Függetlenség, 1934. október (2. évfolyam, 222-246. szám)

1934-10-02 / 222. szám

Kecses, 1934 oktióber ^ ^t­ggenená^ gabonaféleségben lényegesen magasab­bak a világpiaci jegyzéseknél. Szeptem­ber hó közepén a határidős búza Buda­pesten 90%-kal, az októberi rozs 44%-kal, az ótengeri pedig 47%-kal volt drágább, mint Rotterdamban; világos bizonysá­gául annak, hogy a magyar gabonaár­­javulás nem a világpiaci áremelkedés kö­vetkezménye, hanem okozati összefüggés­ben áll a római szerződések árjavító ha­­tározmányaival. Külkereskedelmi aktivitásunk, melynek egyik fő tényezője a kereskedelmi szerződések hálózatán kívül a magyar kül­kereskedelem egységes megszervezése a Külkereskedelmi Hivatalban, s a külkeres­kedelmi mérleg örvendetes javulását ered­ményezte, így az 1932. év végén külkeres­kedelmi mérlegünk aktívuma még csak 6 millió volt, az 1933. évi mérleg már 80 mil­lió pengő kiviteli felesleggel zárult. A fo­lyó év első nyolc hónapjában is aktív volt a kereskedelmi mérleg és pedig 22,1 millió pengővel, ami 6 millió pengővel kisebb ki­viteli többletet jelent ugyan, mint a múlt év hasonló időszakában, ez azonban arra ve­zetendő vissza, hogy az exportmennyiség növelése érdekében — és ezen fekszik kül­kereskedelmi politikánk hangsúlya — bevitelünket is fokoztuk és így helyesen egész külkereskedelmi for­galmunkat növeltük. Emelkedő k­skereskedelmi for­galom Ezt a törekvésünket siker koronázta, mert kereskedelmi forgalmunk egész mennyiségét a múlt évi első nyolc hónap 420 milliójáról az idén 473 millióra tudtuk növelni. Ebben az időszakban kivitelünk 23,5 millió emelkedést ért el a múlt év ugyanezen idő­szakával szemben. A megnövekedett k­vitel csak úgy vált lehetségessé, hogy a behoz­e­­talnak, főként a nyersanyagokban nagyobb teret engedtünk, ami természetes kövekez­ménye volt ipari termelésünk emelkedésé­­nek. De része van a behozatal emelkedésé­ben annak is, hogy az iparcikkek belföldi árainak olcsóbbá tétele végett kereskedelmi szerződéseink az ipari behozatalt megköny­­nyítették. Minden reményünk megvan azon­ban arra, hogy a folyó év utolsó negyedé­ben kereskedelmi mérlegünk kiviteli egyen­lege erőteljesen fokozódni fog úgy, hogy ez­­ideig kereskedelmi mérlegünk jelentős aktí­vumára ezúttal is számíthatunk. a kisipar támogatására és előmoz­dítására, minthogy a százezernyi kisiparos az ország egyik értékes és megbízható rétege. Viszont — mint már több ízben kijelentettem — az ipartól elvárjuk, hogy jó cikkekkel és még­HA VALAMI SZÉPET AKAR LÁTN­I, NÉZZE MEG PULLÓVEREIMET! tudtunk biztosítani. Minthogy kormányom gazdaságpolitikája valamennyi gazdasági ágazat harmonikus boldogulását kívánja munkálni és mivel tisztában vagyok az ipar nagy gazdasági és szociális jelentőségével,­­ amelyet még fokoz az ország, hála Istennek, egyre sza­porodó népsűrűsége, mellőzhetetlennek tartom az egészséges iparfejlesztést. Értem ezt elsősorban olyan iparágakra, amelyeknek nyersanyaga ide­bent az országban terem, vagy amelyeknek a hazai földön meg­vannak a normális élet­­feltételei. De az ipar prosperitása a mező­­gazdaságnak is elsőrendű érdeke, mert az a belső fogyasztás emelkedését hozza magá­val. A mezőgazdaság helyzete A mezőgazdaság helyzetének érezhető javulását az agrárcikkek áremelkedésén kí­vül a gazdatartozások rendezésére lehet visszavezetni. Ugyanis az adósságterhet lényegesen mér­sékelte a bekövetkezett jelentős kamatcsök­kentés, amely számszerűleg azt eredmé­nyezte, hogy az 1932 évben még 225 millió pengőre rugó mezőgazdasági kamatteher je­lenleg évi 90 millió alá csökkent, tehát a két év előtti kamattehernek körül­belül 60%-ával enyhült. A gazdatartozások e rendezésével elértük azt is, hogy a védett gazdaadósok javára további nyugalmi időt A sz­zerep kisiparos Természetes, hogy az ipar körén különös figyelemmel kell lennünk belül felelő olcsó árban lássa el a fogyasztást, hogy tehát árpolitikájával szolgálja az egye­temes nemzeti szempontokat. Áll itt is az a tétel, hogy az ipari tőke ne legyen öncélú, hanem munkálja a közérdeket és az egyete­mes közjót. Ez a gondolat lebegett kormá­nyom előtt a kartelbizottság és az árelemzés mű­ködtetésénél. 