Gazdasági Mérnök, 1905. január-december (29. évfolyam, 1-52. szám)
1905-01-05 / 1. szám
1. szám. Tudvalevő, hogy a parcellázásnak akkor van gazdasági és főleg nemzeti szempontból is jelentősége, ha a szétosztás ugyanazon vidék gazdái között történik, vagyis hogy a földeket azoknak adják el, akik az éghajlati és talajviszonyokat ismerik s szinte hozzáírniek a szülőföldjük végéhez. Olyan helyeken, ahol nem lenne elegendő vevő, természetesen a felosztandó birtok odatelepülő fölmívesek birtokába fog jutni. Kiemelendőnek tartjuk az alakuló bank azon tervét, hogy a vevők közötti egyetemlegességet kizárja, akár parcellázás, akár telepítés történik. Szükségesnek tartjuk még megemlíteni hogy a bank működési körébe nem csupán megvásárolt birtokok feldarabolását, hanem ezen műveleteknek bizományba való elvállalását és mások által foganatba vett ily tranzakciók financírozását is felveszi. Feladatai megoldásánál szívesen számít a gazdasági egyesületek, valamint vidéki pénzintézetek közreműködésére is. Értesülésünk szerint az új bank címletkibocsátással nem fog foglalkozni és alapszabályai kifejezetten kizárják reá nézve azt, hogy az alapító pénzintézetek ingatlanait megvásárolhassa. • A cél és szándék nemes; abban a reményben, hogy a tettek a célnak és szándéknak meg fognak felelni, igaz örömmel üdvözöljük az eszme felvetőit, a bank megalapítóit és vezetőit s készséggel ajánljuk fel az ügy érdekében szolgálatainkat. Kívánjuk, hogy az új bank mielőbb végezhessen nagyarányú üzleteket, hogy ez a szomorú év sok ezer magyar embernek boldog új éve lehessen Üdvözöljük az olvasót ! A kazánok romlásai.* A kazánokat a kezelő személyzetnek állandóan figyelemmel kell kísérni, mert azok egyes helyein gyakran olyan rongálódások keletkeznek, melyek ha észrevétlenül maradnak s elhárításukról idejében nem gondoskodunk, folytonosan növekedve veszélyessé válhatnak. Ezen rongálódások keletkezését már eddig is nagyon sokféle okra vezették vissza, de még mindig nagy számmal vannak olyanok, melyeknek okát sem a tudomány, sem a tapasztalat felderíteni nem tudta és és azért ezek a legveszedelmesebbek, mert azokat a rongálódásokat, melyeknek okait nem tudjuk, ha idejében észrevesszük kijavíthatjuk, de újabb keletkezésüket megakadályozni nem vagyunk képesek. Az eddig felderített okok főként a kazán anyagának minőségére, a fűtőanyag összetételére, a kötések helytelen alkalmazására, illetve szerkesztésére, a kazán rossz befalazására, és elhelyezésére, a gázok helytelen vezetésére, a víz minőségére, a víz helytelen bevezetésére és a gondatlan kezelésre vezethetők vissza. Ha ugyanis a kazánlemezek anyagát rosszul dolgozzák ki úgy, hogy azoknak belsejében kívülről nem is látható rétegek, avagy lazán összeforrt helyek maradnak, az a lemez az üzemközben szenvedett folytonos hóváltozások hatása alatt a belső anyag részecskéi között olyan változásokat szenved, melyek az anyagi részeskék ellentálló képességét, vagyis összetartását meggyengítik és a lemez helyenként lazább lesz, sőt egyes rétegekben el is válik egymástól. Az ilyen rosszul megmunkált lemezen rövid időn belül féloldalt keletkező duzzadások mutatkoznak, melyek később felrepednek s ha észrevétlenül marad, a kazánba szorult gőz vagy víz behatása folytán veszélyes alakot ölthet. A fűtőanyag összetételéből főként az esetben támadnak romlások, midőn az nagyobb °/C-ban tartalmaz ként, mert a kén a szénben leginkább mint kénkova (Schwefelkies), részben mint sulfát és csak kis mennyiségben mint szerves kötelék jelentkezik. A kén éghető részén, vagyis a sulfáton kívül benne levő kén nagyon csökkenti a szén értékét, mert az égés alatt keletkezett kénsav a kazán lemezeit, ott, ahol vele érintkezésbe