Gazdasági Mérnök, 1892. január-december (16. évfolyam, 1-52. szám)

1892-12-18 / 51. szám

51. szám. lovag Falk Zsigmond kir. tanácsos, az orsz ipar­egyesület alelnöke; Feszty Árpád festőművész; Fischer Ignácz majolikagyáros; Forster Géza, az orsz. gazd. egyesület igazgatója; Gaál Jenő orsz. képviselő, az aradi kereskedelmi és iparkamara titkára; Gelléri Mór, az orsz. iparegyesület titkára; Geróczy Károly, Budapest fő- és székváros 1-fő alpolgármestere; Grósz Mór iparos; budai Goldberger Sámuel gyáros; Gyurkovits György orsz. képviselő; Harkányi Frigyes orsz. képviselő; Hauszmann Alajos műegyetemi tanár; Havas Sándor gyáros; Hegedűs Sándor orsz. képviselő; Helfy Ignácz orsz. képviselő; Hojtsy Pál orsz. képviselő­; Horváth­ Sándor m. kir. erdőigazgató; dr. Hummel Szaniszló miniszteri osztálytanácsos; dr. Jekelfalussy József miniszteri tanácsos, a magy. kir. statisztikai hivatal igazgatója; Jekelfalussy Lajos belügyminiszteri tanácsos; Jungfer Gyula műlakatos; Jókai Mór orsz. képviselő; Kammermayer Károly, a fő- és székváros polgár­­mestere ; gróf Károlyi István orsz. képviselő; gróf Károlyi Sándor val. belső titkos tanácsos, orsz. képviselő; Kauser József építész; gróf Keglevich István főrendiház tag; Keleti Gusztáv, az orsz. magyar képzőművészeti társ. igazgatója; póka Lifju Kölber Fülöp kocsigyáros; Kramer Samu bútorgyáros; dr. Kovács Gyula keresk. múzeumi aligazgató; megyeri Krausz Lajos nagyiparos; Kenedi Géza; Lampl Hugó fő- és székvárosi főszámvevő; dr. László Zsigmond igazságügyminiszteri tanácsos; Lechner Lajos fő- és székvárosi középítészeti igaz­gató; lovag Lederer Sándor kereskedelmi és iparkama­rai tag; Linczer Imre gyáros; báró Lipthai Béla, a fő- és székvárosi kiküldöttje; Lipthay Sándor műegyetemi tanár, a magyar mér­nök- és építészeti egylet elnöke; Ludvigh Gyula miniszt. tanácsos, a m. kir. állam­vasutak elnök-igazgatója; Márkus József fő- és székvárosi tanácsnok; dr. Matlekovits Sándor v. b. t. tanácsos, nyug. államtitkár; Mechwart András gyári igazgató; Miklós Ödön orsz. képviselő; Mudrony Soma, az orsz. iparegyesület igazgatója; Nagy Dezső műegyetemi tanár; dr. Nagy Lajos fő- és székvárosi tanácsnok; dr. Országit Sándor; Palóczi Antal építész; Pucher József építész; Pulszky Ferencz, az­ orsz. múzeum igazgatója; őrgróf Pallavicini Ede; Radisics Jenő, az orsz. magy. iparművészeti mú­zeum igazgatója; Rakovszky István orsz. képviselő; Ráth György nyug. kir. táblai tanácselnök; Ráth Károly, Budapest fő- és székváros főpol­gármestere; Ráth Károly, a budapesti keresk. és iparkamara alelnöke; Reiszig Ede kereskedelemügyi miniszteri államtit­kár, a bizottság alelnöke; Reusz Henrik földbirtokos; idősb Rémi Róbert; Rupp Imre min. tanácsos a fővárosi közmunkák tanácsánál; Rákos Jenő; Sigmond Dezső orsz. képviselő; dr. Schnierer Gyula miniszt. tanácsos; Sch­unter Márton gymnasiumi tanár; Steindl Imre műegyetemi tanár; Strobl Alajos szobrász; dr. Szabó Ferencz földbirtokos; gróf Széchenyi Imre főrendiház tag; Szelnár Adolf műkertész; Szily Kálmán, a m. tud. akadémia főtitkára; Szemere Atilla; Thék Endre nagyiparos; Tormay Béla földmivelésügyi miniszteri tanácsos; Török György ipartestületi elnök; Thuróczy Adolf miniszteri osztálytanácsos, a szé­­kely közművelődési egyesület elnöke; Viola Imre fő- és székvárosi tanácsnok; dr. Wagner Géza; Walser Ferencz gépgyáros; Weisz Manfréd, Zala György szobrász, gróf Zichy Jenő v. b. t. t., az országos ipar­egye­sület elnöke, és gróf Zichy Nándor v. b. t. t., főrendiház