Gyógyszerészi Hetilap, 1923 (62. évfolyam, 1/3106-52/3140. szám)

1923-01-01 / 1. (3106.) szám

GYÓGYSZERÉSZI HETILAP. képest egyes foglalkozási, ágak megnevezése csupán útbaigazításul szolgál, tételes felsoro­lásnak azonban nem vehető. (3) Az adókötelezettség szempontjából kö­zömbös az a körülmény, hogy valamely üz­let, vállalat, vagy bármilyen más haszon­­hajtó foglalkozás az adózónak fő- vagy mel­lékfoglalkozása-e, vagy hogy azt csak alka­­lomszerűleg (alkalmi foglalkoz­ásképén) rövid ideig folytatja. 2. §: Az adóztatási jog kiterjedése. (1) A törvény kiterjed minden olyan keresetre, a­mely a magyar állam területén folytatott ke­reseti tevé­kenységből, foglalkozásból szár­mazik, tekintet nélkül arra, hogy a kereset­­űző magyar állampolgár-e vagy idegen, s hogy a kereset belföldről vagy külföldről származik. (2) Ugyanez a szabály érvényes az adózó személyes tevékenysége nélkül keletkezett, ál­talános kereseti adó alá eső jövedelmekre is, hacsak­­maga a törvény kifejezetten másként nem rendelkezik. 3. §: Ipar és kereskedelem. (1) Általános kereseti adó alá tartozik mindaz a jövedelem, amely az ország területén bárki által folyta­tott ipari és kereskedelmi üzletből szárma­zik. (T. 1. §. 1. pontja.) (5) Kereskedelmi üzlet a kereskedés, gyógy­szertár, stb.­­ 5. §. Szellemi foglalkozás. (1) Általános kereseti adó alá tartozik minden olyan jö­vedelem, amely az ország területén bárki ál­tal folytatott szellemi foglalkozásból ered. (T. 1. §. 2. pontja.)­­ 6. §. A 3—5. §-okban nem említett ha­szonhajtó foglalkozások. (1) Általános kere­seti adó alá tartozik mindaz a jövedelem, a­mely az ország­ területén bárki által folytatott ,bárminő olyan haszonhajtó foglalkozásból ered, amely az előző 3—5. §-okban megha­tározott foglalkozások közé nem sorozható. (T. 1. ,§. 2. pontja.) (2) Az­ adókötelezettség szempontjából kö­zömbös az, hogy a haszonhajtó foglalkozás űzés­éhez iparigazolvány, iparengedély vagy m­ás hatósági engedély szükséges-e vagy sem, vagy ha szükséges, hogy a fél azzal rendel­kezik-e vagy sem.­­ (3) . A jelen §. rendelkezése alá tehát a leg­különfélébb foglalkozások tartoznak, melye­ket egyenként felsorolni nem lehet. 7. §. Szolgálati vagy munkabérviszony.­­(1.) Általános kereseti adó alá tartozik az or­szág területén lakó egyénnek akár belföldön, akár külföldön lakó munkaadóval szemben fennálló szolgálati vagy mun­kabérviszonyából származó jövedelme. (T. 1. §. 3. pontja.) 11. §. Haszonbérek és hasonló szolgál­tatások. (1.) Általános kereseti adó alá tar­­■­tozik minden olyan jövedelem, amely a gyógyszertárak, vagy más szolgáltatásokból származik. (T. 1. §. 7. pontja.) II. FEJEZET. Az adóalap meghatározása. 44. §. Az adó alapja általában. (1). Az ál­talános kereseti adó alapja általában az adó­évet megelőző évben elért tiszta jövedelem. (T. 10. § (1) bek) (2). A tiszta jövedelmet a nyers bevételnek az a­nnak megszerzésére fordított költségek és kiadások levonása után mutatkozó marad­ványa alkotja. (T. 10. §. (2) bek.) 06. §. Az adó mérté­ke a szolgálati és mun­­kabérilletmények és járadékok után. (1.) Az általános kereseti adó tétele a végrehajtási utasításnak 7., 8. és 9. §-aiban felsorolt for­rásokból (nevezetesen a szolgálati és mun­kabérviszonyból és járadékokból vagy jára­­dékszerű visszatérő szolgáltatásokból) szár­mazó jövedelem után: a) ha a jövedelem hetenként 1500 koronát meghalad­­heti » • ■ 1500 K-án felül 2000 Iv-ig 5 K 2000 K-án felül 2500 K-ig 10 K 2500 K-án felül 3000 K-ig 20 K 3000 K-án fel­ül 3500 K-ig 30 K 3500 K-án felül 1000 K-ig 45 K 4000 K-án felül 4500 K-ig 60 K 4500 K-án felül 5000 K-ig 80 K 5000 K-án felül 6000 K-ig 1000 6000 K-án felül 7000 K-ig 125 I­ 7000 K-án felül 8000 K-ig 160 K 8000 K-án felül 9000 K-ig 220 K 9000 K-án felül 10.000 K-ig 275 K 10000 K-án felül 11.500 K-ig 350 K 11500 K-án felül 12500 K-ig 450 K 12500 K-án felül 15000 K-ig 600 K 15000 K-án felül 17500 K-ig 780 K 175000 K-án felül 20000 K-ig 1­900 K 20000 K-án felül 22500 K-ig 1050 K 22500 K-án felül 25000 K-ig 1250 K 25000 K-án felül 27500 K-ig 1500 K 27500 K-án felül 30000 K-ig 1800 K-ig 300(X) K-án felül 32500 K-ig 2200 K 32500 K-án felül 35000 K-ig 2600 K 35000 koronán felül a jövedelem minden egész vagy megkezdett 1000 koronája után 7.56/p (T. 17. §., (1) bek.) A heti 35000 koronán felül tehát minden megkezdett 1000 korona után 75 korona adó jár, mert minden meg­­ke­zdett 10­ 10 korona teljes 1000 K-nak veendő. b) ha a jövedelem havonként 5000 koro­nát meghalad, 5000 K-án felül 8000 K-ig 20 K 8000 K-án felül 10000 K-ig 50 K 10000 K-án felül 12000 K-ig 80 K 12000 K-án felül 14000 K-ig 120 Il 14000 Ií-án felül 16000 K-ig 180 Ií 16000 K-án felül 18000 Ií-ig 240 Ií 18000 K-án felül 20000 Ií-ig 320 K 20000 Ií-án felül 24000 K-ig 400 K 24000 K-án felül 28000 K-ig 500 K .

Next