Gazdasági Lapok, 1874 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1874-08-02 / 31. szám

462 tornya, mely még akkor is a láthatáron van, a­midőn a város már csak emlékezetünkben él! Tiszta idővel nagyon sokáig lát­juk a szép rónaság e felkiáltó jelét! Halién túl Stumszdorf­ig gazdasági tekintetben csak az a különbség, hogy a föld valamivel hullámosabb, gyengébb, s hogy rajta a szokott termények mellett baltaczim, takács­­mácsonya és kömény is termesztetik. Látni valami kevés luczernát is. De biz az itt is csak nyomorog, épen úgy mint Csehországban. Erdőség nagyon kevés, gyümölcs több, a mező­ség pedig, miután erre már mindenütt istállózás van, kijáró állatok hiányában szinte kihaltnak látszik. A stumszdorf-kötheni vonal már az a­n­h­alt­köt­h­e­n­i herczegség földjén fekszik, mely Poroszországnak bátran tehetné egy vármegyéjét. Kiterjedése 480 mfld, népessége 150,000. Tekintve a közelséget Szászországhoz, s tekintve a földnek jóságát, a népesség rajta aránylag kevés. Felét se teszi a szászországinak! A föld erre valamivel gyen­gébb, és kevésbé mivelt is. Közben metropolis, ószerü városka, mintegy hat ezernyi lakossal. Mint központja a berlin- magde­­burg- és lipcsei vasutaknak, szép jövővel bir. Kalbe an der Saal­e-ig a földmivelési viszonyok ugyan­azok. A magdeburg-vidéki nagyszerű répa-czukor termelés elő­őrseivel itt már találkozunk. Véget éri egyúttal az alig érintett herczegség is, mely a vasúti gyors haladás mellett szintén mérté­két veszti. Egy délutáni szundikálás rendesen hosszabb, mint a meddig e souverain államka átrepülése tart. Egyik úti­társunk felébredése után közvidámság közt csakugyan kérése is az elszun­dikált országocskát. A Saale folyó, melyen a vasút keresztül visz, hajózásra meglehetősen alkalmatos. A közlekedés rajta 10—12 ölnyi hosszú s 2­—272 ölnyi széles, vitorlás dereglyéken történik. Esés-viszonyaival hasonlit e víz a Tiszához, melynek szélességre nézve felét vagy kétharmadát teheti. Kalbe, Onad­au és Schönbeck, gyorsan következ­nek egymásra. A földmivelési viszonyok ugyanazok. A czukor­­répa folyvást nagyobb tömegekben jelenik meg. Gnadau­hern­­hutter telep, kedves hely, egészen gyümölcsfa-ültetvények közt. Schönbecknél feküsznek a salzeni nagyszerű sófőzések, me­lyekhez a szükséges gépi erő mind, számos szélmalom segélyével állíttatik elő. A vidék gabnaféléi közt túlnyomó a rozs. A takarmányfüvek termelése meglehetősen korlátolt. Annál nagyobb kiterjedésben mivelik a burgonyát és czukorrépát Erdőség vala­mivel több. Falvak csinosak; házaik átalában cserépfedelűek, 8 jólétre mutatnak. Ezentúl M­a­g­d­e­b­u­r­g­ig, a­meddig csak szemünk ér, csupa répával és répaczukor gyárakkal találkozunk csak. A répának éppen második kapálása lévén, nem egy helyen láttam száz és több munkást, kérdésem­re, hogy a mivelés közül miért nem alkalmazzák a lókapát? válaszul nyertem, hogy kézi mive­­lés után, habár az többe kerül, még­is nagyobb a tiszta haszon. Magas répaár, és olcsó napszám mellett, nincs is az máskép. A répa sikerülése e vidéken, hol rajta annyi gyár és ember keresete nyugszik, természetesen életkérdés. El is követnek mindent, hogy minél nagyobb terméseket kaphassanak. Ezúttal a hosszasan uralkodott szárazság miatt a termény állása még jóformán hátra volt. Gabnafélékből a répa mellett, leginkább rozsot és árpát, a takarmányfüvekből pedig veres lóherét és baltaczimet termeszte­nek. Minél inkább közeledünk Magdeburghoz, mely egyébiránt róna fekvése miatt, korán felmerül a láthatáron, a répatermelés annál átalánosabb, s a magas kemény k­özép gyári épületek, annál sűrűbbek. Ezeknek puszta látása sejteti már az itteni répa­czukor termelés nagy fontosságát­. XIII. Magdeburg és vidéke. Junius 26. 