Gyermekgyógyászat, 1987 (38. évfolyam, 1-4. szám)

1987 / 2. szám - Cserháti Endre: Véghelyi Péter dr. (1908-1986)

Rengeteget tett a Magyar Gyermekorvosok Társaságáért. 16 éven át volt elnök és szervező munkája eredményeként a Társaság taglétszáma többszörö­sére nőtt, az alig látogatott rendezvények helyett vonzó tudományos üléseket szervezett, személyes és szakmai barátait felhasználva, jelentős külföldi kutatókat nyert meg előadónak. A Magyar Gyermekorvosok Társasága Schöpf-Mérei emlékelőadás tartására kérte fel, és a Bókay-éremmel három alkalommal tisztelte meg. A szakmai életrajz itt felsorolt adatai bár igazak és fontosak, csupán egyik részét képviselik Véghelyi Péter egyéniségének és munkásságának. Szakmai érdeklődése a pediátria egészére, bizonyos értelemben a medicina egészére ki­terjedt. Rendkívül olvasott volt, kivételes memóriája volt: környezetét újból és újból meglepte azzal, hogy az újdonságokról már tudott, a legfrisebb cikke­ket már elolvasta. Gyermek- és ifjúkorától kezdve már családjában kivételesen magas szín­vonalú és hatékony intellektuális légkör vette körül; ennek is köszönhette, hogy több európai nyelven nagyszerűen beszélt, elmélyedt ismeretei voltak irodalomról, történelemről és mindenekelőtt a képzőművészetekről. Az élet befejező szakaszában nem volt kegyes hozzá: lassan felörlő és szá­mára teljesen egyértelmű kimenetelű betegséget kellett megélnie és három hónappal halála előtt elvesztette feleségét is. Az utolsó hetekig foglalkozott szerkesztési munkáival, de egyre inkább az a gondolat foglalkoztatta őt, hogy donációval gyarapítsa a Szépművészeti Múzeum kincseit és vagyonával, saját műtárgyaival annak gazdagodását segítse elő. Akik jól ismerhették Véghelyi Pétert gazdagabbak lettek, és most hogy elvesztették őt, szegények. Cserháti Endre dr. 255

Next