Geodézia és kartográfia 1997 (49. évfolyam, 1-12. szám)

1997 / 1. szám - SZEMLE

Március 23-án délelőtt, az MTA-Miskolci Akadé­miai Bizottság tanácstermében Graczko Gyula, Ágfalvi Mihály és Dede Károly előterjesztésében megvitatásra­ került a „Geomérnöki tudományok alakulásáról" szóló téma. A bizottság a fejlesztés arányainak kialakításához rendkívül jelentősnek ítélte meg a nemzetközi együttműködést és a nemzetközi kapcsolatok figyelembevételét. A bizottság lényeges­nek ítélte meg a kapcsolódást a földtudományokkal, ezen belül a geomérnöki területtel. Délután, meghall­gatták Tarján Iván doktorandusz beszámolóját. A bi­zottság a munkát értékesnek ítélte meg, és javasolta a téma folytatását. Ezután egy földmérési- és térké­pészeti törvény előkészítésének kérdéseivel kapcso­latos kerekasztal-megbeszélésre került sor. Este mun­kavacsorán vettek részt a bizottság tagjai a Spaten sörözőben. A következő, kétnapos ülést szeptember 20-án és 21-én Sopronban, az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet tanácstermében tartották. Meghallgat­ták Mihály Szabolcs előterjesztésében a „Globális helymeghatározó rendszerek alkalmazásával" foglal­kozó OTKA-beszámolót. A bizottság véleménye sze­rint, az OTKA-téma kiemelkedő módon fejezi ki, hogy a GPS alkalmazása mennyiben segíti elő Ma­gyarországon a fejlesztést. A téma továbbfejlesztésé­vel kapcsolatban még számos feladat van. Utána került sor Mélykúti Gábor, Detrekői Ákos, Gerencsér Miklós, Fekete Károly, Remetey-Fülöpp Gábor és Winkler Péter, előterjesztésében a „Fotogrammetria helyzete és várható fejlődésének irányai Magyaror­szágon" című téma megvitatására. A bizottság java­solta, hogy az anyag jelenjen meg a Geodézia és Kartográfia szaklapban. A bizottság vázolta a kutatás legfontosabb tennivalóit. Este a bizottság tag­ja­i a Cézár pinceborozóban munkavacsorán vettek részt. Szeptember 21-én került sor Battha László tudomá­nyos beszámolójára az „MTA GGKI számítóköz­pontjának fejlesztéséről és a Wavelet-adattransz­­formációban elért eredményeiről". A bizottság java­solta, hogy jelenjen meg magyar nyelvű publikáció, de nem egészen magas szintű tárgyalási módon. December 14-én Budapesten, a Földmérési- és Távérzékelési Intézet tanácstermében tartotta a bi­­­zottság az év utolsó ülését. Ádám József, Joó István és Varga Péter előterjesztésében meghallgatták az „UGGI boulderi közgyűléséről" szóló beszámolót. A bizottság örvendetesnek tartotta a magyar szereplést. Támogatta az anyag megjelentetését. Ezután került sor a „Magyarországi 3D hálózat fejlesztésének hely­zetéről" szóló tájékoztatásra. A téma előterjesztői Mihály Szabolcs, Borza Tibor és Ádám József voltak. A bizottság pozitívnak nyilvánította az eddigi ered­ményeket. Javasolták, hogy a számítások során a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő pontossági és megbízhatósági mérőszámok meghatározását végez­zék el. 1996. április 2-án Székesfehérvárott,, az EFE Földmérési és Földrendezői Főiskolai Kar tanácster­mében meghallgatták Ágfalvi Mihály előterjesztésé­ben az „EFE FFF Kar programjairól" szóló beszá­molót. A bizottság értékesnek ítélte meg a Kar tevékenységét a hazai geodéziai szakemberképzés területén és a Kar tudományos munkáját is. A bizott­ság támogatja a Kar akkreditálását. Majd Varga Péter és Závoti József előterjesztésében megvitatták az „MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet tevé­kenységéről" szóló beszámolót, ennek felkért referá­­tói Ádám József és Joó István voltak. A bizottság nagyra értékelte az intézetben folyó fizikai- és mate­matikai-geodéziai kutatásokat és a hozzájuk kap­csolódó műszerfejlesztéseket. A beszámolási idő­szakban az intézet a geodinamika nemzetközileg igen elismert műhelye volt. A bizottság az egész ma­gyar geodézia szempontjából fontosnak tartja az in­tézet nemzetközi kapcsolatait. Végül, sor került Joó István előterjesztésében a „Szintezéssel és a GPS- technikával kapott magasságok problematikájáról" szóló témára. A vita során kialakult az a nézet, hogy folytatni kell a felsőrendű szintezési hálózat mérését. A hálózat a megfelelő gravimetriai mérésekkel együtt alapot szolgáltathat az ország egész területén a cm­­pontosságú GPS-magasság meghatározásához. A megtárgyalandó témákat előre, írásban össze­foglalták az előterjesztők, ezeket a bizottság tagjai­nak vagy előre szétküldték, vagy legalább az ülés előtt kerültek szétosztásra. Minden évben az őszi ülésén a bizottság megvi­tatta és kialakította a következő év munkatervét. Egyebek témakörben rendszeresen szóba kerültek a különböző rendezvényekről szóló rövid beszámo­lók, illetőleg a rendezvények előrejelzése. Detrekői Ákos elnök rendszeresen beszámolt az osztály érte­kezleteiről, az Akadémiai Nagyhét rendezvényeiről. Az őszi ülések egyebek témaköreiben került sor kü­lönböző akadémiai ügyek (külföldi tudós meghívása, javaslat Akadémiai Nagydíjra stb.) megtárgyalására is. A tudományos bizottság foglalkozott még a Nem­zetközi Kataszteri program, a Földmérési és Térképé­szeti Törvény előkészítésével, és az 1:50 000 méret­arányú katonai topográfiai térkép véleményezésével és a különböző főhatóságok felé történő felterjeszté­sével.

Next