tag. GAZDASÁGI MÉRNÖK vízi ügyek. A Tiszavölgyi Társulat központi bizottsága folyó hó 6-án tartott gyűlést, melynek lefolyását a következőkben egész terjedelemben közöljük: 1. Gróf Károlyi Sándor elnök az ülést megnyit­ván, felolvastatja a múlt ülés jegyzőkönyvét s be­jelenti, hogy Bab­ics József, Dáni József, Keller Imre, gróf Mailáth József, Meczner Gyula, gróf Szapáry György és gróf Wenckheim Frigyes köz­ponti bizottsági tagok akadályoztatásuk miattt az ülésről való elmaradásukat az elnökségnél bejelen­tették. Tudomásul vétetik. 2. Bemutatja elnök Dáni József központi bizott­sági tag levelét, melyben sajnálata mellett kijelenti, hogy a kilépő alsó-tiszai érdekeltségből egészségi ál­lapotára való tekintettel a közgyűlésen újra beválasz­­tatni nem kíván. Gróf Károlyi Sándor elnök melegen emlékezik meg azon kiváló és­­tevékeny működésről, melyet Dáni József úr a tiszai ügyekben mindenkor tanúsított, s indítványára a központi bizottság ezen lemondást sajnálattal veszi tudomásul s egyszersmind elhatározza, hogy tekintettel azon buzgó és tevékeny műkö­désre, melyet Dáni József ur mint központi bi­zottsági tag mindenkor tanúsított, neki a közp.­bizottság köszönete és elismerése tolmácsoltassék. 3. Jelenti elnök, hogy Kvassay Jenő úr az Or­szágos vízépítészeti hivatal főnöke, időközben mi­niszteri tanácsossá lön kinevezve, s ezen kitüntetés­ben ő azon kiváló szakértelem és tevékenység elisme­rését látja, melyet Kvassay Jenő mint tanácsos úr a központi bizottságban is mindenkor kifejtett, ezért jelenlévő min. tanácsos urat a központi bizottság nevében szívélyesen üdvözli Örvendetes tudomásul vétetett. 4. Ezután elnök fájdalommal emlékezik meg azon veszteségről, mely a központi bizottságot a közel­múlt napokban Wahrmann Mór központi bizottsági tag elhunyta által érte. A boldogult, ki a pénzügyi albizottságnak és az 1880. XX. t.-cz. 13. §-a alapján alakított hetes bi­zottságnak is évek hosszú során át buzgó és tevé­keny tagja volt, a központi bizottság számadásainak vizsgálatát is évenkint lelkiismeretesen teljesítette, tagja volt. Gazdag tapasztalata és kivált pénzügyi kérdésekben való kitűnő tanácsa sokszor fognak még hiányozni. Az elnökség a központi bizottság nevében az el­hunyt ravatalára koszorút helyezett, s családjához részvétiratot intézett. A központi bizottság e veszteség fölött való részvétének jegyzőkönyvileg ad kifejezést, s el­határozta, hogy az elhunyt helyébe rendes ta­got a felső-tiszai érdekeltségből báró Podma­­niczky Géza mint legtöbb szavazatot nyert pót­tag hivassák be, nemkülönben kimondatott, hogy az albizottságokban megüresedett helyek betöl­tése iránt a közgyűlés után tartandó legközelebb központi bizottsági ülésen tétessék intézkedés. 5. Bemutattatott társulati számvevőnek jelentése a pénztár állapotáról; e szerint f. é. decz. hó 6-án a bevételek összege volt . . . 25491 frt 12 kr. a kiadások « «... 7331 «_58 « a pénztári maradvány tehát 18159 frt 54 kr. A múlt ülés óta 1892. évi központi kezelési járu­lékát az Arankavidéki társulat is befizetvén, hátralékban most már csupán csak a beregmegyei társulat van, mely tartozása befizetésére felhívandó lenne. Tudomásul vétetvén, a beregmegyei társulat felhivatni határoztatott, miszerint tekintettel az év végére, központi kezelési járulékát még ez év lejárta előtt beküldeni szíveskedjék. 