Függetlenség, 1943. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1943-01-03 / 2. szám

8 A főváros, valamint a pestkörnyéki városok és községek közellátásának egységes megszervezése jsanuár 1-étől kezdve Budapest környékének huszonnégy városa és községe közellátás szempontjá­ból a főváros hatáskörébe került. Ebből az alkalomból Szendy Ká­roly polgármester a környékező városok és községek vezetőit ér­tekezletre hívta egybe a központi városházán. A polgármester kérte a vezetőket, hogy nehéz munkájá­ban támogassák és a maga részé­ről ígéretet tett, hogy a hatáskö­rébe utalt kérdésekben mindent elkövet majd a Pest-környék la­kosságának érdekében. Igyekszik lehetőség szerint a környék közel­­látását megjavítani és a kormány által rendelkezésére adandó kész­letek segítségével azoknak a fej­adatoknak a kiszolgáltatását biz­tosítani, amelyek Pestkörnyék la­kosságát a jogszabályok szerint­­megilletik. Közölte a polgármes­ter, hogy közellátási hatáskörét el­sősorban a közélelmezési ügyosz­tály útján és annak keretében fel­állított élelmiszerjegy központ hi­vatali szervezetének a Pestkör­nyékre való kiterjesztésével kí­vánja gyakorolni. Azt hiszem, va­lamennyien tisztában vagyunk az­zal, — hangoztatta a polgármester —, hogy a kormány rendelkezése elsősorban a pestkörnyéki lakos­ságnak érdekeit szolgálja. Ennek a célnak érvényrejuttatása miatt — mivel nyilvánvaló és köztudo­mású, hogy a fővárosban és kör­nyéken élő lakosság életkörülmé­nyei és helyzete szorosan össze­függnek és kölcsönös kihatással vannak egymásra — kötelességünk, különösen a mai nehéz viszonyok között ennek a több mint 1.800.000 főnyi lak­ossá­got számláló terület­nek közellátását a kormány által is megkívánt mértékben, az orszá­gos érdekeket, a belső rend fenn­tartását a most folyó háborúhoz szükséges mind nagyobb erőfeszí­téssel, kölcsönös támogatással és együttes munkával biztosítani. A megjelentek nagy örömmel üd­vözölték, hogy a főváros környéke közellátását a polgármester és ki­tűnő munkatársai intézik a jövőben és­ hangoztatták, hogy ezzel Buda­pest­ környéke közönségének régi kívánsága teljesül. Élelmiszerjegy­kirendeltségek Pest környékén Az értekezleten ezután ismertet­ték a közellátás lebonyolítását Budapest környékén. A polgár­­mester máris utasítást adott az egyes városok és községek terüle­tén az élelmi­szer jegy központ városi és községi kirendeltségeinek megszervezésére. A kirendeltségek mellett, ha arra szükség lesz, külön körzeti jegyfiókok fognak működni. Az egységes kenyér, liszt, zsira­dék, húsjegyeket és közellátási szelvényíveket a polgármester ren­delkezésére az Élelmiszerjegy Központ a Pestkörnyék közönsége részére kiosztás céljából már ré­gebben rendelkezésre bocsátotta. A jegykiosztást ezúttal az idő rö­vidsége miatt még a régi rendszer szerint kellett végrehajtani. Újí­tás azonban az új rendszerű pest­­környéki jegyek mellett a buda­pesti közellátási szelvényívvel azo­nos pestkörnyéki közellátási szel­vényívek bevezetése és kiosztása. Az új jegyeken minden egyes szel­vény az illető várost vagy községet megjelölő valamely betűvel van el­­látva, úgy hogy minden jegy ki­zárólag csak abban a városban vagy községben váltható be, ahol azt kiadták. A jegyek elszámolása a szelvények külön megjelölésével külön végezhető. Az egységes központi zsír- és lisztellátást a közellátási minisz­térium máris