Gyógyászat, 1867 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1867-10-19 / 42. szám
vetlen tényezője a nemzedék szaporodásának, testi és következőleg szellemi életrevalóságának. Tapasztaljuk ezt mindazon államokban , hol a közegészség célszerűbb felügyelet alatt áll, mint hazánkban, így például, míg Európa nyugati részén nevezetesen Poroszlánban és Schleswig-Holsteinban az átalános közép-életkor 28 ... 39 évre terjed, Magyarországban az 20 ... 21 évre száll alá. Feltűnőbb még, hogy míg Európa nyugati országaiban az újszülötteknek 29 ... 40 százaléka hal el az ötödik körév előtt, hazánkban az újszülötteknek 51 százaléka hal el ugyanazon idő alatt. Mi több, megértük azt is, hogy hazánknak több hatósági területén, magában Pesten is, többen halttakéi, mint születnek.* *) A középkornak ezen példátlan alacsonyságát és a halálozásnak eme pusztító magasságát hazánkban oly itthonos betegségek és visszaélések okozzák, melyeket célszerű közegészségi intézkedéssel meg lehetne gátolni; melyek azonban segélyhiány mellett annyira eltörpítik népünket, hogy több helyütt a vidéken immár fegyverfogható ép embert alig lehet találni. A magyar orvosok hivatásszerű kötelmüknek ismerték, valahányszor a nemzet saját sorsának alkotmányos intézését kezébe vette, koronként figyelmeztetni majd a hazabeli törvényhozó testületet majd a főkormányszéket a közegészség rendezésének égető szükségére. Nevezetesen 1848-ban a pesti „Orvosi Kar“ terjesztett föl közegészségi törvényjavaslatot, — 1865-ben pedig a m. orvosok és természetvizsgálók XI. nagygyűlése nyújtott be ilyetén, a közegészségi személyzet rendezését tárgyazó újabb javaslatot, melyeknek egy-egy példányát/ /-jegyű mellékletekben csatoljuk jelen fölterjesztésünkhöz. A m. orvosok és természetvizsgálóknak legújabban Rimaszombatban tartott XII. ügyűlése mélyen érzi, mennyire függ az ország java s az állam erkölcsi és anyagi ereje a honpolgárok physikai jóllététől, és azért Nargy Minister Urat ismételve mély tisz t) Pest városban a f. é. junius, julius és augusztus hónapokban , eszerint az évnek egészségileg legkedvezőbb szakában, holott ekkor semmi járvány nem uralkodott itten, még is 207 egyénnel többen haltak el, mint születtek. (1. F 1ór tr. tiszti főorvos hiv. tudósításait év. 606., 693., 766. old.). A szerk. **) Az egyik melléklet: „Javaslat az álladalmi, közegészségi és orvosi ügy rendezéséről hazánkban. Az orvosi kar választmánya tervezete szerint fogalmazta Kovács Sebestény Endre. Pest 1848.“ — A másik melléklet: „Javaslat a közegészségi és orvosi ügy rendezésére hazánkban, mely a m. orvosok és természetvizsgálók 1863. Pesten , 1864. Marosvásárhelytt és 1865. Pozsonyban tartott IX., X. és XI. nagygyűléseiben terveztetett, Havas Ignác és később Flór Ferenc tudorok elnöklete alatt a szakosztályokban megvitattatván, a ngyűlés által elfogadtatott. Pozsonyban 1865.“