Gazdasági Lapok, 1850 (2. évfolyam, 1-84. szám)
1850-08-08 / 63. szám
Pest, augustus 8, 63 RAZSIArábi LAPOK. Szerkeszti s kiadja: Korizmics László „Hozzunk mezőgazdaságunkba mielőbb helyes arányokat“ TARTALOM : A „Magyar gazdasági Egyesület“ felterjesztése a kormányhoz. — A gazdasági gépek szüksége, és az úrbéri váltság. (Vége.) (Gáty). — A gyümölcs értékesítésének módjai. (Folytatás.) — A világosság hatása a növényekre. — Kormányi utasítás stb. — Kereskedelmi tárcza. — Hirdetés. A „Magyar gazdasági Egyesület“ felterjesztése a kormányhoz *) A M. Gazd. Egyesület keletkezését, gyarapodását, és eredményeit, szóval egész történetét adandók, vissza kell mennünk a hon azon nevezetes időszakára , mellyben a hosszas béke alatt kétálmokban ringatott nemzet, egyik erélyes fiának hatalmas szózatára felriasztva, a társas téreni működés áldásos ösvényére lépett. E fontos időszak az 1827-ik év, a nemzet ébresztője és kalauza : gróf Széchényi István ; a nagy következményű fordulatnak első szülötte : a cassinói, és lóversenyzési egyesület. Az ügyesen számító vezér tudniillik mulatva vezérelte át az öntevékenység munkanehéz ösvényére az önerejében még bizalmatlan nemzetet. A lóverseny bevallott czélja : „az osztrák birodalom minden rendű lakóinak a lótenyésztésre jutalmakkal is felserkentése“ — tehát a mezőgazdászat egyik elhanyagolt ágazatának emelése, miből természetes következetességgel azon vágy csakhamar bekövetkezett, hogy támogattatva a nemzet ébredő részvététől, és önerejében, mindinkább növekedő bizodalmától, eredetileg szűkre szabott körén túl, czélzatainak átalánosbitásáról gondoskodjék. És úgy is jön. Már 1830—ik évi junius 11 —ki közgyűlésében a lóversenyzési egyesület magát „állattenyésztési“ társulattá alakította, feladását egyszersmind oda tágítva , „hogy a lóversenyzés, állatmutatás, lóvásár-rendezés stb. eszközeivel a lovak, juhok, szarvasmarha , s egyéb „házi állatok tenyésztésére hasson.“ Pedig az időben a gyepkönyv bizonyságtétele szerint a társaság tagjai csak 300. évi jövedelme , melly kettős „lóverseny és állattenyésztés“ elkülönzött rovatok alatt kezeltetett, csak 3700 forint volt. Ez első haladási lépést egyszer szerencsésen túlhaladva nőttön-nőtt a vágy, miszerint munkálati alapját időről időre szilárdíthassa, tágíthassa az egyesület, s már 1832 évi május 27-ei közgyűlésében azon határozatot hozta , hogy e társaság némi állandósithatására, egy maradandó egyesítő pont megnyerhetése, ezzel pedig eddig is szerencsésen folytatott munkálódásának nemcsak tágasbithatása, hanem egyszersmind a hazafiak részvéte hozzájárultával, lassanként a mezei gazdaságnak minden egyéb ágaira kiterjeszthetése kedvéért, e földmivelt országban olly sürgető szükségü gazdasági egyesület előalapjának megvetésére, egy közteleknek s háznak megszerzése—im már többé nem halasztható szükségnek elismertetvén, illyesnek megszerzése nemcsak elhatároztatott, hanem ugyanazon ülés alatt gróf Károlyi György üllői-uti majorházának megvételével tett—leg létesitetett is, annak árában 14,400 ft., úgy az abban azonnal teendő igazításokra szükségelt 3600 ftnyi, igy tehát 18,000 pftnyi költségnek fedezését 300 darab 60 ftos, s évenkint 6 darab törlesztésével biztosított részvények kibocsátásával eszközölvén. Valóban olly csekély kezdet, és olly lassu-63 *) Ő Kegyelmessége b. Geringer t. h. polgári kormányzó ur, a Gazdasági Egyesületnek az utóbbi események által félbe szakított közhasznú munkásságát, mielőbb ismét életbe léptetni óhajtván, annak tagjaiból gr. Andrásy György ur elnöklete alatt egy ideiglenes bizottmányt alakított. A bizottmány e kegyelmességének azon felszólítására, miszerint az egyesület múltjáról, jelen helyzetéről, s a teendőkről részletes tájékozást nyújtana , az itt közlött felterjesztésével válaszolt. — Hazafiuilag óhajtjuk — a mielőbbi s minél kedvezőbb sikert. Szerk.