megvalósította az­által, hogy a Pestkörnyék szük­ségletét egységesen a főváros pol­gármesteréhez utalta át. 650.000 pestkörnyéki lakos ellátásának biztosítása Az­ átszervezési munkálatok ter­mészetesen hosszabb időt vesz igénybe és csak lépésről-lépésre történhet meg. A kormány, a köz­­ellátásügyi minisztérium és a fővá­ros legismertebb kötöttgazdálkodási szakértőit vonta be a szervezési és a végrehatási munkálatokba, úgy, hogy minden remény megvan arra, hogy rövid időn belül a szervezés befejeződik és a központi ellátás szervezete zavartalanul működhet majd. A szervezési idő alatt természete­sen nagy szükség van a lakosság megértő támogatására, mert a mint­egy 650.000 pestkörnyéki lakás be­szervezése és egységes ellátásának megszervezése magától értetődően nem történhet meg egy-két nap alatt, hanem ahhoz bizonyos időre van szükség. A szakértők különö­sen sokat várnak a budapesti elszá­molási és elosztási rendszernek a környékre való kiterjesztésétől. Ki­vételes jelentősége van máris an­nak, hogy január 1-től kezdődően a pestkörnyéki jegyekre ugyanazt a zsírad­ékmenny­iséget fogják kiszol­gáltatni, mint Budapesten. A kormány mindent elkövet és a jövőben is el fog követni, hogy a PUSZTULOK Írta: Barabás Gyula Belementette a kanalat a le- i­vesbe­ Azt nem mondhatta, hogy forró vagy hideg. Ilyen alapon nem kö­hetett bele az asszonyba. De csak krumplileves volt megint Vagy négy kanállal lenyelt, éhes volt. Akkor megállt, hogy megke­resse az okot a kitörésre. Az asz­­szony úgy belemerült egy h­­g fol­tozásába, mintha nem is volna a szobában. Egyébként sem volt gyáva asszony, ha nekifogott, meg­mondta a véleményét. A férfi szét­nézett a szobában, de a lámpától a tükörig, az asztalterítőtől a csizmahúzóig minden rendben volt és ragyogott a tisztaságtól. Pedig ilyen leves mellett mégis csak kell mondjon valamit, hogy könnyítsen keservén. Szerette volna odavágni a tányért, ezt azonban nem merte. Tudta, hogy az asszony nyugod­tan fölszedi a tányér darabjait és hozzávágja. — Kár főzni ilyesmit, — mondta fel­ottan. — Én is szívesebben főznék tyú­kot, jó sok kockatésztára.1. Mosolyogva mondta east. Az em­ber ránézett, tovább kanalazta a levest. — Csakhogy nem lehet. Nem le­het, mert a fuvarosok nem hozzák a­ tyúkot, vajat, tojást ajándékba, hogy jaj tekintetes asszony, tessék megmondani a felügyelő úrnak, ne feledkezzék meg rólunk a fuvaro­zásnál. — Nem tehetek róla, ha kitúr­tak. — Nem túrt ki senki, csak sa­ját magad. Élesebb volt az asszony hangja. Az ing-foltozást is abbahagyya. Mo­haros megette a levert. Illedelme­sen, akkor asszonya lángolt tett elé. A sütőből vette ki melegen. Ettől megenyhült, de azért azt fe­lelte:­­— Igenis, kitúrtak. — Nem tudd, te sehol megma­radni, mert ha kissé megmelege­­del valahol, már nem férsz a bő­rödbe. Pedig a vasútnál rendes fizetésed volt, csakhogy a nagy barátkozás elvitte. Elpróbáltad, ne­kem csak a maradékot, adtad ide. Egy évig volt a­ vasútépítésnél Moharos, akkor elküldték. Raktár­­nok volt és telepfelügyelő, fizetése mellett mellékesen is keresett a szállítóktól és fuvarosoktól. Azért küldték el, mert gyakran napokig elmaradt. Ilyenkor mulatott vala­hol barátaival és szórta a pénzt. U­ána fogad­kozott, hogy többé nem teszi, többnyire csak két hé­tig tartotta be ígéretét- Túláradó természetű volt, nagy képzeletü­k és nyug­alan. Egyébként szép szál ember, ívelt orral, hollóhajjal aki nem ismerte közelebbről, azt hitte, ez aztán ember a talpán. Erzsi is azt hitte sokáig. — A jegyződő úr alighanem jobban vacsorázott, — mondta Moharos. A jegyző Erzsi amin volt innen a harmadik faluban, már nyug­díjas. — Ő nem prédálta el, — felelte az asszony. — Nem baj, csak bántsál, azért mégis megmutatom.