1851. Az Elbával, melyet Szászország földjén hagytunk el, Mag­deburg falai alatt ismét találkozunk. Itt már jóval jelentékenyebb. Emlékezzünk meg tehát róla egy kissé részletesebben. E folyó az „Érczhegység,f­ölében ered 4260 lábnyi magasságban a tenger fö­lött. Az északi tengerig 156 m­fldót fut meg, s útjában fölvesz magába 53 folyót és 326 patakot. Magdeburg, kereskedelmi fontosságát, főleg neki köszönheti. Ama dereglyék száma, melyek rajta a szállítást főleg eszközük, a városnál már százakra megy, s rajtok Hamburgig és vissza évenkint mintegy öt millió mázsa terhet szállítanak. A személyszállítást természetesen gőz­hajók közvetítik, melyeken innen Hamburgba naponkint mehetni. Magdeburg Poroszország egyik nevezetesebb erőssége. Régtől fogva erődített hely lévén, sok viszonytagságon ment ke­resztül. Legsúlyosabb csapások e helyet a harminczéves háború alatt érték. Wallenstein 1629-ben 6 álló hónapig ostromolta. Két évvel később Tilly seregei vették be rohammal, és földig le­­rombolák. Csak 139 ház maradt meg benne épen. Fellegvárában, mely most állami fogház, ült Lafayatte és Carnot mint fogoly. Ezek közül utóbbi, 1823-ban itt halt meg. Népesség és terjedelemre nézve Magdeburg Lipcsével áll körülbelül egy vonalon. Csakhogy sem oly szép, sem oly élénk nem. Különös nevezetességei nincsenek. Kit a régi templomok érdekelnek, megtekintheti a főegyházat, mely éjszaki Német­ország legszebb művei közé soroztatik. A keresztényi buzgalom ez egyházat még 1208-ban kezdé építeni, de mire befejezte, már 1520-ra fordult az idő! Egyszerűbb sokkal mint a prágai sz. Vid temploma. Azután protestáns isteni tiszteletre szolgálván, szűkölködik minden belső díszítésben, mi tekintetét igen üressé és pusztává teszi. Érdekes dolgai különben a templomnak: Ernő érsek sarkoshágja 1495-ből; Nagy Ottó és nejének, kik 937­ és 947-ben haltak meg, síremlék töredékei; egy remek prédikáló szék 1595-ből, a Harczhegység alabástromából; végül Tillynek sövege, vezérbotja stb.-féle. Magdeburgnak kereskedelme messze kiterjed. Az El­b­a és Saale Németország középrészeivel, a planeni csatorna Ber­linnel, a Fridrik-Vilmos-csatorn Szilézia, Poramera, Len­gyelország és Preuszen tartománynyal, a branbergi s még egy más mesterséges vizi út végül a német föld számos egyéb részei­vel hozzák kapcsolatba. Ez előnyös vizi utakhoz járul még a kifejlett vasúti közlekedés is, mely e várost ma már, lehet mon­dani, Európa csaknem minden részével összeköti A kereskedelmi érdekek előmozdítására van e városban egy tekintélyes kereskedői társulat is, mely egyúttal bíráskodó­­lag is eljár üzleti viszonyokból eredő viszályok elintézésében kereskedők, hajósok, s fuvarosok közt. Kétszáznál több nagy kereskedő tartozik hozzá, s váltóképességgel csak azok bírnak, kik tagjai ez egyesületnek. Van e városban számos kisebb kereskedő is. Fűszerárus mintegy: 104; élelmi czikkekkel kereskedő 61; pénzváltó 8; keresk. ügynök 23; váltó-, áru- és gabna-üzér: 54. Magdeburg régi, egykor szintén nevezetes vásárai Lipcsé­nek újabb emelkedése miatt fontosságukból sokat veszítettek. Sokkal közelebb feküsznek egymáshoz e helyek, semhogy mind­egyikben egyformán nevezetes és nagyszerű vásárok tarthatnák magukat. A­mi Magdeburgban mai nap is nevezetes, az terjedel­mes borkereskedése: mintegy 20 — 22 ház foglalkozik ez üzlettel, és pedig nagyban. Ha meggondoljuk, hogy e város a vasutak által ma már hazánkkal is kapcsolatban áll, ha visszaemlékezem továbbá azon gyámoltalan italra, melyet nekem itten bor gyanánt, mesze-

Next