Gazdasági Lapok, 1856 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1856-11-27 / 48. szám

606 besebben megy véghez alkatrészeinek felbontása, s annál sebe­sebben fejlik ki, a növényzet elősegítésére fölhasznált erejének hatása is. Szét kell tehát törnünk a darabos guanót annyira, hogy azt kényelmesen és egyiránt elhinthessük ; azért 1-ször, hogy alkat­részeinek fölbontása sebesebben történjék; 2-szor, hogy ma­gunknak ott, hol hasznot csinálni akarnánk, kárt ne okozzunk; mert a guano roppant ereje — ha túlmennyiségben jutna egy és ugyanazon helyre — a vele betakart növényzetet kiégetné ; és így reményünket, vagy jó várakozásunkat meghiúsítaná. Minde­nekelőtt kell hát vigyáznunk, hogy a guanó tökéletesen szét­hullott állapotban hintessék szét, és pedig vetés előtt vagy vetés után mindjárt. Ha a guanót elmaradt növényzetek díszlésének emelésére használjuk föl, úgy szép tavaszi időt válasszunk vagy eső után, vagy ha arra reményünk van. A guano többnyire igen sovány helyekre használtatik föl, hol csak nagy mennyiségű istálói trágya lehetne képes jó ter­mést eredményezni, vagy pedig az elmaradott növényzetre. Ha tehát a guanót elmaradott növényzetre fölhasználni akarjuk, úgy nyúljunk cselekvéshez, mihelyest az elmaradás ész­revehető (s így, a­mint említem, korán tavaszkor az eső előtt vagy után mindjárt). Az illy hátramaradás orvoslása legnagyobb sikerrel addig történhetik, míg a növények gyengék, és mentül hamarább érkezik a segítség, annál jobban, annál hamarabb üdül fel a beteg(s az illy hátramaradott növények betegek), mivel pedig a földnek annyi ereje nincs,hogy azokat orvosolhatná, tehát szük­séges magunknak orvosláshoz nyúlni s hathatósabb szereinket elővenni; de mi hathatósabb a guanónál? A fölhasználandó guano mennyisége, a vetés állapotától és a föld minőségétől függ, vannak helyek, hol holdankint 1 má­zsa guano képes annyi hatást gyakorolni, mint roszabb, soványabb helyeken 2— 21/2 vagy 3 mázsa.Hia a guanót jókor használjuk föl, úgy kevesebb, p. o. egy mázsa holdankint elég; ha később hasz­­­­náljuk, már több kell, s igy halad feljebb, mentől később jön a­­ segítség, annál több orvosi szer is szükséges. IV. felellyek hát a guano hatásait Eddig csak arról szóltunk, miilyen állapotban kapjuk és hogy használjuk föl, most azonban tárjuk föl jövedelmeink kincs­tárának azon naplóját, melly megfejti milly különbséggel válto­zik erszényünk tartalma, a guano fölhasználása mellett ? A guano nagy s hathatós erejét főleg a legény teszi,mellynek mennyisége sokszorosan meghaladja az istálói trágyáét, úgy annyir­a, hogy körülbelül 70 guano annyi legénynyel bir, mint 24 mázsa istálói trágya; roppant nagy hát a különbség! Tudjuk,miként a szárnyasoknál szintúgy a tömör,mint a folyé­kony üriték keverve, vagyis egyesülve ürittetik ki, ami más álla­toknál külön­válva történik, s ennélfogva a többi állatok üritékétől elválasztott legény(Azot,Sticktoff) azzal nem egyesülhet olly töké­letesen s azt nem is termékenyítheti meg annyira, mint a szárnya­sokét.Ezért is,ha az istálói trágya,az idő viszontagságainak annyira ki volna téve,mint a guano és annyi ideig,ugy nehezen hiszem,hogy utoljára lenne belőle valami, mert megfosztatnék legnagyobb­ ere­jétől, az ammóniáktól, mi pedig a guanónál nem történhetik. A guanobani legeny nem jön tiszta állapotban elő, de más részekkel (mint fehérnye, epe stb.) keverve s apró porhoz ha­sonló fehér jegecz-alakokban; a legenynyel előforduló részek rot­hadás által savanyokká változnak, a legeny pedig ammóniákká, mi el nem párologhat azért, mivel a savanyokkal (mint szén­­savany, lóhersavany) együl, s azok által leköttetik. Éppen említettük, hogy a legény apró jegecz-alakokban jön elő más részekkel keverve, mik is elrothadnak, azaz a jég által a növényzet részére tápláló eledellé főzetnek, különben nem le­hetnének élvezhetők, mert tudjuk,hogy a növényzet finom tápszer­­veivel,csak fölolvadott anyagot szíhat és szí magába,a legény pedig akkor olvadt, ha kiállta a rothadási időt, s így nem legény többé, de ammónia. Mivel pedig a guano felét majdnem csupán legeny teszi (mi a növényzet fő tápanyaga) képzelhető