­­ Bár már látnám, ideje volna, nem vagy már fiatal ember, — szólt csöndesen az asszony. Valóban hollóhaja kezdett már ezüs­töződni. Olyan volt, mint vidéki föld­esúr a színpadon egy szerelmi dráméban. Erzsi nézte te­­tetett közömbösséggel, valójában a sajnálat és szerelem fanyar, egyben megindító érzésével. Né­hányszor elhatározta már, hogy itthagyja, hazamegy apjához, de nem tudta megtenni. A szégyen és sajnálat visszatartotta. Maradni kell a végsőkig. — Mi lenne az a fordulat? Csak éppen kérdezte remény­telenül. — Feltaláltam egy répavágó gépet, csak töke kellene hozzá. Nagy ügy. Erzsi legyintett. Emiatt megjátszotta a méltat­lankodót és elment. Az asszony tudta, hogy most elmegy a szövetkezeti kocsmába ás ottmarad záróráig. Ezúttal sokan voltak az ivóban, a vasúti fuvarozók mind. Fizetés­napja volt és bejöttek forralt bort inni, mert cudar hideg volt és átfáztak az egésznapi fuvarozás­ban. Homlokukra tert kucsmával ültek a nagyasztalnál, meg se billentették kucsmájukat, amikor Moharos belépett. Kért két decit tisztán. Felhaj­totta a pult előtt állva. — Meg kell adni, az aztán fel­ügyelő. Kiadja az embernek, ami jár, ajándék nélkül is, — hallat­szott az asztal felől, ahol a fuva­rosok ültek. Megfordult, végignézett rajtuk. Kaján, gúnyos szemek villantak rá a kucsmák alól. Eszébe jutott, hogy amikor ő volt a felügyelő, ezek milyen alázatosan álltak előtte. Szeretett volna közéjük ülni, de ismerte őket Ezek egy pillanat alatt rárohannak, főként most, hogy ittak. Bár ne jött volna ide. Éppen akkor lépett be a szövet­kezeti vezető, akivel tegeződött. Mohón kapott a beszélgetés után, hogy ennek során valami olyant mondjon, ami elégtétel lesz a fu­varosokkal szemben. Már eszébe is jutott, hogy miről beszéljen. Ta­valy, amikor a gróf itt volt vadá­szaton, beszélgetett vele és azt mondta akkor a gróf, hogy kellene neki egy erélyes és a helyi viszo­nyokkal ismerős erdőtiszt. Olyan, aki tud vigyázni a szarvasállo­mányra, mert azt erősen pusztítot­ták a vadorzók. Moharos tudta, hogy ezek a fu­varosok mind orvvadászok s a va­dászlak öreg, stájer erdészétől nem félnek. Valósággal a szeme előtt lövik le a szarvasokat. E keserű pillanat dúlásából ki­pattant belőle a nagy eszme. — Annyit kért a gróf, hogy mégis elvállalom ezt az erdőigaz­gatói állást. Tegnap is egy hosszú táviratot küldött, hogy vállal­jam el. A szövetkezeti vezető nyájasan szerencsét kívánt, mögöttük a fu­varosok elhallgattak. Moharos folytatta: — Azt mondta, a gróf, amikor legutóbb beszéltem vele, miért kín­lódik mindenféle fuvarosokkal ön, akinek az őse Apaffy fejedelem udvarmestere volt. — Ez tizony szép, — felege a szövetkezeti vezető. — Mert Moharos Boldizsár Apaffy fejedelem föudvarmestere volt. Ez köztudomású, benne van a történelemben, — folytatta. — Ami igaz, igaz, — bólintott a vezető. Mintha ő is olvasta volna ezt. Moharos hangja zengett azzal a forrósággal, amikor néha elkapta a képzelet heve s már át is élte ezt az állapotot, mint vérbeli színész a szerepét. Ott volt most Apaffy udvarában