Gazdasági Lapok, 1851 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1851-02-23 / 8. szám
mul; sőt sármos ökörnek s más meddő marhának is alig lehet annál jobbat adni. Egy 16000 hold föld könnyen ad 100 mázsa széna-értékű takarmányt, ha abba 4 p.m. mag vettetik , s ez ekével sekélyen alá szántalik; mert a fogas borona nem takarja bé, s utána a madarak sok magot megesznek, sőt a varjak a fent fekvő szemek után menve még a földből is kivájják. A kukoricza-szár megapritva s forró moslékkal vagy forró sós vízzel leöntve, sőt ebben néhány óráig ázni hagyva , igen jó takarmánya a szarvasmarhának, mellyel jármas ökröknél és más meddő marhánál,szükség esetében, ha elegendő kukoriczadara vegyíltetik közibe, a szénát télen által egészen is meg lehet kímélni. 28 font kukoriczaszár, 48 itcze gabona, vagy 88 ircze burgonya-moslék elegendő egy darab ilyen marha naponkénti táplálására. Kinek pálinka-moslékja nincsen, ezt 5 font kukoricza-darával pótolhatja. A juhok takarmányozásánál is nagy figyelmet érdemel a kukoricza-mag, de csak ez, mert sem a zöld kukoricza, sem a kukoricza-szár nem alkalmatosak arra, hogy a juhok velek hasznosan takarmányoztathatnának. A juhok, sőt a féléves bárányok is hasznosan takarmányoztathatnak vele, ha úgy, mint a lovaknál előadóni, tömegére nézve legalább is annyi apró szecskával vegyittetik. Ősszel egész mártiusig sem áztatni sem darálni nem szükséges; mártiustól kezdve be kell áztatni 24 óráig.A juhok ezen takarmányt nagyon szeretik, a tejelők jól tejelnek tőle, és a bárányok igen jól nőnek. Lehet adni naponkint 1 darab öreg meddő juhnak: 1 ga font őszi szalma-szecskával 1 font kukoriczát, melly mellé, ha még 1 font árpa vagy más jó tavaszi szalma adatik, a széna tökéletesen nélkülöztethetik. Tavaszi szalma hiányában 1 font őszi szalma-szecska, 2 font őszi szalma-takarmány és 1/3 font kukoricza is jó takarmányozást nyújt. Féléves bárány is képes naponként, egyéb jó takarmány mellett 3 font kukoricza-magot értékesíteni. A kukoriczának fontosságát, sertés tartásnál és hizlalásnál, a magyar gazdák többnyire eléggé ismerik, s némellyek még azt is tudják, hogy itt, és mint mindenütt a legjobb és legolcsóbb takarmányt adja. Ki a kukoriczán hízott kappan és pulyka pecsenye kitűnő jó izét néhányszor élvezé, az nem kételkedik arról, hogy a kukoricza, szárnyas házi állataink tartásánál és hizlalásánál is, mind jóságára mind olcsóságára nézve minden más magot jóval fölülmúl. A kukoricza-szénával nagyban 3 évig olly czélból foglalkoztam, hogy e részben elhatározó eredményhez juthassak. Azonban a legszárazabb 1834, 1835 és 1836—ik években sem valók képes azt úgy megszárithatni, hogy elromlás nélkül kazalban eltartani lehetett volna; megkisértem a fülesztést is, de mind sikeretlenül, mert a zöld kukoricza bötykei elegendőkép soha ki nem száradnak, emiatt megpenészesednek s megkeserednek. A kukoriczaszénát, betakarítása után azonnal, a szarvasmarha szívesen megeszi, de karácson felé már nagyon vonakodik tőle, mert ekkora keserűség nagyon kifejlődik benne. Ezen, és a széna-csinálással járó nehézségek miatt egészen felhagytam vele, s ügyesebb kezekre hagyoma kimerítőbb és eldöntőbb eredmények létesítését, és értelmesebb főre a végitélet kimondását. Emberi eledelre is felette hasznos növény a kukoricza, melly oldalról azonban a kövér Magyarországon még kevésbé ismeretes, sőt vannak vidékek, mellyeknek lakói azt csak mint jó sertéshizlaló tápanyagot ismerik, s szerencsétleneknek éreznék magukat, ha nekik azzal kellene táplálkozniok. Az 1847-ik évi éhség az ország felső vidékeinek lakóit azon tapasztalásra vezeté, hogy a kukoricza sokkal olcsóbb emberi tápszer, mint a búza vagy rozs, vagy bármellyik más gabonafaj, azért most is, midőn éhség nincsen, vásárolják azt, s öntáplálkozásukra fordítják, mit ezelőtt 4—5 évvel soha nem tettek. Tagadni nem lehet, hogy felföldi atyánkfiai nem rosszul számítottak , mert 1 pm. kukoricza emberi tápláléknak felér 1 pm. búzával, és a rozsot még fölül is múlja. Holott, midőn egy pm. búza közép ára 2 ft. pp., akkor 1 pm. kukoriczáé rendszerint 1 ft 24 kr, mennyi a rozsé is szokott lenni. E mellett még a kukoricza emberi eledelnek sokkal többféle alakban és könnyebben is használtathatók, mint más gabonafélék, s igen jó izü eledelt nyújt, mellytöl csak a szokatlan ing vonakodik. Hogy minő becses a kukoricza , mint emberi eledel, erre nézve, hogy Oláh- és Olaszországot és Amerikát ne említsem , elegendő felvilágosítást adhatnak nekünk önvéreink, erdélyi atyánkfiai, kik azt főként e czélra igen nagy kiterjedtségben termesztik, s e miatt még szerencsétleneknek soha sem tárták magukat. Egyébiránt eljöttnek hiszem az időt, mellyben a kukoricza Magyarországon is szélesebb használatot fog nyerni, mint eddig. Előidézők azt a burgonyavész és más bajok, mellyek bár mindig ismeretlenek maradhattak volna !! — A burgonyavészt a kukoricza, olly vidékeken, hol jól diszlik, könnyen felejteti, azért tökéletesen kipótolja azt, s ezenkívül még sokkal nagyobb termést és több tisztajövedelmet is biztosit a földből, mint amaz, melly inkább nedvesebb és hűvösebb éghajlat növénye, s azért száraz és meleg éghajlat alatt, száraz földben kielégítő termést nem is adhat. A kukoriczának jó oldalaihoz tartozik még az