tehát, honnan ered nagy hathatóssága is. Ezután jön a guano második fő ereje,a phosphorsavanyas mész. Említettük,miként a guano felső rétegének felületén,csontdarabok találtatnak, s pedig nem kevés mennyiségben: mert mindenesetre a szárnyasok, eledeleiket is ott költik el, mi is halakból áll, s mi volna más a halszálka, mint a halaknak csontjai, s vegyészeti szerkezetük szintén úgy phosphorsavanyas mész, mint más állato­ké. Következtetni lehet tehát,hogy mindazon csontoknak elporlott részei, a guanóban feltaláltatnak, s igy a guanónak 1/4 részét phosphorsavanyas másznak kell vennünk.S hogy milly hatása van a phosphorsavanyas mésznek a növényzetre,onnan is következtet­hető , hogy a külföld 1000 mázsánkat használ föl belőle, drágasá­ga daczára. Találtatnak még a guanóban kali, sziksó és gipsz, hameleg azonban a takarmánynyal élő állatok ürítékeiben, na­gyobb mennyiségben található. Sziksó és gipsz, annál jobban rontják a guano becsét, men­nél nagyobb mennyiségben jönnek benne elő; úgy hiszem az aranyat is inkább szeretjük réz vagy ón nélkül. Szászország több helyein találkoznak olly gazdaságok, hol a guano segedelmével az istálói trágya egészen nélkülöztetik évek óta, s még eddig kedvező eredménynyel. De bár­miként becsüljem is a guanót, s bár hogy ismerjem el hathatós erejét , az istálói trágya elé még sem tehetem, mert a földnek tartós erőt, porhanyultságot csak az istálói trágya adhat,s aki annak tökéletes nélkülözése mellett akarja hizlalni er­szényét, az majd csakhamar annak apadását veendi észre. A guano csak úgy lehet hathatós erejű, ha a föld azon erőt, vagy tápszert, melly a guanóban nem létezik, kipótolni bírja; ha tehát folytonosan guanót használunk , úgy földünket végre megfosztjuk természetes táperejétől. Hogy pedig a guano a nö­vényzet által megkívántató összes tápszereket kipótolja , azt — már tartalmánál fogva is — lehetetlenségnek látjuk, s így kény­szerítve leszünk végre is istálói trágyához nyúlni. Czélszerűen a guano egymásután csak kétszer használtat­­hatik, mert mentül hosszabb ideig használjuk egy magát, an­nál jobban kizsaroljuk földünknek általa helyre nem pótolt erejét; trágyázzunk azonban istálói trágyával utána, úgy bizonyosan dús eredményt várhatunk. A guano használása mellett félannyi mennyiségű istálói trágyával képesek leszünk sovány földeinket annyira megtermékenyíteni, hogy nem sok idő múlva azon föld, melly istálói trágyázás után is csak silányan termett, két-három évi trágyázás nélkül is, dús növényzettel leend borítva. A guano annyira fizető szer, hogy azon hely, mellyet vele behintünk, 2 — 3-szor gazdagabb termést hozand, mint a be nem hintett, s ez nem csupán egy vagy két, de számtalan gazda által tanusíttatik, kik a guanót használják. Hogy a guano már az első évben képes magát kétszeresen, sőt háromszorosan is kifizetni, az könnyen képzelhető. Ha guanóval trágyázunk, úgy a földnek azon termékenyítő hi­ányát pótoljuk ki, mellyel az istálói trágya nem bir,s ha viszont guano után istálói trágyát használunk, úgy ismét azon hi­ány leend helyre állítva, mellyel a guano nem bir. S mivelhogy a nö­vényzet sem a guano, sem az istálói trágya által szolgáltatott táperőt egészen föl nem emészti, de belőle még több ki nem fej­lődött tápanyagot hagy hátra, mellyek egymással (értem a guano - és istálói trágyáét) egyesülve, földünket természeti tartalmában gazdagítják. Mentül többször változtatjuk tehát trágya-nemein­ket, annál több erőt, annál több tápszert hagytunk hátra; mi is idővel a hi­ánynak egész betöltéséig terjedend. Hogy a guanó ereje olly tartós nem lehet,mint az istálói trá­gyáé,sebesen ható ereje miatt képzelhető; mert p.o. azon szer,melly sebes lánggal ég, sokkal nagyobb meleget és sebesebben gerjeszt, mint az,melly csak pislog, és azt,hogy az utóbbi sokkal tovább fog égni, csak azért nem akarom említeni , mivel vele semmi újság­gal sem szolgálhatnék. S most tisztelt szerkesztő úr, leteszem tollamat azon kér­déssel , hogy váljon haszontalanul vevém-e azt fel ?*) Lipcse, 1856. September 6 Schaffner Titusz. ---HH— *) Sőt inkább kérjük, hogy jövőben minél gyakrabban legyen alkal-

Next