mentésen, kar­dosan, egy ezüstkupás, nagy ud­vari vigalom főuraként. És Erzsi mellette zöldbársony, aranycsilla­gokkal hímzett ruhában. Mert hiá­ba mindenen túl Erzsi áll hozzá a legközelebb. Aztán megszólalnak a fuvolások és ők Erzsivel együtt táncolnak, Apaffy fejedelem pedig elégedetten nézi őket... A fuvarosok suttogva összeha­­bajoltak mögötte. Még kért kétdecit. — Jaj ezentúl az orvadászok­­nak. Ezt már a fuvarosok felé fordul­va mondta jelentősen. Elment büszke léptekkel. Másnap táviratot küldött a gróf jószágigazgatójának és egy hét múlva valóban megérkezett a kine­vezése a gróf aláírásával. Kapott egy duplacsövű, belga gyártmányú vadászpuskát és csi­náltatott hozzá egy vadászkabátot, gallérján aranycserlevéllel. Mert ilyen volt ő, valójában született szí­nész. Erzsi a kétség és öröm ve­gyes érzésével nézte mindezt. Érez­te azt is, hogy ez az állás vesze­delmes. Nem beszélt erről, csak kérte, hogy besötétedés után ne kó­száljon az erdőben. Ő azonban ment, még karácsony estéjén is a vacsora után. Erzsi a kapuig kísérte és három csókkal búcsúzott el tőle. Moharos ment egyenesen az er­dőbe. A stájer erdész hortyogva aludt az őrházban, nem keltette föl. Egy félóra múlva lelőtték. Közel az őrházhoz bukott föl. A stájer erdész meg sem hallotta a lövés hangját. Feküdt a hóban ezüst ravatalon, amint illik ahhoz, akinek őse Apaffy fejedelem főudvarmestere volt. Feküdt a holdfényben, melle közepén a sörétes töltés halálos sebével. Pirkadáskor sürűi havazás indult, sietősen gyengéden betakarta. Csak mellének vére ütött át a ha­von és virított a fehér szemfedőn, mint egy nagy piros virág. " Mmel emítt 8KÉKZACIÓ! STAniUM KIADÁS! K. I. ALBRECHT: Tíz év a vörös pokolian Albrecht mint lelkes és meggy­ö­­ződéses kommunista szökött ki Szovjetoroszországba, ahol kez­detben vezető állást töltött be. Majd letartóztatták, tizennyolc hó­napig sínylődött ártatlanul a GPU börtöneiben aztán halálra ítélték s csak a német nagykövetség fel­lépésének köszönheti megmenekü­lését. Ez­ az érdekes könyv­­titkokat, rejtelmeket mond el a Kremlről, ahová bejáratos volt és megmut­­­tatja Sztatin, Kaganovics, Vorosilov és a többiek bűnös, hazug, átko­zott életét és ördögi terveit. Ára: kötve .....................8 pengfi Kapható: STÁDIUM könyvkiadó­nál (Budapest, VI., Rózsa­ u. 111.) Pfeifer Ferdinánd Nemzeti Könyv­kereskedés k. f.­­. Budapest IV., Kossuth Lajos­ utca 5. s­z. Telefon: 18-57-30. 18-74-00. és minden könyvkereskedésben. Pestkörnyé­k többszázezer kisembe­rének, a munkásoknak és tisztvise­lőknek ellátását biztosítsa és ezért helyezett súlyt arra, hogy az össze­gyűjtött készleteket a Budapesten jól bevált elosztási és szigorú elszá­moltatási rendszer kiterjesztésével a fogyasztókhoz tényleg eljusson. A kék kenyérgabona­­jegyek beváltása A közellátásügyi miniszter ren­deletet adott ki, amelynek értelmé­ben Hombár­ bizományos és a ke­nyérgabona eladására engedéllyel rendelkező malom a vásárlásra jo­gosító kék kenyérgabona-jegynek január, február és március hónap­ra szóló gabonaszelvényét részben kukoricára is beválthatja. Ebben az esetben a bizományos, illetve malom a 20 kilogrammos gabona­szelvényre 10 kg. búzát vagy ro­zsot és 10 kg. kukoricát, a 15 kilo­grammos gabonaszelvényre pedig 5 kg. búzát vagy rozsot és 5 kg. kukoricát szolgáltat ki. A kék ke­nyérgabonajegy tulajdonosának kí­vánságára a