Gyógyászat, 1876 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1876-06-03 / 23. szám
-®£Х 85S кз®— gyönge tinct. rhei ag. cum kali acet. stb. tartalmú vegyüléket adatott. Dr. P.-al együtt eleinte legalább is váltóláz jelleműnek tárták a bajt. Csak is az én figyelmeztetésemre, ki lázszünetet nem észlelhettem a nagy erőfogyás mellett, voltak kénytelenek typhoidnak tartani azt. Este 9-én — miután a H. reggel 38,8°, délben 39,4° volt — (tán a chinin utóhatása folytán) 38,e° C. lett a testmeleg, de nov. 10-én reggel 7 órakor ismét emelkedett 39,c° C-ig. Ezzel legjobb lesz a láz további menetét görbe vonalakkal előlegesen jelezve kezdeni meg és az egész láz-lefolyást azokkal érzékelni, jobban áttekinthetőleg. A pontozott vonalat 14-én az eleinte kisérelt, de majd elhagyott jéghidegvízzeli hasborogatás alatti, kimerültséggel járó hóleszállás jelzésére, 15-én, 16-án, 17-én délelőtt, 18-án reggel és este s 19-én 11 és 2 óra közt délben, a hús fürdők hasonló hatása kimutatása céljából vontam, — ecetes vizes (óránkint elővett) általános lemosásnak nagy tevengés, agyizgalom alatt 17- én esti 9—11 óra közt jön következménye a lerajzolt, meleg csökkenés,— 18- án délelőtti 10—11 óra tájban, 19-én délután, midőn a has fürdő keveset ért, és 20-án éjfél utáni 2 és 5 óra közt amaz átalános, gyakoribb lemosáson kívül a has és mell (benállt) vizzek gyakoribb borogatása okozott nagyobb lehűlést, melyet végre halálossá vált collapsussal hörgő légvétel követett, ezúttal nem engedő a hideg alkalmazással minduntalan használatba vett izgatóknak, tagdörzsölésnek. De lássuk tovább elejéről a nov. 10-én megszakasztott körfolyamatot. Ez nap is többet aludt betegünk nappal, mint éjjel; izzadásra volt hajlamos, azért csak langyos ecetes vízzel mosogatták, fölkeléskor elsáppadt, elalélás