Mezőgazdasági Mérnök, 1986 (27. évfolyam, 1-11. szám)
1986-01-01 / 1. szám
CB Büvitessék-e a közepeseket? Hallgatói fórum a jogszabály-koncepciókról Egyetemünk hallgatói november 27-én fórumon vitatták meg az oktatási törvény végrehajtási koncepcióit. A fórum szervezője Eder Tamás, a mezőgazdaságtudományi kar II. éves hallgatója volt. „Bosszantott a dolog” — Úgy tudom, a fórum megszervezésének külön története van. — Igen. Egy hétvégén Székelyhídi Tamás barátommal egyszerre érkeztünk vissza Gödöllőre, egyikünk Szegedről, másikunk Miskolcról. Mindketten akkor hallottunk először — otthoni barátainktól — az oktatási törvény végrehajtási koncepcióiról. Egyikünk sem volt valami jó hangulatban, mert a ránk nézve igen hátrányos tandíj-módosítási tervezetet ismertük csak. Boszszantott az is, hogy erről itt Gödöllőn mit sem tudunk. Elhatároztuk, hogy másnap elmegyünk a KISZ-bizottságra, és érdeklődünk ez ügyben. Szoboszlay Sándor, miután megtudta, miért jöttünk, csak ennyit kérdezett: megcsináljátok a fórumot? Mi pedig igent mondtunk. Ezután következett a gyors szervezőmunka, melyben sok segítséget kaptunk a KISZ- bizottság titkárától. — Tájékozódtatok afelől, hogy más egyetemek hasonló rendezvényein hogyan foglalt állást a hallgatóság? — Mi tájékozódtunk volna... Kiderült azonban, hogy több helyen nem is kérdezték meg a hallgatókat. Így eléggé magunkra maradtunk. — Hányanvettek , részt a fórum munkájában? ... — Meglepően , sokan, mind a két karról. Csaknem százan gyűltünk össze az egyes előadóban. A jelenlevők zöme II. éves volt — hiszen őket érinti leginkább a tervezet —, de nagy örömömre az ötödévesek közül is sokan eljöttek. Az ő tapasztalatuk nagy hasznunkra vált. Az egyetem vezetése részéről dr. Bíró Ferenc rektor, Flórisné dr. Sipos Ida, a pártbizottság titkára, dr. Heltai György gazdász kari dékánhelyettes és dr. Szoboszlay Sándor KISZ-titkár voltak a vendégeink. — Kérlek, vázold röviden az általad legfontosabbnak tartott kérdéseket! — A felvételi rendszer megváltoztatásával kapcsolatban nagy vita alakult ki. Végül úgy döntöttünk, hogy a jelenleg érvényben levő változatot támogatjuk, tehát továbbra se, vegyék figyelembe az érettségi eredményét és a nyelvismeretet. Különösen jónak tartjuk a felvételi írásbeli vizsgák eredményének nyilvánosságra hozását a szóbelik előtt, a jelöltek bizottsághoz való sorsolását, valamint a szóbeli vizsgák eredményének kihirdetését a vizsganap befejezésekor. Nem tartjuk helyesnek a felvételi vizsgát megelőző szakmai gyakorlatok kötelezővé tételét, mert ez nagyon kitolná a pályakezdés időpontját. Inkább az első két évben kell növelni a gyakorlatok idejét. — Mit javasoltatok a szervezeti és működési szabályzatról szóló koncepcióval kapcsolatban? — Az egyetemi és kari tanácsok esetében arra törekedtünk, hogy a lehető legnagyobb hallgatói képviseletet érjük el ezekben a testületekben.A meghívott tagok szavazati joggal való felruházása szerintünk veszélyeztetné az egyetemi érdekek érvényesülését. A kollégiumi igazgatói álláshely betöltéséről a beérkezett pályázatok alapján a kollégiumi önkormányzat egyetértésével döntsön a rektor! — Melyek voltak a fő témák a fegyelmi szabályzatról szóló vitában? — A koncepció szerint a hallgató oktatási kötelezettségének