bizományos, ill­etve malom január, február és március hónapban búza vagy rozs helyett a 20 kg-os gabonaszelvény ellené­ben 20, a 15 kg-os gabonaszelvény ellenében 15 és a 10 kg-os gabona­szelvény ellenében 10 kg. kukoricát is kiszolgáltathat. A rendelet to­vábbi intézkedése szerint a kuko­ricajegynek január 31-e után a bi­zományos (malom) által beváltha­tó szelvényei ellenében a 30 kg-os szelvényre 12,5 kg. kukoricát kell kiszolgáltatni. — Havasi f­­lespacsirta Szegeden. Szegedről jelentik: A Sarkvidéken és Európa havas csúcsain élő ha­vasi fülespacsirta most feltűnt a szegedi Fehér-tón. Beretik Péter dr., a Fehér-tó madárvilágának ku­­­tatója egyet fogott közülük s a Szegedi Múzeumban helyezte el. I Vasárnap, 13*3 Január 3 1914-1943 A XX-XV század nagy történelmi evolúcióját tulajdonképpen Prin­­cip és Caborinovics szarajevói me­rénylők golyói indították el, mikor 1914-ben kioltották a Monarchia trónörököse és hitvesinek életét. E tragédiát követőleg az események elkerülhetetlen sorsszerűséggel ha­ladtak a maguk útján. Kitört a há­ború, terjedt a tűz. Égtik az orszá­gok, mint viharban lángra kapott háztetők gyújtották fel egymást. Pergett a történelem. Gyűltek a véres gyászlapok. Aztán felütötte fémjét a forradalmak szörnye. Orosz­országot, a roppant földkolosszust hatalmába kerítette a bolsevizmus. Az ellenforradalmárok részére meg­kezdődött a hazátlanság, a bujdo­­sás, az emigráció keserves sorsa. Vándoroltak milliók és milliók ide­gen földre. Éltek idegen zs­oldok­­ból. Hurcolták lelkükben a le­mondás és egyben mégis tikkasztó sóvárgás emésztő vágyát a Haza vöge után. Doni kozák emigráns vagyok. Ezek a gondolatok nyűgöztek újra és tartottak fogva, míg a budapesti Döbrentei-téri görögkeleti tem­plom ékes bensőjében a misét hall­gattam. Doni kozák emigráns pap, Donyeckow Afanászit pontifikálta. Donyeckow papságának tízéves ju­biláns istentiszteletét tartotta. Donyeckow élemedett korú, erőtel­jes férfiú. Aranyszett papi rizában (ornátusában) tiszteletet paran­csoló külseje. Lényét mély, benső­séges hit hatja át. Ez az érzés kiül vonásaira. Donyeckow a fnv*rtx*wnfl­­W rákokból templomi kórust létesí­tett. Azok énekeltek a szertart­ás alatt. Hangjuk zengésével áhitat töltötte be a templomot s a hívők lelkét. Ebben az órában mindnyá­jan úgy éreztük, mintha doni ko­zák rögökön épült volna a Döbren­tei-téri görögkeleti templom. Donyeckow élete érdekes, pont az emigráns sorsfordulások között. A fehér hadsereg alezredese volt. Emigrált. Magyarországra vető­dött. Gyári munkás let. Lelki szük­ségét érezte a papi pályának. Ta­nult. A bécsi görögkeleti egyház központi hatósága sikeres vizsgája után pappá avatta Donyeckowot. Szabadon hirdetheti Isten igéjét, és gyakorolhatja papi pályáját, ö­n, budapesti kozákok lelkésze. Gondolkozom: Donyeckow, dk, én, mi valamennyien...! Lelkemen átiramlanak réz emi­gráció hosszú évei. Béke volt-e ez idő a világnak?! Nem.. Csak szél­csend. Vihart megelőző nyomott levegő. A háttérben pedig feneke­dés, készülődés az új világhábo­rúra. — Béke?! Ez az áldott szent szó ex Tzt Európa térképére van mágikus erővel írva. — Eljövend ...! Eljött a kozákföld felszabadu­­lása is. G. W. BOBROW iiiiiiiiitiititiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiimiiMininimmrTmmuiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiim Felderítő útra indul egy német síjárőr

Next