Függetlenség, 1944. május (12. évfolyam, 98-121. szám)
1944-05-03 / 99. szám
Csütörtök este óta zsdó nem tartózkodhat Kassa város területén Gyűjtőtábor a városi téglagyárban Kafina, május S. Ttíjat hétig folyt a nagy vándortól Kora reggeltől késő estig tájezeknek tötögtek végig a kassai utcákon, rajtuk septiben összekapott ágyneműért, keleti ízlésre valló, nkitó, tarka huzatú dunyhák és párnák , körülöttük bágyadt, megtört tekinteti zsidók. Lábukat lógatták a kocsi széléről és világfájdalmas arccal bámultak a világba. A város jól ismert zsidó negyedeiben váratlanul, meglepetésszerűen zörgettek be a hatóságok emberei a lakásokba, hogy elejét vegyék a rejtegetésnek, a különféle értéktárgyak, kisebb-nagyobb pénzösszegek , átjátszásának. A parancs szerint azonnal kell indulni ás senki sem Jó, hogy a fejedet A téglagyár ott van a hírhedt dzsungelen túl A Szepesi-út jobbék baloldalán két hatalmas telep, égetőkemincikkel, szárító- és tároló helyiségekkel. A gyár területét erre az alkalomra magas léckaritensei vették körül, nehogy a szabad kijárás lehetősége bárkit is kísértésbe vigyen. Mikor csütörtökön délután ama jártunk,még mindig nagy volt a sürgés-forgás azon a vidéken. Szünet nélkül érkeztek az asszonyokkal, gyerettekkel, öreg zsidókkal és ágyneműekkel megrakott társzekerek, kétkerekű talyigák, konflisok, taxik, kinek mire volt pénze. Annyiztos, hogy a kassai fuvarosok a*vihet magával mást, mint a napi használatra való ruhát, az ágyneműjét, értéktárgyai közül pedig csupán a jegygyűrűt, órát, fülbevalót, karperecet, mindent otthon kellett hagyni, a lakást azután lezárták és hivatalosan lepecsételték. Teljes hétig szállították a kassai zsidókat a város szájén lévő téglagyárba, ahol hatósági emberekből szervezett bizottságok név- és számszerűit vettek át mindenkit s aztán kijelölték tartózkodási helyüket a körülkerített területen, amelyet — bizalom az ötezeréves erényekben — alaposan őriznek. A kassai zsidóság ezzel hosszú körforgás után visszaérkezett oda, ahonnan elindult: a gettóba. „nem hagysz el!..." előtt fél esztendő alatt sem kerestek annyit, mint most egy hét alatt. A Villamosok is ontják az újabb és újabb jövevényeket.. . — Jaj, Istenem! — óbégat egy borzashajú asszony. — Szaladj már vissza, a táskámat a kocsin felejtettem. • - y~A Ms púpos zsidó lohol vissza a táskáért és közben dühösen morog. Néhány pillanat múlva mér hossza is. — Itt a táska! Jó, hogy a fejedet nem hagysz el! —• mondja hibátlan magyarsággal. — A fejemet, a fejemet! Hiszen látod, hogy meg vagyok zavarodva! szerencsét próbál és bekopogtatott a határ közelében egy kis házba, amelyben magyar munkás ember lakott a családjával. Éjszakára szállást kért, persze, nem ingyen, rongyos ezer pengőt ajánlott fel érte. Lássák, hogy ő egy gavallér ember. A munkás látszólag belement, de közben értesítette a rendőrséget és Ackerhardtékat még az éjszaka folyamán biztosabb helyre szállították. Kassa — zsidók nélkül De Kassa megszabadult a Midóktól! Az utcán máris csak elvétve lehet egy-egy sárgacsillagost látni, ezért is behúzzák a nyakukat és földre szegezett tekintettel menekülnek a belvárosi utcákról, ahol nem is olyan régen még olyan nagy urak voltak. A városban csütörtökön falragaszok jelentek meg, amelyek közzétették, hogy április 27-én 18 óra után Kassa város területén — a „téglagyári tábor“ kivételével — zsidó nem tartózkodhat. Szükség volt erre a gyökeres megoldásra ,— mint ahogy sok más felvidéki és erdélyi városban is szükség volt erre —, mert a zsidók aránytalanul nagy száma kétségessé tette voltul a rend és a fegyelem további fenntartását, amely pedig a háború győzelmes befejezése érdekében létérdekünk. Bebizonyosodott, hogy semmiféle fenyegetéssel, a legszigorúbb büntetések kilátásba helyezésével sem lehetett őket megfélemlíteni. Tovább rejtegettek, halmoztak, harácsoltak, árdrágítottak, feketéztek és napról-napra újabb és újabb rémhírekkel akarták felforgatni a várost. Kassa most fellélegzett. Az utcák csendesebbek lettek, mindenhonnan eltűnt az a hangos keleti nyüzsgés, a minden ügyét-baját az utcán megtárgyaló lármás zsivaly, amely mindig olyan idegen volt a magyar embernek. Ezekben a legutóbbi napokban látszott csak, mennyire a hatalmukba kerítették a várost, hangosan uralkodtak rajta és már ott tartottunk, hogy nem lehetett tőlük meglátni azokat az ősi szépségeket, amelyekkel a magyar városépítő művészet évszázadok alatt feldíszítette ezt a várost. De ennek mert vége. Rákóczi városa újra magyar lett és most lett igazán magyar, 1944 tavaszán. Vitéz Szegedi László / II 1 / Szerda, 1944 május 3 Mint Tatami keleti vásáron ••• Az úton és a téglagyár kapujárban fehérszalagos zsidók irányít-t ték a forgalmat. Mint ahogy ők intéznek itt mindent, persze, hatósági ellenőrzés alatt. Bent a telepen óriási a zsivaj. Mintha valami keleti vásárra twey perit volna az ember, annyira idegenül érzi magát a nagy lárma, hangos óbégatás és sok hadonászás közben. Mindenkinek, minden családnak megvan a kijelölt tartózkodási helye. Vannak, akik csendesen gubbasztanak ezen a helyen, mások csapatokba összeálltak és most élénk taglejtésekkel tárgyalják meg a helyzetet. Ahogy arra megyünk, hirtelen elhallgatnak és gyanakodva mérnek végig bennünket. Ideg**, idegen itt minden, ^ Tökéletes demokrácia társaság megy együtt. Oszdagok és szegények, piszkosak és jólöltözöttek. Vannak közöttük, akik nem is olyan régen még élénk társadalmi életet éltek. Megfordultak a legelőkelőbb helyeken és a háború ötödik évében mindenütt kérkedve tüntettek a pénzükkel. A kis zsidókat odakint alig lehetett látni Ezek megbújtak a kis sikátorokban, kerülték a napfényt és szurtos boltjaikban esténkint reszkető kézzel talán ereseket sziomoltak össze, őket nem látta az ember, csak érezte, hogy vannak. Itt most mindannyian találkoznak. A kassai gettó megvalósította számukra azt, mely után mindig olyan kitartóan áhítoztak: a tökéletes demokráciát. Itt nincs millőn beég orvos, kereskedő, vigéó vagy rogárus között, a gazdag gyógyszerész felesége most ott gubbaszt a piszkos, hajlotthátú öreg zsidóasszony mellett, akit ki tudja, a város melyik, rejtett zugából rángattak napvilágra a hatósági közegek, itt ül most a bundás , ,nagyságos asszony”, de fintorgatja az orrát és elfordítja a fejét, sehogyan sem ízlik neki ez aletagadhatatlan rokonság. Minden út az internálótáborba vezet ősidók összegyűjtése, vagyonuk lefoglalása természetesen nem ment teljesen simán Kassán sem. A zsidó nem is lenn© zsidó, ha nem akarná kijátszani a rendeleteket. Hány megvesztegetési kísérlet történt az elmúlt hét alatt, azt talán csak azok a derék kassal rendőrök tudnák