nem teljesítése fegyelmi vétségnek minősül. Ezzel egyáltalán nem értünk egyet! Javasoltuk, hogy az első fokú fegyelmi hatáskört a kari tanács által megválasztott fegyelmi bizottság gyakorolja, melynek hallgató tagja,' IS' van,'és azt, hogy érvényes határozatokat csak a KISZ képviselőjének beleegyezésével lehessen hozni. Rangot a kettesnek! — Nagyon fontos témakörök következtek ezután, a tanulmányi és vizsgarend kérdései. Egyetértünk az azonos tantárgyakkal párhuzamosan meghirdetett foglalkozások közül való választás lehetőségével, az áthallgatás, egyéni tanulmányi rend, párhuzamos képzés, átvétel és vendéghallgatás megteremtésével. Támogatjuk a jegymegajánlás lehetőségét kollokvium és beszámoló esetén, meghatározott számú elővizsga lehetőségét a szorgalmi időszak utolsó két hetében, és azt, hogy aki a kapott — nem elégtelen! —érdemjegyet javítani akarja, ezt uv. jegy nélkül megtehesse. Helyes szerintünk, hogy a hallgató leckekönyve aláírásának egy tantárgyból történő megtagadása esetén is vizsgázhasson a többi tárgyból, és amennyiben ez eredményes, a megismételt félévben felmentést kapjon a vizsgakötelezettség alól. Nem tartjuk helyesnek a megszerezhető elégségesek számának maximálását, legyen rangja a kettesnek! Nem értünk egyet azzal, hogy el kell bocsátani azt a hallgatót, akinek átlaga a képzési idő első felében alacsonyabb 2,5-nél és az igazolatlan távollét fegyelmi vétséggé nyilvánításával sem. Változatlan tandíjat! — Azt hiszem, minden diáknak gyorsabban dobog a szíve, ha az eljárási- és tandíjak emelése kerül szóba. — Igen, ez a legrázósabb témakör. A fórum egységes álláspontja szerint elvetünk minden változtatási javaslatot! Nem értünk egyet a tandíjak érdekeltségi rendszerként való felhasználásával ! A tandíj egyértelműen a nem teljesített kötelezettség szankcionálása legyen. A jó tanulmányi eredmények reális elismerésével sokkal jobban lehetne ösztönözni. Ezért a jelenlegi tandíjrendszer megtartására voksolunk. Ugyanezen okok miatt a megismételt vizsga- és különeljárási díjak emelését is ellenezzük! Bízunk, figyelembe veszik Álláspontunk szerint a koncepció javaslatai irreálisak, nem veszik figyelembe egy magyar hallgató anyagi lehetőségeit. Mivel ő nem tud fizetni, az amúgy is igen nagy terheket viselő családot sújtanak ezzel a határozattal. — Még valami. A fórumon fölállt egy hallgató, és találóan ezt kérdezte: Hol van az ebben az országban, hogy anyagilag büntetik azt, aki közepesen dolgozik? — Tamás, miben látod a fórum jelentőségét? — Rengeteg hozzászólás hangzott el a vita során, és ezek alapján készíthettük el állásfoglalásunkat. Ez tükrözi a hallgatóság értelmes érvekkel alátámasztott egységes véleményét. Reméljük, figyelembe veszik majd ... — Úgy tudom, te nem vagy KISZ-tag, így lesz ez a jövőben is? — Ha nem érünk el eredményt javaslatainkkal, akkor így. De ha igen, belépek újra! Popovics György Katonai képzés A Honvédelmi Minisztérium illetékesei azzal a kéréssel keresték meg a gépészmérnöki kar vezetőit, hogy vizsgálják meg annak lehetőségét, miként oldható meg a páncélos- és gépjármű-technikai tisztek oktatása Gödöllőn. A tárgyalások eredményeképpen ez év szeptemberétől valószínűleg megkezdődik az új képzés. Az ötéves nappali oktatásban azok a Honvédelmi