6. Bemutattatott az 1893. évi költségvetés, mely szerint a szükséglet és fedezet a 1. alatti szerint 8588 frt 75 krral, a kivetés pedig a társulat kötelékébe tartozó 3.934.379 (1200 □ öles) hold árterületre hol­­dankint 20/too azaz 1/5 krral volna a közgyűlés előtt javaslatba hozandó. A központi bizottság a költségvetést elfogad­ván, azt a bemutatott 1. alatti alakban határozta a közgyűlés előtt javaslatba hozatni. 7. Bemutatja titkár a közgyűléshez intézendő évi jelentés tervezetét, mely az előző éviekhez hason­lóan, három főrészre, u. m. igazgatási, pénzügyi és kataszteri részre oszlik. Helybenhagyólag tudomásul vétetvén, a bemu­tatott jelentés a képviselőház vízjogi bizottsá­gának a tiszaszabályozási törvényjavaslatra vonatkozó jelentésével s az azt kiegészítő kü­lönvéleménynyel kiegészíttetni s ezután kinyo­­mattatni s a közgyűlés elé terjesztetni hatá­roztatott. 8. Jelenti titkár, hogy a nm. földmivelésügyi mi­niszter úr megküldötte a Tiszán és mellékfolyóin 1891. évben teljesített állami munkálatokról szóló kimutatást és a műszaki hivatalok jelenlegi beosz­tását és névjegyzékét, melyek az évi jelentés mel­lékletei között mint az előző években, úgy most is, ki fognak nyomattatok Köszönettel tudomásul vétetett. 9. Bemutattatott a Magyar Mérnök és Építész Egylet átirata, melyben értesítette a központi bizott­ságot, hogy a» műszaki ártérfejlesztés és osztályozás leghelyesebb módjának megfejtésére kitűzött 500 frtos pályadíjat a hozzákötött feltételekkel együtt kö­szönettel elfogadja, s a maga részéről a felállítandó vegyes bizottságba Kvassay Jenő mint tanácsos és Gallacz János műszaki tanácsos urakat választotta meg. Ennélfogva most már a központi bizottság ré­gebbi határozata szerint a további intézkedések meg­tétele, a pályázati feltételek kiírása és elbírálása a vegyes bizottság feladatát fogja képezni. Tudomásul vétetett. 10. Bejelenti továbbá titkár, hogy a nm. földmi­velésügyi minisztérium vízrajzi osztálya egy „Gát­védelem“ czímű érdekes könyvet ad ki, mely a vi­déki társulatoknak és azok mérnökeinek hivatalos uton megküldetik s azt legközelebb remélhetőleg a központi bizottsági tagok is meg fogják kapni; óhajtandó volna azonban, hogy ezen érdekes és hasznos útmutatást tartalmazó könyv minél több pél­dányban bocsáttassák közre. A központi bizottság ennélfogva felkérni hatá­rozta a nm. földmivelésügyi miniszter urat, hogy ezen érdekes munkát annyi példányban mél­­tóztassék közrebocsáttatni, hogy az a társulatok által a védbizottsági tagok és a gázfelügyelők részére is — mérsékelt áron, esetleg pedig könyvárusi után — megszerezhető legyen. 11. Tárgy­altatott a nm. földmivelésügyi miniszter ur 56177/1892. számú azon leirata, melylyel vélemény­­adás végett leküldötte a Középtiszai ármentesitő társulatnak a külömböző vizszin alá eső területei egymásközti hozzájárulási aránya és ideiglenes osz­tályozás alkalmazhatása iránt javaslatát. A Középtiszai társulat ugyanis a különböző víz­szin alá eső területei egymás közti hozzájárulási arányául a felállított 7 osztályozási fokozat mellett az 1:1-hezi arányt kérte megállapíttatni, ennek alap­ján az osztályozási tervezetet ideiglenes kivetés alap­jául kérte engedélyezni. E kérdésben az adminisztratív albizottság azon vé­leményt terjesztette elő, miszerint, »jóllehet a katasz­teri tisztajövedelem alapján készült osztályozási ter­vezetből az tűnik ki, hogy a felállított hét osztály, melyből a legmélyebb víztérre 100,­­ az 1855-iki ártérre 60, 30, 17 és 9 arányszám, az 1881-iki ár­térre pedig 8 és 4 arányszám esik, alkalmas arra, hogy a méltányos igényeknek megfeleljen, még sincs az adminisztratív albizottság azon helyzetben, hogy 533

Next