megmondani, akik mindannyiszor megvetően lökték vissza az orruk alá tolt piszkos százasokat és ezreseket. Abbais nehezen nyugodtak bele a kiválasztott nép fiai, hogy minden értéktárgyukat, otthon kell hagyniuk. Neumann Aladár gyógy- szerés- például rendkívül fájlalta, hogy zsebóráját sem viheti magával a száműzetésbe s ezért megpróbálta Nádor Lajos munkaszolgálatos hitsorsosának átjátszani, természetesen rajtavesztett .A rendőrség mindkettőjüket fülöncsípte és azóta már az internálótáborban töprenghetnek, afölött, hogy hol jobb: itt vagy a téglagyárban ! Vannak azután, akik szöknek. Legalább is megkísérlik a szökést, mert mondanunk sem kell, hogy a hatóságok idejében felkészültek erre és a közeli szlovák határmentén alaposan megerősítették az ellenőrzést. De figyelik az országutakat, a rejtett erdei ösvényeket, a sohasem használt hegyi utakat is, így aztán nem juthatnak meszsze. Akárhogy is kapálóznak, előbb-utóbb úgyis eljutnak az őket megillető helyre. Nem gondolnak arra, hogy számukra most minden út, ami nem törvényes , az internálótáborba vezet. V Ackerhardték szökni akartak ! A határ mentén nap, mit* nap fognak el szökevényeket. Nem is olyan régen még Szlovákiából szöktek hozzánk. Mert itt azelőtt mindenkit zárt karokkal vártak s ha színleg be is zárták őket, mire letelt a büntetésük, a titokzaton kijárók azalatt elintézték, hogy magyar állampolgárok legyenek. Akkor aztán Irány, Budapest, a Rombach utca és Magyarországon ismét elindult egy zsidó karrier. De közben fordult a kocka és most egyszerre ott lett forró a talaj a talpuk alatt. Legutóbb özv. SchwarzGyulánél és Stauer ,Sámuelnél fogták el a határon. Schwarzné valahonnan keresztény okmányokat szerzett és ezeket mutatta fel az igazoltató közegeknek. De arra már nem tudott választ adni, hogy ha keresztény, miért akart szökni ! Ackerhardt Vilmos pedig egészen nagyszabású áttelepülési tervet akart végrehajtani, amennyiben összecsomagolta feleségét és három gyermek is így akart sürgősen szlovák területre jutni. A drótnélküli üzenet bizonyára jó előre hírül adta odaát, hogy „készítsetek el mindent, jövünk”. De aztán egy kis baj történt, mert Ackerhardt éjjel mégsem ment nekivágni az útnak. Gondolta. Bárányos államtitkár távozik a földművelésügyi minisztériumból Bárányos Károly, a földmívelésügyi minisztérium adminisztratív államtitkára tartós szabadságra távozott hivatalából. Bárányos államtitkár nem tér vissza a földmívelésügyi minisztériumba, mert nyugdíjazását kérte. Bárányos Károly, mielőtt a földmívelésügyi minisztériumban államtitkári címét elfoglalta volna, éveken át a Külkereskedelmi Hivatalnak volt alelnöke. Szabadságra ment a török miniszterelnök Ankara, május 2. Szaradzsoglu török miniszterelnök vasárnap rövid üdülési szabadságra ment. A pályaudvaron maga ismét Inönü államelnök vett búcsút tőle. Átszervezték az Országos Hadigondozó Szövetséget A Kormányzathelyettes özvegye válalta a védnöki tisztet Jelentettük már, hogy a társadalmi egyesületként alakított Országos Hadigondozó Szövetség ügyintézését a hadigondozás eredményessége s az ügyeknek egységes szempontok szerinti irányítása érdekében a közelmnúltban az Orzágos Hadigondozó Hatóság vette át. Ez a változás szükségessé tette a szövetség alapszabályainak megfelelő módosítását, amelyet a most tartott rendkívüli közgyűlés