jut, megtámadja. Különösen káros a kén a nedves szénben, mert a vízgőzökkel egyetemben úgy a kénessav, valamint a kénsav is erősebben rongálja a kazán lemezeit, sőt a falazaton is repedéseket támaszthat. Vannak ugyan, akik nem adnak a kénnek nagy jelentőséget, de mindenesetre ajánlatos e tekintetben az óvatosság. A kazánrészek helytelen kötéseiből származó rongálódások gyakori jelenségek közé tartoznak. Ha például az alsó kazánt a felsővel úgy kötjük össze, hogy az összekötő csere a felsőkazán öszszes súlya ránehezedik, megesik, hogy a kötés környékén a kazán részei behorpadnak. Vagy ha p. o a kötőcsövet elól igen meleg gázok érintik, annak ez az oldala jobban tágul, mint a hátsó ér ha ilyenkor elmulasztottuk a cső közé iktatandó rugalmas kapcsoló rész kellő alkalmazását, a különböző hó okozta tágulás a lemezt bár kis mértékben, de mégis eléggé mozgatja arra, hogy a belső anyagszálak lazulást szenvedjenek, mi aztán a lemezen repedések alakjában fog mutatkozni. Hasonló baj kutforrása lehet az is, ha a forraló csöves kazánok felső kazánját mindkét végén mereven kapcsoljuk a forraló csövek kamráihoz, mert ilyen esetben a forraló csövek erősebb megnyúlása a kötő csődarabot folytonosan hajlításra támadja , vagy a cső reped meg, vagy pedig a forraló csövek görbülnek ki. A szegecseknek szabályellenes beillesztésétől szintén óvakodjunk, mert a rosszul beillesztett szegecs körül rendesen kiszivárog a víz vagy gőz. A merevítő rudak és bordák kötései környékén szintén gyakran mutatkoznak borodálási helyek, mi szintén anyagmozgásra vezethető vissza. A befalazás,elhelyezés, illetve a felszerelés hiányosságának gyakoribb esetei közzé tartozik a szárnyak tartótégláinak süppedéséből származó horpadások, vagy törések. Az égési folyamatból keletkezett víz lecsapolásából származó rozsdásodások, melyek akkor lépnek fel, midőn ellenáramlása kazánokban a beömló hidegvíz a végső csatornában a gázokat annyira lehűti, hogy a velük áramló gázok a kazánlemezre lecsapódnak. A víz összetétele különösen akkor okozhat hibát, ha benne a vasra káros hatású savak foglaltatnak, mi leginkább csak ott fordul elő, ahol a vizet olyan folyóból vagy patakból veszik, hova más gyártelepnek szenyvize belefolyik, vagy olyan esetben is, midőn a kazánkövet nem távolják el vagy eltávolítására káros vegyi anyagokat használnak. Ha a vizet rossz helyen vezetjük a kazánba, a kazán rövid idő alatt megfolyosódik, vagy rozsdafoltokat kap. A megfolyósodás abban az esetben jelentkezik, ha olyan belső fűtésű kazánokba, melyeknek alsó részét a meleg gázok egyáltalán nem érintik, a hideg vizet a kazán legalsó helyén vezetjük be, mert ilyen kazánokban rendszerint igen csekély a vízkeringés úgy, hogy a gőz állandóan a felső rétegekből fejlődik. Emiatt a kazánköpeny alsó része mindig sokkal hidegebb lesz, mint a felső, tehát a felső lemezek erősebben nyúlnak, mint az alsók. Ez a különböző hosszváltozás a szegecselt helyeken szivárgásokat okoz. A helytelen vízbevezetésből származó rozsdafoltok oka rendszerint a vízzel bevitt levegőből ered. Ha ugyanis a patak vizét, vagy más légdús vizet alulról tápláljuk a kazánba, a levegő kivállik s a kazán oldalán végig simulva felfelé törekszik; megesik azonban, hogy valamely akadályban : szegecsfej, lemezszél, kazánkacsolaó stb. megakad, ezt a helyet aztán oxigén és szénsav tartalmával rozsdásítja. A már egyszer kimart * Szemelvény Galsovicky Gza «A gőzkazánok szerkezete és kezelése» című művének most megjelent II. kötetéből, GAZDASÁGI MÉRNÖK 3 helyen könnyebben megakadhat, miért is az ilyen helyek hibái, ha az okot el nem hárítjuk, lassan bár, de folyton mélyebekké válnak, míg végre a lemez annyira meggyengül, hogy kiváltása elkerülhetetlenné válik. Az ilyen hibán, ha idejében észrevesszük, könnyen segíthetünk azzal, hogy a tápfejet a kazán felső részére szereljük s a vizet néhány cm.