Minisztériumi ösztöndíjjal tanuló hallgatók vehetnek részt, akik vállalják a végzés után a hivatalos katonai szolgálatot. Az öt év alatt természetesen a katonai blokk tárgyaival ismerkedhetnek meg behatóbban. A kar rajtuk kívül fogad majd olyan hivatásos tiszteket is, akik már csapatgyakorlattal rendelkeznek, s ők további kétéves nappali képzésben részesülnek. Diplomatervük is katonai vonatkozású lesz, s végzés után mérnöktisztekké válnak. A kar új képzési formájának létrejöttét elősegítette az a körülmény, hogy a mezőgazdasági gépek és a katonai járművek igénybevétele, működési elmélete és kezelésük is igen sok hasonlóságot mutat. B. F. яштятттш —— 1986. JANUAR stélegajdasági Teljes nézetkülönbség A hallgatóság által elvetett eljárási és tandíjjavaslatok az oktatási törvény végrehajtási koncepciójából. A mezőgazdasági gépészmérnöki kar oktatói az A változat mellett foglaltak állást, de 2,51—2,99 között 1000 forint tandíjat szükségesnek tartanak. A mezőgazdaság-tudományi kar változat elfogadását javasolja. P. Gy. Különeljárási és uv-díjak: ZZZ.ZZZZ ЬZJZ'A ГЛ'>г. Régi összeg Javasolt összeg _________(Ft)______________(Ft) Különeljárási díj 20—50 50—100 Beszámoló, kollokvium, gyak. jegy uv. 25. 100 Záróvizsga, szigorlat nv. 50 200 Javító államvizsga 100 400 Tandíjak: Összeg (Ft)/félév A változati változat Első félév — _ Félévismétlés 3000 4000 (első félév is!) 2,50- ig 2000 3000 2,51— 2,99 között — 2000 3,00—3,50 között — 1000 3,51 fölött — — Változások a nyelvoktatásban A Művelődési Közlöny 1985. november 27-i számában miniszteri rendelet jelent meg a felsőoktatási intézményekben folyó idegennyelv-tanulásról. Erről tájékoztatta az egyetemi sajtó képviselőit Nagy Tibor Gyula művelődési minisztériumi főtanácsos december 6- án. Néhány fontosabb változást — Ezentúl a tanárképző főiskolákon (főiskolai karokon) általános iskolai szaktanárképzésben részt vevő nappali tagozatos hallgató is tanul az oroszon kívül más idegen nyelvet — A kötelező idegen nyelvet két szakaszban sajátítják el a hallgatók. Az első szakaszban általános társalgási, a másodikban szakszöveg-olvasási és szakmai társalgási készséget kell szerezniük. Az illető nyelvekből általános nyelvi alapvizsgát és szaknyelvi záróvizsgát kell tenniük. A vizsgák letételének határidejét a tantervek állapítják meg. — Az alapvizsga és a záróvizsga a hallgatói jogviszony alatt a tantervben előírt időpontnál korábban, külön-külön és együttesen is letehető. — A hallgató harmadik és további idegen nyelvet is tanulhat, s ezekből is tehet alap-, illetve záróvizsgát. — A hallgató által letett alapvizsga bármelyik felsőoktatási intézményben érvényes. A másik felsőoktatási intézményben letett záróvizsga elfogadásáról az az intézmény dönt, amelyikben a hallgató a tanulmányait folytatja. — Egy-egy idegen nyelv oktatására a képzési idő alatt legalább 160 órát kell biztosítani. — A vizsgára való felkészülés ideje alatt a hallgató előmenetelét, továbbá az alap- és a záróvizsgát gyakorlati jeggyel kell értékelni. — A záróvizsgára készülő hallgató — a kötelező oktatás keretében — állami nyelvvizsgára is felkészülhet. — A felsőoktatási intézmény, a hallgatók nyelvi felkészültségétől és érdeklődésétől függően, különböző szintű és óraszámú nyelvi