C-os aranyjár. 117.25. Papirjáradék 90.55 — 90.65. Új 4 °/C-os aranyjáradék 90.70. Osztrák hitel­részvény 348.80—349.60. A déli tőzsde eleven volt. — Magyar 60­ C-os arany­járadék 117.30. Új 4­00-os aranyjáradék 91-ig. Papirjá­radék 90.95. Vasúti kölcsön 133.75. Nyereménykölcsön 123. Tiszai sorsj­ 113.75. Osztrák hitelr. 349.20—350.20. Magyar hitelrészv. 354.75—355. Leszámitoló bank 151.25. Anglo bank 145.50. Unic­bank 139.25. Osztrák állam­­vasút 362. Bécsi bizt. 330—340. Molnárok és sütők malma 321. Sertéshizlaló 260—262. Budai hegyipálya 111 áru. Gőzh. élvez. 127—128,­­ igen szilárd befo­­lyással­ Arany. Napol.­aj. 9.31. Hivatalos leszámitoló árfolyamok : Magyar aranyl. 117.—, magyar ált. hitelbank 355.—, magyar leszámi­toló- és pénzváltóbank 151.—, m. földhitelintézeti részv. —.—, magyar jelzálogbank részv. —, osztrák hitel­részvény 352.—, angol-osztrák bank —.— Unicbank —.—, tiszai és szegedi kölcsön 114.—, magyar papirjá­­radék 91.—, Pénznemek : Magyar királyi arany 5.52—5.54, Reczés arany 5.50 5.52, Osztr.­magy. 8 frtos arany 9.30-----9.32—, 20 frankos arany 9.30----9.32—, Török arany líra------9.29 O.­m. ezüst 100.=—100.10, Német birodalmi bankjegy 100 b. m. 57.05—57.15, TÁVIRAT. Szombathely, junius 15. (Saját tudósítónk­tól), Ma rögtönzött gyülekezeten Helfy Ignácz pártunk kiváló harczosa kitűnő beszédet tartott óriási hatást idézve elő. Nagy számú közönség éljen riadallal oszlott szét. A kormánypárt vég­rehajtó bizottságának tiszteségtelen korteseljá­rása daczára Schwarz Gyula jelöltünk megvá­lasztása bizonyos. Keszthely, jun. 15. (Saját tudósítónktól.) A keszthelyi választó-kerület választó-polgárai N­o­v­á­k Ferencz elnöklete alatt ma tartott ér­tekezleten Fáik Miksát a kerület volt kép­viselőjét újból egyhangúlag képviselőjelöltnek kikiáltátották. Ellenpárt eddig nincs. Róma, junius 15. Kamara­ülés. A válasz­tási reformra vonatkozó előterjesztési vitában, a ház megszavazta a II. czikket, mely a válasz­tási jog gyakorlásának feltételeit foglalja magá­ban, és elfogadta továbbá 202 szavazattal 173 ellenében a Hl. czikket, melyben a kormány a bizalmi kérdés felvetése mellett 19’18 lírás vá­lasztási ezenzust állapit meg. Pétervár, jun. 12. (Az orosz határig pos­tán.) Konstantinovics Miklós nagyherczeg nejé­vel és gyermekével Taskendbe lett száműzve. Nikolajevics Konstantin nagyherczeg Girondába belebbeztetett. Különösen az a gyanú terheli, hogy Szuchanov tengerész tisztet az akna-osz­tályhoz ajánlá. Arról is értesülök, hogy Kabozov személyiségét felismerték az egyik elfogott ten­gerész tisztben. A tisztek vallomásai állítólag igen terhelők Konstantin nagyherczegre. Pétervár, junius 16. Az Agence russe meg­­czáfolja azt e hírt, hogy valamely hatalom meg fogja szállani Bulgáriát, és kijelenti, hogy a ber­lini szerződést aláírt összes nagyhatalmak óhajt­ják a bolgár válságnak kölcsönös tranzakczió által elősegített békés megoldását. Gorcsakoff herczeg három hét múlva Wildbad fürdőbe utazik. Páris, junius 15. A Petit Párisien, Laisant közlönye azt írja, hogy a kamarának tegnapi szavazata, mely szerint Laisant indítványát a részletes tárgyalás alapjául elfogadta, de annak tárgyalását csütörtök előtt nem tűzte ki, szín­lelt volt, mert a kamarának csütörtökön a költ­ségvetési vitát kell megkezdenie és azt megsza­kítás nélkül be is kell végeznie; ennél fogva Laisant indítványának tárgyalása bizonytalan időre halasztatott el. London, jun. 15. (Eredeti távirat.) A féni O’Donovan-Rossa-féle közlöny írja: Mi mérté­kért mértéket, vérért vért követelünk. Az angol kormány ellen gyilkosság végett két verdikt mondatott ki és szivünkből örülnénk, ha a táv­iró arról tudósítana, hogy bármely két izlandi e két ítéletet Forsteren és Gladstone-on végre­hajtotta volna. Egy másik czikk az angol laká­sok szétrombolására hív fel, és azzal a fenye­getéssel végzi, hogy New­ York i­ munkásai minden angol hajót e levegőbe röpítenek. Konstantinápoly, június 15. Tegnap cserél­ték ki a görög-török egyezség ratifikáczióit. Oroszország és Francziaország képviselői, ad hoc diplomácziai utasítás hiányában és az ügy vég­leges rendezését elvárva, külön jegyzőkönyvben jelentették az illető kormányok beleegyezését. — Rascon spanyol követ tegnap nyújtá át ün­nepélyes kihallgatáson megbízó levelét. — Duffe­­rin lord angol nagykövet ma érkezik ide. — Megerősül, hogy a porta junius 13-án köriratot intézett külföldi képviselőihez, melyben megerő­síti a tuniszi kérdésben már előbb közölt tilta­kozását. London, junius 15. (Er. távirat). Ezerkét­száz londoni távirdai hivatalnok egy meetingen strickolásra kötelezte magát, ha kérvényük a munkaidő leszállítására vonatkozólag nem véte­tik a kormány által figyelembe. E tárgyban Liverpoolban is tartanak a távirdahivatalnokok kongresszust. Toulon, június 15. Musztafa, a tuniszi kül­döttség élén ide érkezett, ahol őt nagy tisztelet­tel fogadták. A tuniszi miniszter még ma este Párisba utazik.

Next