24 milliós beruházás — Gazdasági viszonyaink számszerűleg is jelentékeny javulása folytán a bedugult hitel is, bár lassú ütemben, újra megindult. A betétek mérsékelt emelkedése je­lentkezik és a vidéki hitelszervezet fokozatosan ismét hozzálát újabb hitelek folyósításához. Gon­dunk lesz arra, hogy a magyar hitelszerve­zet egynémely vonatkozásban mutatkozó túl­­tengését megelelő szervezeti módosítások­kal korrigáljuk és ezáltal a hitelcirkuláció számára még nagyobb könnyítéseket te­gyünk lehetővé. A beruházások keretében eddig 24 millió pengőt használtunk fel a 40 milliós beruházási felhatalmazás alapján. Az államháztartás pénzügyi helyzete korlá­tokat szab a beruházó tevékenységnek. Ezért kénytelenek vagyunk olyan beruházásokra szorítkozni, amelyek vagy az állami üzemek teljesítőképességét fokozzák, vagy pedig, amelyeknél a teljesített kiadások túlnyomó­része munkabérre esik, amilyenek az útépí­tés és a vízszabályozási munkálatok. A kormányzat tevékenységének képe nem volna teljes, ha nem emléks­zném meg né­hány szóval arról a szorgos és szétágazó reformmunkáról is, amely a különböző tárcák körében szünte­lenül folyik. Az ország gazdasági talpraállí­­tásán a pénzügyi, földmívelésügyi és keres­kedelemügyi tárca fejt ki éjt-nappallá tevő munkásságot. A közigazgatás korszerű átalakítása máris megindult és e súlyos racionalizálási feladat oro­szlánrésze a belügyi tárcára nehezedik. Úgyszintén erőteljes tevékenységet fejtett ki az igaz­ságügyi tárca a bíráskodás egyszerűsítése, gyorsítása és olcsóbbá tétele érdekében, melynek üdvös eredményei a gyakorlati élet­ben rövidesen jelentkeznek. Az egészséges, friss alkotószellem a közoktatásügyi tárca körében is megnyilvánult egyik legértéke­sebb gyümölcse a középiskolai reform, amellyel párhuzamosan folyik az alsó- és a felsőoktatás korszerű kialakítása. Reformpolitika — Mindezeken a témákon felül az egyes szakminisztériumokban erőteljes munka folyik azoknak a reformoknak az előkészítésére, amelyek az ország kü­lönböző gazdasági és szociális igényeit lesznek hivatva kielégíteni s amelyeknek irányelveit Pannonhalmán és a Bakonyban tar­tott minisztertanácsokon állapította meg a kormány. E reformok élén a telepítés ügyének megoldása, illetve az oly irányú kormányzati tevékenység megindítása ha­lad, amely kapcsolatban a hitbizományi ügy korszerű reformjával, arra­­lesz hi­vatva, hogy a földmíves magyar nép szé­les rétegeit odakösse a magyar földhöz és ezáltal új, független egzisztenciákkal Hálával és szeretettel viselte­tünk Olaszország iránt, amely az első nagyhatalom volt Európában, amely az ügyünket magáévá tette és Irántunk a kölcsönös érdekek felismerésén alapuló ki­tartó és őszinte barátsággal viseltetik. Hálával vagyunk eltelve Itá­lia 1 a n g 1 c s k it vezérével, a Ducé­val szemben, aki elszakíthatatlan történel­mi és reálpolitikai köteléke­ket teremtett Itália és Magyar­­ország között. Hila a Ducenak­ Baráti viszonyunk legújabb hajtása a római egyezmény, amely az első komoly és becsüle­tes konkrétum a középeurópai probléma egészséges, békés megoldására. Szemben min­den hamis beállítással és tendenciózus kül­földi híresztelé­sekből fakadó félrem­agyarázás­­sal, e helyen is szükségesnek tartom hang­súlyozni, hogy a két nemzet barátsága és együttműködése változatlanul szilárdan fennáll s külpoliti­kánk erős pillérét alkotva, szi­lárd bázisa a középeurópai bé­kének és nyugalomnak. Barátság Ausztriával is Ramatországgal Ausztriával ugyancsak a legbarátságosabb viszonyban vagyunk. Sőt, bátran mondhatjuk, hogy évszázadokon át soha nem ál­lott fenn a magyar nemzetegye­­tem­e és nyugati szomszédunk közt olyan mély és őszinte vi­szony, mint ma. Mutatja a kötelékek szorosságát már Schus­chnigg o­sztrák szövetségi kancellár magyar­­országi látogatása is, aki felhasználta az első kínálkozó alkalmat, hogy a magyar géniusz egy hatalmas alkotásának bemutatására el­jöjjön hozzánk. De állandó érintkezésben va­gyunk az osztrák állam többi illetékes ténye­zőjével is és — a római egyezmény szelle­mében — szüntelenül tovább dolgozunk gaz­dasági relációnk kim­élyítésén, tudva azt, hogy a két ország történelmileg és gazdasá­gilag már a természettől fogva is egymásra