Geodézia és kartográfia 1996 (48. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 1. szám - Dr. Detrekői Ákos: FÖLDMÉRÉS, HOGYAN TOVÁBB?
GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA Földmérés, hogyan tovább?"' Dr. Detrekői Ákos, akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár . Bevezetés Köszönöm a megtisztelő meghívást a Földmérő Nap rendezvényére. Előadásomban a „Földmérés, hogyan tovább?” kérdésre keresem a választ. Ez a kérdés nemcsak Magyarországon érdekes. Ennek megfelelően törekszem arra, hogy a hazai mellett összeurópai vonatkozásokkal is foglalkozzam. Az előadást a következő öt részre bontot tam: - a téma aktualitása, - a földmérés klasszikus feladatai, - fejlődés az elmúlt három évtizedben, - a fejlődés várható irányai 2000-ig, - rendezetlen gondolatok a hazai teendőkről és az MFTTT szerepéről a változtatásban. 2. A téma aktualitása A földmérés helykeresése nem egyedi magyar probléma. Világszerte a különböző állami földmérések érzik, hogy a változás korában élünk. Ennek megfelelően valamilyen módon kísérletet tesznek a megváltozott körülményekhez történő alkalmazkodásra. A változás okai részben megegyeznek a közigazgatás egészének változását kiváltó okokkal. Ezeket a okokat Eisele a német Baden- Württemberg állam földmérésének vezetője 1994-ben, a következőkben foglalta össze: - szerkezetváltás a gazdaságban, a társadalomban és a lakosságban; - a technikai fejlődés, az informatika térhódítása az élet minden területén; - értékrendváltozás a társadalomban, a gazdaságban és a közigazgatásban; - a környezetvédelem előtérbe kerülése, a társadalmi érzékenység növekedése; - a gazdaság és a közigazgatás kölcsönhatása; - az egységes európai piac létrejötte; - a költségvetések helyzete, amely az állami szerepvállalás csökkentése irányában hat. A felsoroltak mellett szakterületünkön a változtatást indokló sajátos tényező a térinformatika megjelenése. Az a tény, hogy a hagyományos térképeket - amelyek egyidejűleg tárolták és megjelenítették az információkat - felváltják a tárolásra és az attól függetlenül igen sokféle megjelenítésre alkalmas információs rendszerek, forradalmi változást jelent. Ez a változás rendkívüli módon megnöveli lehetőségeinket méréseink feldolgozásában és az eredmények sokszínű bemutatásában. A változások felsorolt okai Magyarországon is érvényesek. Ezek mellett figyelembe kell vennünk a következő hazai sajátságokat: a politikai és a gazdasági rendszerváltás. * A salgótarjáni földmérőnapon, 1995. szeptember 5.-én elhangzott előadás szövege .