tárgyalt. Az egyhangúlag elfogadott új alapszabályok szerint a szövetség elnöke az Országos Hadigondozó Hatóság mindenkori elnöke, alelnöke pedig a hatóság alelnöke. Az alapszabályoknak ez az intézkedése egyesíti az állami, valamint a társadalmi hadigondozás vezetését s a két működési terület közt a szükséges összhangot biztosítja. Lényeges intézkedése az alapszabályoknak az is, hogy a szövetség igazgatója az Országos Hadigondozó Hatóság szociálpolitikai osztályának a vezetője. A jövőben tehát a hadigondozottak szociális fölemelését és gazdasági megsegítését a szövetség részéről is szakképzett, gyakorlott szociálpolitikus fogja intézni. A társadalom hadigondozással foglalkozó alakulatait ezután a szövetség fogja össze és irányítja olymódon, hogy ezek az egyesületek a szövetségnek testületileg válhatnak tagjaivá Vidéken törvényhatóságonként egységbe foglalva a Népes családvédelem alap keretei között kifejlesztett bajtársi szolgálat lesz a szövetség helyi szerve. A szövetség új vezetőségének első intézkedése az volt, hogy a társadalmi, hadigondozási munkának megakadt folyamatát megindította és gondoskodott valamennyi törvényhatóságnál a helyi alakulatok kiépítéséről, valamint arról, hogy a vármegyei hadigondozási tagozatok az ottani szervekkel és a községi bajtársi szolgálattal a kapcsolatot teremtsék meg. A közgyűlés ezután úgy intézkedett, hogy védnökül kéri fel az 1942. évben az oroszországi harcokban életét a hazáért feláldozott vitéz nagybányai Horthy István kormányzóhelyet tea özvegye .A hősihalált halt kormányzóhelyet tea özvegye, aki a maga és kis árvájának sorsán keresztül alegjobban érzi át a Hazáért ,a legnagyobb áldozatot hozott hadiözvegyeknek és hadiárváknak fájdalmas, nehéz sorsát, a védnöki tisztet elvállalta. (MTI) Mester Miklós kaltaszállamtitkár átvette hivatalát Antal István mutatta be a tisztviselőkarnak Mester Miklós, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium újonnan kinevezett államtitkára hétfőn délben átvette hivatalát. Az új államtitkárt Antal István miniszter mutatta be a vallás- és közoktatásügyi minisztérium tanácstermében megjelent tisztviselőknek. A miniszter ez alkalomból hoszezabb beszédet mondott, amelyben rámutatott a magyar nemzetnevelés és a magyar kultúrpolitika kor- s szerű feladataira. A magyar neve- I lésügy legfontosabb feladatául a tudományos és a Szakszerű kikép zés mellett főként a jellemnevelést jelölte meg, hangsúlyozván azt, hogy a mai Mzddovitdres !ICh le,mondani, harcolni, , áldozatot vállalni és minden viszontagsággal szemben helytállni tudó, spártai szellemű, keménylelkű fiatalságot követelnek elsősorban , s csak az a nevelőpolitika jár helyes utakon, amely a felnövekvő fiatal magyar generációkban ezeket a lelki és erkölcsi tulajdonságokat fejleszti ki céltudatos és tervszerű munkával. Szociális és közösségi szellem A magyar kultúrpolitika vonalán pedig a magyar népi szellem kimunkálását és elmélyítését jelölte meg egyik legfontosabb feladatnak a miniszter s rámutatott arra, hogy csak az a kultúra jelent egyegy nemzet számára maradandó értéket, amely kultúra a nemzetet alkotó népnek, a magyar fajnak lelke mélyén rejlő hatalmas erkölcsi és szellemi forrásokból meríti a maga fenntartó és tápláló erőit. A továbbiakban hangsúlyozta a miniszter, hogy nehéz és válságos