tanulócsoportokat köteles szervezni. — Egy-egy nyelvi csoportban 15 hallgatónál, az állami nyelvvizsgára felkészítő képzésben 12 hallgatónál többet nem szabad együtt oktatni. A rendeletben előírt kötelező idegennyelv-tanulás és a kötelező nyelvi vizsga letétele alól mentesül az a hallgató, aki két élő idegen nyelvből vagy egy élő idegen nyelvből és latinból közép-, illetőleg felső fokú nyelvtudásáról állami nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű bizonyítvánnyal (oklevéllel) rendelkezik, továbbá az, aki az adott nyelvből szakfordító-, illetve tolmácsképzésben vesz részt. Az alapvizsga letétele alól mentesül az a hallgató is, aki a felsőoktatási intézményben oktatott nyelvből nyelvi tagozatú vagy emelt óraszámú nyelvi képzést adó középfokú nevelési-oktatási intézményben jeles eredménnyel érettségi vizsgát tett. A mentesítés többi esete egyetemünk hallgatóit nem érinti. A külföldiek idegen nyelvű képzéséről külön jogszabály rendelkezik. A nyelvtanulást kívánja elősegíteni az az intézkedés is, hogy — a Honvédelmi Minisztériummal történt megállapodás alapján — az előfelvételis sorkatonák számára kilenc nagyobb helyőrségben lehetővé teszik az orosz nyelv tanulását és az alapfokú vizsga letételét. A sajtótájékoztatón elhangzott: a felsőoktatás hátán púp az idegennyelv-oktatás. Mindaddig kénytelen azonban viselni, amíg ezt a feladatot a középiskolák nem tudják kielégítő eredménnyel megoldani. (d.) Lovász Gyula (193985) Huszonöt évvel ezelőtt került egyetemünkre. Először gépkocsivezetőként dolgozott. Munkáját pontosan, hozzáértéssel végezte, ennek elismeréseként anyaggazdálkodási főelőadói kinevezést kapott. Tevékenységét felelősségtudat és szakszerűség jellemezte. A gépészmérnöki kar Gödöllőre költöztetésében nagy feladatok hárultak rá. Addigi helytállásának elismeréséül a gondnoki osztály csoportvezetőjévé nevezték ki. Új munkakörében több csoport irányítása is a feladatkörébe tartozott. A maga és munkatársai tevékenységét kiválóan szervezte, gyors áttekintő- és jó tárgyalókészséggel rendelkezett. 1971-ben nevezték ki az anyagellátási osztály vezetőjévé. Osztályvezetőként is az addig megszokott módon helytállt, amiben nagymértékben segítette munkatársaival és partnereivel kialakított jó kapcsolata. Megnövekedett, feladatát mindig korrekten látta el, a rá bízott kollektívából igazi közösséget kovácsolt. Életének másik fontos része a szakszervezeti mozgalomban végzett eredményes munkája. 1975 óta tagja volt egyetemünk szakszervezeti bizottságának. 1985 októberében harmadszor választották újra dolgozóink e fontos tisztségre. Az szb-ben betöltött sportfelelősi tisztéből adódóan 1978-tól tagja volt az egyetemi sportbizottságnak, illetve elnökhelyettese a GEAC-nak. Tíz éven keresztül volt tagja, elnökhelyettese, majd titkára a Medosz Pest megyei bizottsága mellett műldödő sportbizottságnak, ahol színvonalas,lelkiismeretes munkával kép■viseife egyetemünket. Sokat tett azért, hogy sportolóink kiemelkedő sikereket érjenek el. Munkája elismeréseként 1970-ben rektori dicséretben, 1976-ban főosztályvezetői dicséretben. 1979-ben az MHSZ Kiváló Munkáért kitüntetésének ezüst fokozatában részesült, 1983-ban pedig SZOT- oklevéllel és a GEAC aranykoszorús jelvényével tüntették ki. Emlékét megőrizzük. Nyugodjék békében! Gki‚b-V ibivoi J • / * н. & i. гтэIs г t/gszj »'.