Szent István Egyetem, 2007 (9. évfolyam, 1-10. szám)

2007-01-01 / 1. szám

4 . univerzitás Az egyetem középtávon elérendő helyzetének (Részlet a 2006. decemberében elfogadott Intézményfejlesztési Tervből) Az egyetem a felsőfokú szakemberkép­zésben, a tudományos kutatásban és szak­­tanácsadásban, az értelmiségi létre, a tudo­mányos ismeretek bővítésére és alkalma­zására való felkészítésben felmerülő fela­datait a jelenleginél korszerűbb oktatási és működési struktúrában kívánja megvaló­sítani. A meglévő infrastruktúra területi koncentrálása, valamint megfelelő kor­mányzati szándék és támogatás esetén a Szent István Egyetemen - Jász-Nagykun- Szolnok és Pest megye legnagyobb felső­oktatási intézményében - lehetőség nyílik új diszciplínák oktatásának és kutatásának meghonosítására, a felhasználói szférával való szorosabb kapcsolat kialakítására és a tudományos eredmények gyakorlati hasz­nosítására, a külföldi módszerek hazai adaptálására. * Gödöllő dinamikusan fejlődő, Budapest közeli iskolaváros, kulturális központ. Több kutatóintézet, számos környezet­­barát ipari vállalkozás, igényes és kva­lifikált munkahely befogadója. A korábbi Gödöllői Agrártudományi Egyetem (GATE) kezdettől együtt élt és fejlődött a várossal. Kapcsolatuk kiegyensúlyozott és gyümölcsöző volt. Ennek bizonyítéka is, hogy az egyetem fizikailag sem volt soha elkülönült, zárt terület. Fejlesztéseit, szo­ciális létesítményeit, oktató, kutató és al­kalmazotti állományának letelepítését, la­káshelyzetük megoldását, a hallgatók ott lakását, otthonteremtését, kollégiumon kí­vüli "elszállásolását" közösen tervezte. Kö­zös volt a források felkutatása és közös azok ésszerű felhasználása is. A tervek egyeztetettek, a megvalósulások egymást erősítők voltak és az erőforrások kiak­názásában is folyamatos volt a kölcsönös érdekeken nyugvó együttműködés. A jó hagyomány a Szent István Egyetem létrejötte után is folytatódott, az egyetem amellett, hogy több városban, illetve fővá­rosi kerületben működő multikampusz, súlypontját és központját tekintve gödöllői, így igen sok szállal kötődik a városhoz. Az integráció óta eddig eltelt rövid időben a növekvő méretek és a változó feladatok el­lenére, az új város- és egyetemfejlesztési el­képzelések, személyes vezetői jó viszonyon alapuló folyamatos egyeztetése révén jó re­mény van arra, hogy a város és az egyetem nagy formátumú fejlesztési elképzelései a jö­vőben is egymást erősítő folyamatként va­lósuljanak meg. A gödöllői kampusz szűkebb környezete, a város és kapcsolódó régió helyzete alapvetően eltér a vidék általános gazdasági helyzetétől. Gödöllőn Budapest közelsége és a kiemel­kedően jó közlekedési viszonyai következ­tében az utóbbi évtizedben nagyarányú fejlő­dés indult el, új iparágak telepedtek le és a munkanélküliség jelentős mértékben csök­kent. Az elmúlt 10 év alatt Gödöllőn és kör­nyékén a meglévő üzemek mellett 5 nagy multinacionális cég létesített telephelyet, gyártóegységet (SONY, United Technolo­­gies/LEAR, Caterpillar, Schlumberger, AVON, GE) és továbbiak letelepedése vár­ható. A környéken az országos átlag feletti a kvalifikált munkaerő, a vezető szakemberek iránti igény. A regionális iparfejlesztés mel­lett Budapest vonzása az irányításban és az igazgatásban dolgozók iránt támaszt tartós keresletet. A város fekvése és az egyetem rendelke­zésére álló kiváló adottságú területei, a gazdasági és kulturális beágyazottság na­gyon jó lehetőségeket kínál a Szent István Egyetem központjának fejlesztésére, egy a multikampuszban gyökerező, de Gödöllőn kiteljesedő természeti erőforrás és vidék­­fejlesztés mellett elkötelezett európai mé­retű egyetem, egy gödöllői Szent István egyetemi városrész, vagyis a Szent István Egyetemváros kialakulására.