Gazdasági Lapok, 1850 (2. évfolyam, 1-84. szám)
1850-01-31 / 9. szám
Kalászok utániból. IX. Ha a kénsavat valamelly ország gyáriparosságának fokmérőjéül tartják, úgy a czukorfogyasztást a vagyoni jólét és műveltség mutatójának kell tekinteni, mert az azon arányban látszik növekedni, amint a polgárosodás a világ színén terjed, s a néposztályok különböző rétegeit bensőleg áthatja. — Európa s az éjszakamerikai egyesült státusok összes népessége 1845-ben 17 millió mázsa czukrot fogyasztott; ebből fejenkint esik 6% font, különösen pedig Oroszországban 13,Ausztriában 2 %, a német vámszövetségben 415, Francziaországban 8/1, Hollandban 12/10, az amerikai egyesült státusokban 18, s Angliában 19 font minden lakosra. A népek kereskedése, a gabonán és pamuton kívül, nem mutathat fel nevezetesebb czikket a czukornál,melly csak Európa és Amerika közt 200 millió pengő forintnyi értéken fölül forgat évenkint, tehát majd kétszer olyan tőkét képvisel, mint az egész ausztriai birodalom kis beviteli kereskedése. De szinto oly nevezetes a czukor részben már most is, s még inkább leen a jövőben, az európai nemzetek hazai termelését, a mezőgazdaságot illetőleg, a fogyasztással hasonló arányban növekedő répatermesztés és az erre támaszkodó répacukorgyártás által. Az iparosság ezen ága tehát, annál nagyobb mértékben igényli a legéberebb figyelmet, minthogy annak állása a kereskedéshez egy részről, s az adórendszerhez más részről, némelly érdekek összebonyolodását okozza, s ez által gyakran ferde nézeteket s rendszabályokat idéz elő. Alig van iparág, melly a közvélemény előtt változékonyabb sorson ment volna keresztül, mint a répaczukorgyártás, s még jelenleg is nem egyszer merül fel azon kérdés : valljon az európai répaczukor kiállhatja-e a versenyt a gyarmati nádczukorral, következőleg lehet-e a répaczukorgyártás a mezőgazdaságnak állandóan jövedelmező mellékága ? Hogy erre felelhessünk, tudnunk kellene: milly áron állíthatják elő a tengeren túli gyarmatok a nyers nádczukrot, a mi répaczukrunk irányában? — Humbodt és dr. Seiberg, ez Java, amaz pedig Cuba, Jamaica és St. Domingo szigeteiről, hol a czukornád termesztése legkiterjedtebb, közöl némelly adatokat, mellyek nyomán kitűnik: 1) hogy a gyarmatokban egy bizonyos mennyiségű föld nádtermése összesen nem ad ki több czukrot, mint Európában ugyanannyi földről a répa; s 2) hogy a nád termesztése, s annak nyers czukorrá feldolgozása semmivel sem olcsóbb a répáénál. Vagyis a gyarmatokban egy rabszolga munkája után 33 — 34 mázsa nyers nádczukor kerül ki; a kiállítási költség összesen 100 tallérra megyen, tehát egy mázsa nyers czukorrá a közönséges kézi munkából 3 tallér esik. 33—34 mázsa nyers répa-czukrot, négy porosz hold répaterméséből lehet kiállítani. Négy ilyen hold pedig következő kézi munkát kíván: ■*) *) Humboldt számításában egy porosz hold (710 G öl) közép répa termése 150 mázsára, a czukornyeremény egy mázsa répából 5 %-ra, valamint a kézi munkára vonatkozó tételek is, több évi tapasztalás szerint vannak véve. E tételeket megtartottam, minthogy hazánkban még igen bajos , akár a répatermesztés , akár a czukorgyártás körül csak valamennyire is megállapodott adatokat kapni. Különben a fennebbi adatokat nem nehéz helybeli viszonyokra alkalmazni, s e részben a „Gazdasági Lapok“ múlt évi folyamának 16- dik számában a burgundi répának , mint jeles takarmánynak, hazánkban) termesztése, s a ter- 9. Pest, jan. 31. GAZDASÁGI LAPOK. Szerkeszti s kiadja: Korizmics László. „Hozzunk mezőgazdaságunkba mielőbb helyes arányokat“ TARTALOM: Kalászok utániból. IX. (Mórocz). Az élő szarvasmarha hussulyát mutató kulcs. (Dr. Szabó.) Folyam-kanyar átvágások czélszerü létesítéséről, tekintettel a Tiszára. Vége. (Kovács Elek.) Pénzkelet és termény-ár, 1850.