›*} /!ói“ Gyöngyösi siker az orosz nyelvi versenyen Az agrárfelsőoktatási intézmények Kecskeméten megrenezett V. országos orosz nyelvi versenyén a gyöngyösi főskolai kar hallgatói derekban kitettek magukért. A nyelvvizsgás (B) kategóiában a főiskolások közötti versenyben az első helyet An M Mária (IX. évfolyam), a második helyet Molnár István III. évfolyam) szerezte meg. A nyelvvizsga nélküli (A) kaegóriában a kar csapata a harmadik helyen végzett tagjai: Bihari Márta (III. évfolyam), Németh Eleonóra és Pintér Éva (II. évfolyam). A nyelvvizsgások között a tesztfeladat legjobb megoldásáért különdint kapott Anka Mária, a legjobb fordításért Molnár István, a nyelvvizsga nélküliek között a legjobb hallás utáni megértésért Bihari Márta, a legjobb kivonatolásért pedig Pintér Éva. Gratulálunk a hallgatóknak és nyelvtanáraiknak, dr. Juhász Györgynének és dr. Pál Imrének! Ki tud szebben őrjöngeni Az első indulatom késztet e sorok írására. Az utóbbi évek télapóestjeinek tombolási hulláma és tömeghisztériái mellett nem lehet szótlanul elmenni. A féktelen mulatozást látva, többször feltettem magamnak a kérdést: ilyenek volnánk Mi? Mi, egyetemisták, a leendő agrárértelmiség? Hiszen voltak már megint kirívó esetek. Részegek, akik már évek óta kellemetlen színfoltjai a vetélkedőnek. Tomboló évfolyamok, amelyek felsőbbrendűségük téveszméjét beleüvöltik a békés szemlélő képébe. Kéjes extázisban táncolok az évfolyam „remekműveként” elkészített „torzóval”, amit a társaság tagjainak artikulátlan üvöltése kísér. Feladatát szinte tökéletesen végrehajtó őrjöngő, aki a. tv-k közé vágja a sörösüveget. Természetesen az évfolyama szinte vállán viszi az utolérhetetlen „művészt”. Lehetne még sorolni a negatívumokat. Úgy érzem azonban, hogy a tömeg és az alkohol hatása alól szabadulva, kevesen vállalnák e torzult énjüket. Talán a futtballpályák erőszakhullámát megirigyelve teszik mindezt? Sajnos, ezek az emberek nem veszik észre magukat, s mi több egyes évfolyamoknak sincs megfelelő önkontrolljuk. De úgy látszik, a szervezők sem ismerik fel, hogy feladataik egy része szinte olaj a tűzre. Elismerem áldozatkész, lelkes munkájukat, mely ezúttal is hozott pozitívumokat (például a zsűrizés megnyugtató megoldása, a tömeg folyamatos tájékoztatása a számítógép szellemes alkalmazásával). Kérdéses azonban, hogy a nemi erőszakot produkálók, a színpadon dühöngők, a tavalyi műsor Hitler-imitátorai és az ezekkel a feladatokkal együttjáró tömeghisztériák kellenek-e nekünk? Nem hiszem. Hová veszik így a fiatalos humor, a műveltség? Úgy érzem, vissza kellene hozni a tiszta szellem tornáját az évfolyamok közötti versenyekbe. Tudom, az ilyen vetélkedők szervezésével szintén vannak problémák, de a feladatokat helyesen összeválogatva és az értékelést objektíven, frappánsan megoldva, csodálatos szellemi csatákat lehetne rendezni. Az ügyességi számokat sem kellene elhagyni. Megmaradhatna például a kötélhúzás és néhány kellemes, de feltétlenül objektíven értékelhető feladat. Talán jogosan bízhatunk abban, hogy az elkövetkezendő években, a Mikulás-ünnepek szervezői előtérbe helyezik a szellemi párbajt, a primitív, kultúrálatlan szórakozással szemben (Bartos)