­­ Az egyetem tehát a térség szellemi és in­tellektuális központjává kíván válni, amely elsősorban a képzési kínálat sokszínűségé­vel teremthető meg. Kiemelten fontosnak tartjuk a térség gazdálkodó szervezeteivel és önkormányzataival való együttműködést, amely kölcsönösen eredményes lehet min­den résztvevő számára. Tapasztalataink sze­rint az egyes karoknak otthont adó városok (Budapest, Gödöllő, Jászberény) kiemelten kezelik az egyetemet, amely konkrét együtt­működési megállapodásokban is megnyil­vánul. A Szent István Egyetem rendeltetése, hogy az alapításakor megjelölt, majd egyre bő­vülő tudomány- és szakterületeken kutatási tevékenysége révén hozza létre, őrizze meg és fejlessze a tudományos szakismereteket, felsőfokú oktatási tevékenysége révén pedig adja át mindezeket a jövő generációi számára, és így az általa művelt szakterületeken segítse elő a humánerőforrások fejlődését, a magyar és az egyetemes tudomány eredményeinek gya­korlati alkalmazását. Megkülönböztetett fela­data természeti erőforrások és a vidék fejlesz­tésének elősegítése, a települések számára szükséges szakemberek képzése, korszerű gya­korlati ismeretekkel való ellátása, különös te­kintettel a Közép-Magyarországi Régió és az Egyetem vonzáskörzetébe tartozó kistérségek szakmai-tudományos támogatása révén. A Szent István Egyetem és jogelőd intéz­ményeinek többsége oktatási-képzési, kutatási­fejlesztési és szakmai-tudományos tevékeny­ségét korábban az agrártudományok területén, és az ezzel összefüggő élettudományok, mű­szaki, valamint gazdaság- és társadalomtudo­mányok területén fejtette ki. A Szent István Egyetem az ország egyik legnagyobb integrált, multidiszciplináris egyeteme, az ország leg­nagyobb agrár-felsőoktatási intézménye, és meghatározó szerepet tölt be az agrártudomá­nyok művelése, a tudományos utánpótlás kép­zése, a hazai agrárkutatás és műszaki fejlesztés, a mezőgazdasági szaktanácsadási és felnőtt­­képzési feladatok ellátásában. Az ABK gondo­zásában létrehozott Virtuális Továbbképző Központ a térség hátrányos helyzetű rétegének képzési és felnőttképzési feladatait is ellátja, kormányzati támogatással. * Ma már az egyetem elsősorban a természeti erőforrások egyeteme, amely kutatóegyetem­mé vált a természeti erőforrások, a környe­­zetipar, az agrárgazdaság, a vidékfejlesztés, a környezet-egészségügy, a vidéki humánerőfor­rás fejlesztésében. A Szent István Egyetem szoros kapcsolatot tart fenn az ország agrár-felsőoktatási intéz­ményeivel, karaival és intézeteivel, így elsősor­ban az európai hírű hagyományokkal rendel­kező agrármérnöki karokkal (Debrecen, Keszt­hely, Kaposvár, Mosonmagyaróvár), valamint az agrárfőiskolai karokkal (Gyöngyös, Hódme­zővásárhely, Kecskemét, Szarvas, Szeged, Szé­kesfehérvár) és számos országos agrár-fel­sőoktatási és kutatás-fejlesztési koncepció kez­deményezője volt. A Szent István Egyetem ki­helyezett tanszékein keresztül jelen van a leg­fontosabb agrárkutatási intézményekben és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszté­rium az agár-felsőoktatást és agrár-szakkép­zést, valamint az agrárkutatásokat illetően meghatározó bázisintézményének tekinti. A Szent István Egyetem kiterjedt oktatási és kutatási kapcsolatrendszere révén fontos sze­repet tölt be a szomszédos Közép-Kelet-Euró­­pai országok (Csehország, Szlovákia, Lengyel­­ország, Románia stb.), valamint az Európai Unió tagországainak (különösen Ausztria, Dá­nia, Hollandia, Németország, Nagy Britannia, Olaszország, Spanyolország stb.), felsőoktatási Szent István Egyetem

Next