-rel a legkisebb vízállás alatt felülről bocsájtjuk a kazánba. Szivárgásokat okozhat az is, ha a víztisztításhoz túlságos sok szódát használunk, mert a szóda úgy a csapokon, mint a szegecselt vagy szélkötéssel kapcsolt helyeken is kinyomul. Ha ezt látjuk, a víz tisztításához való szódát kisebb adagokban kell használnunk. A gondatlanságból eredő hibák leggyakoribb esetei közé tartoznak : 1. A vízszin magasságának leapasztása, 2. Kazánkó réteg és az iszapréteg túlságos vastagsága. 3. A vízzel kiszívott olaj, ez különösen nagy nyomású kazánokban okoz nagy korodalásokat, mert a nagy gőznyomással járó magas hőmérséklet a növényi zsiradékot szétbontja úgy, hogy abból felszabadult zsiradéksavak keletkeznek, melyek a kazán lemezét teljesen elpusztítják. Ezen bajon csak úgy segíthetünk, ha a gép azon részeinek kenésére, mely a gőzzel érintkezésben van, tisztán olyan ásványi olajat használunk, mely növényi olajak hozzákeverése nélkül is elég kenőképességgel bír. Vagy ha a kondenzátor vizet táplálásra egyátal,m nem használjuk. A zsíros ülepedések nagy izoláló képességükkel is sok bajt okozhatnak, mert ha az olaj ráég a lemezre, a kazánlemez a külső oldalon hozzávezetett meleget nehezen képes a víznek átadni, hamar felmelegszik és minthogy izzó állapotban szilárdsága jóval csökken, 500 fokra való felmelegedés mellett értékének már alig harmadrészét képezi a 300 fokon aluli hőmérséklet mellett rendelkező hordképességének, a gőz nyomása alatt kipúposodik, sőt esetleg ha idejében észre nem veszik, meg is reped és robbanásnak lehet okozója. Itt már az ásványolaj sem képez kivételt, ha a meleg folytán bomlást szenved és oda ég. 4. A kazán kitisztítás alkalmával okozott termezsérülések. 5. A hideg levegőnek bebocsátása és végre 6. Az üzemen kívül helyezett kazánnak hiányos szigetelése a többitől és a kazánnak szünet közben való elhanyagolása. Az üzemen kívül helyezett kazánokra különösen nagy gondot fordítsunk, mert könnyen megtörténik, hogy az egymás mellett álló s közös , csőbe dolgozó kazánok közül kikapcsolt kazánbaaz elzáró szelep hiányossága miatt kevés gáz beszivárog. Ez a gáz aztán a kazán egész belső részét ellepi, harmatszerűen benedvesíti és ha hosszabb ideig megfigyelés nélkül hagyjuk rajta, káros rozsdafoltokat ejt. Kellő figyelmet fordítsunk továbbá a víz és gőz kieresztésére. A befalazott kazánokból például a vizet ne eresszük ki addig, míg a kazánban gőz van és a kazán még kellően le nem hűlt, mert ha az ilyen kazánokból a vizet gőznyomással fuvaljuk ki, a kazán kiürül, midőn még a falazat forró, ilyenkor megtörténhet, hogy a kazánfalazatból kisugárzó meleg az üres kazán lemezeit annyira felmelegíti, hogy a kötési helyeken erős rongálódásokat szenved s ha üzembe vételkor újra nyomás alá kerül, több helyen szivárogni fog. Szintén fontos megfigyelni való a kazán éjjelre való beszüntetése alkalmával az, hogy a gőz kibocsájtása után a vízállást mutató gőzcsapokat kinyissuk, hogy azon a még bent maradt gőznek és víznek lehűtéséből származó forró csőlemez pótlására levegő tódulhasson be, mert különben a kazán belsejében vacuum keletkezik, mely annyira nagy mérvet ölthet, hogy a külső levegő a kazánt a tápszelepen keresztül teleszívja, vagy ha a tápszelepet lezárják, behorpasztja. Előfordult már az is, hogy ily vigyázatlanság folytán a fűtő a hengeres kazánt másnap a kazánházban laposra összenyomva találta. A kazán vízszínének leapasztása többnyire behorpadásokat és lemezrepedéseket okoz, mert ha a kazán lemezét ott, ahol a külső oldalát meleg