időkben a kultúrának és a kultúrpolitikának nemcsak önmagáért való feladatai vannak; ezeknek a feladatoknak ma a magyarság és a nemzet nagy időszerű életkérdéseit kell a megoldás útján előre vinni. - Nagy feladat háramlik erre a minisztériumra az elkövetkezendő időkben — folytatta szavait a miniszter —, a magyar nevelés ügyeit s a magyar kultúrpolitikát kánt kell igazítani a mai idők népi, szociális és közösségi szelleméhez, de olyképpen, hogy ez a korcosérelem és ez a kultúrpolitika állandó kölcsönhatásban legyen egymással, vagyis még egyrészt a korszellem erőteljesen hassa át a kultúrpolitikát, viszont a kultúrpolitika könyvnyi se meg a korszellemnek a nemzet minden életnyilvánulásában az érvényesülését. Ezek után a miniszter méltatta Mester Miklós államtitkár eddigi kulturális és közéleti munkásságát, arra krte a minisztérium tisztviselői karát, hogy a mai idők követelte kötelességi adással, felelősségérzései is komolysággal támogassák az új államtitkár működését. Az új államtitkár beszéde A miniszter javaira Mester Miklós államtitkár hosszabb beszédde válaszolt: — A magyar népi gondolat határozza meg — hangsúlyozta az államtitkár beszédében — a minisztérium működésében kifejtendő tevékenységemet. Györffy István, a magyar léleknek e halhatatlan elmlékű, tudós ismerője, foglalta rendszerbe legelőször és a legtökéletesebben a magyar népi kultúrpolitika célkitűzéseit. Az ő tanításait tartom Irányadóknak jelenlegi helyemen is, mert főképen származásomnál fogva érzem a magyar népi szellem minden irányú érvényesülésének a nemzet sorsára gyakorolt döntő jelentőségét. A magyar kultúrpolitikának számtalan megoldásra váró feladata van. Vannak sürgős és túvolabbi teendők. A sürgős teendőket a mindennapi élet követelményei szabják meg s ezek bizony naprólnapra mind számban, mind súlyban csak növekednek. A távolabbi teendőket pedig egy átfogó és szerves kultúrpolitikai reformtervb© kell beleilleszteni. Ez átfogó és szerves kultúrpolitikai program előkészítését és megvalósítását tartom e minisztérium legnagyobb és legsürgősebb feladatának. Ezután a nevelésügyi problémákról szólva hangsúlyozta az államtitkár, hogy mint erdélyi származású ember át van hatva a valláserkölcsi nevelés nagy nemzeti jelentőségétől. A továbbiakban igen meleg szavakkal emlékezett meg a magyar tanító- és tanári rend munkásságáról s hangsúlyozta, hogy a tanutsság és tanárság anyagi és szociális helyzetének megkönnyítése munkásságának egyik legfontosabb célja. Feltétlen híve vagyok — fejezte be szavait az államtitkár — a tekintély-tiszteletnek, azonban csak a magyar nemzeti közőrségért kiejtett munka jogán szerzett tekintélyeket ismerem el igazi tekintélyeknek. A jelenlévő tisztviselők nagy éljenzéssel és tansall-jak az államtitkár beszédét. (MTI.) Most jelent meg! Páratlan a világirodalomban: Dr. Balogh Barna: India hipnózisa című műve összefoglaló képét nyújtja a Kelet és Nyugat hipnózisának. Az ismert nevű szerző, akihosszú esztendőket töltött Indiában, szakavatott ismerője a keleti okkult tv okmányoknak s a szuggesztiós jogágnak. A 300 oldalas mű ára : 1 % . , lg.— P Kapható és megrendelhető a Stádium/Könyvkiad 5Vállalat VT., Rózsa utca ill .tel.: 111-245), Stádium spönyvesbolt VIII., József Körút 5 -Pfeifer Ferdinánd Kossuth Lajos utca 5 és minden könyvkereskedében. 5