van utalva. Már ezen oknál fogva is őszintén kívánjuk Ausztria boldogulását s erős a remé­nyünk, hogy egy megértő és konciliáns politika révén a né­met--osztrák viszony is miha­marabb ki­egyen­súl­yozott álla­potba fog kerülni. Németországgal szemben válto­zatlan és erős szimpátiával vi­tetünk és reméljük, hogy a III. Birodalom az első berendezkedés természete­s neh­ézségei után minden vonatkozásban el fogja foglalni az itt joggal m­egillető helyet az európai álla­mok közösségében s hatalmas erőforrása lesz az új, háború utáni modern európai békés clkotó m­unkának. — Visszapalantva az elmúlt idők esemé­n n­azai b­arnaszenek eitű­zelésére még latniliga:­­ Kii Been­tilend ma Külpolitikánkat — a firész gon­dolatvilánsom­­nak m­egfelelően — a f­örgetlen magyar állam­­eszme é­s a nemzeti öncélu­lás­ szemszögéből nézem. Minden, ami a magyar világot meg­­erősítheti, helyet talál ebben a külpolitiká­ban, minden, ami e célokkal ellentétben áll, kirekesztődik belőle. Régi barátságokat fenntartani, új barátságokat szerezni, ez az útja a magy­arság nemzetközi elhelyezkedésének. Külpolitikánk vezérgondolata: a fennálló támassza alá a magyar állam fundamen­tumát. E nagy kérdés megoldására már megtettük az összes szükséges előkészítő lépéseket s már a közeljövőben abban a helyzetben leszünk, hogy konkrét­ elgon­dolásunk és végleges terveink felől tájé­koztassuk a közvéleményt.­­ A telepítés ügyén kívül a pannon­halmi és a bakonyi minisztertanácsok határozatai nyomán az illetékes szak­minisztériumokban erőteljes munka fo­lyik a közegészségügy, különösen a vidék közegészségügyének rendezésére, illetve előmozdítására, az ország úthálózatának szerves további ki­építésére és általában az egész magyar útügy kérdéseinek harmonikus és orga­nikus megoldására, továbbá az adósvéde­lem még függő problémáinak megoldá­sára, igen fontos termeléspolitikai refor­mokra, például: erdőtörvény, szőlő- és borgazdasági törvény, az energiagazdálkodások reformjára, több agrárszociális és cselédügyi kérdés meg­oldására, a sajtótörvény reformjára, valamint több, más igazságügyi termé­szetű reformra.­­ Nem állítom, hogy az itt vázlat­­szerűen ismertetett, illetve előkészített tevékenységünkkel döntő eredményeket értünk el, hogy most már röviden meg­nyílik számunkra a gazdasági virágzás és jólét egyenes, sima útja. Még sok ne­hézségen kell keresztülvergődnünk, sokat kell dolgoznunk és küzdenünk. De azt nyugodt lelkiismerettel merem állítani, hogy megteremtettük az alapot a további produktív gazdasági munkára és hogy konzerválni tudtuk már-már ve­szendőid ment gazdasági értékeinket. Már nem gurulunk tovább a lejtőn le­felé, megyünk ismét — és­pedig határo­zott lépésekkel — felfelé a hegynek. — A csúcs felé való törekvésnek ez a felemelő érzése, az a tudat, hogy ki fo­gunk lábalni a bajokból, megteremtette a közvéleményben R3M Tudja-e már Asszonyom, h­ogY pemeR­ipancia szövet-külünlegessdgeim —többek között RODICA legújabb kreációi — bámulatosan olcsók naiam ezidam ♦ meglepő lutanyossagi Olcsa api Ez az idei jelszavam, amelyet exkluzív áruim régi színvonala és hírneve mellett is lehetővé tettem! I FÓTI FERENC] IV,VÁCI­ UTCA 9 f­öldszintes élemelet [ a bizakodásnak és a megnyugvásnak a légkörét, amely lelki előfeltétele minden munkába­­állásnak, kezdeményezésnek és vállalko­zásnak, egyszóval a gazdasági élet neki­lendülésének. De ugyancsak a lelkek­­megnyugvásának tulajdonítható az az örvendetes tény is, hogy a parlament alkotmányos tárgyalásai­ban elültek a szenvedélyek, párthar­cok, enyhült a régebben szokásos személyes­kedő hang és a higgadt, magas színvo­­nalú, tárgyilagos és emelkedett parla­menti vita szelleme vonult be a magyar törvényhozás házába — biztos támaszté­kául az alkotmányos kormány bel- és­­ külpolitikai aktivitásának, szerződések nyújtotta lehetőségből kiindulva, békés esközökkel küzdeni a revízióért és az idegen impérium alá ju­tott magyar kisebbségi testvé­reink fennmaradásáért. E két cél egyaránt fontos, egészen egyen­rangú és egyforma erővel kell dolgoznunk mindkettő megvalósulásán. Bármily nagy el­lenállás mutatkozik is, nem adjuk fel a re­ményt, hogy küzdelmünk sikerre vezet.

Next