Geodézia és kartográfia 1996 (48. évfolyam, 1-12. szám)

1996 / 1. szám - Dr. Detrekői Ákos: FÖLDMÉRÉS, HOGYAN TOVÁBB?

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA Földmérés, hogyan tovább?"' Dr. Detrekői Ákos, akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár­ ­. Bevezetés Köszönöm a megtisztelő meghívást a Föld­mérő Nap rendezvényére. Előadásomban a „Földmérés, hogyan tovább?” kérdésre kere­sem a választ. Ez a kérdés nemcsak Magyaror­szágon érdekes. Ennek megfelelően törekszem arra, hogy a hazai mellett összeurópai vonat­kozásokkal is foglalkozzam. Az előadást a következő öt részre bontot­­ tam: - a téma aktualitása, - a földmérés klasszikus feladatai, - fejlődés az elmúlt három évtizedben, - a fejlődés várható irányai 2000-ig, - rendezetlen gondolatok a hazai teendők­ről és az MFTTT szerepéről a változta­tásban. 2. A téma aktualitása A földmérés helykeresése nem egyedi ma­gyar probléma. Világszerte a különböző állami földmérések érzik, hogy a változás korában élünk. Ennek megfelelően valamilyen módon kísérletet tesznek a megváltozott körülmé­nyekhez történő alkalmazkodásra. A változás okai részben megegyeznek a­­ közigazgatás egészének változását kiváltó okok­kal. Ezeket a okokat Eisele a német Baden- Württemberg állam földmérésének vezetője 1994-ben, a következőkben foglalta össze: - szerkezetváltás a gazdaságban, a társada­lomban és a lakosságban; - a technikai fejlődés, az informatika térhó­dítása az élet minden területén; - értékrendváltozás a társadalomban, a gazdaságban és a közigazgatásban; - a környezetvédelem előtérbe kerülése, a társadalmi érzékenység növekedése; - a gazdaság és a közigazgatás kölcsönhatás­­a; - az egységes európai piac létrejötte; - a költségvetések helyzete, amely az állami szerepvállalás csökkentése irányában hat. A felsoroltak mellett szakterületünkön a változtatást indokló sajátos tényező a térin­formatika megjelenése. Az a tény, hogy a ha­gyományos térképeket - amelyek egyidejűleg tárolták és megjelenítették az információkat - felváltják a tárolásra és az attól függetlenül igen sokféle megjelenítésre alkalmas informá­ciós rendszerek, forradalmi változást jelent. Ez a változás rendkívüli módon megnöveli lehető­ségeinket méréseink feldolgozásában és az eredmények sokszínű bemutatásában. A változások felsorolt okai Magyarországon is érvényesek. Ezek mellett figyelembe kell vennünk a következő hazai sajátságokat:­ ­ a politikai és a gazdasági rendszerváltás. * A salgótarjáni földmérőnapon, 1995. szeptember 5.-én elhangzott előadás szövege .

Next