Gyógyszerészi Hetilap, 1940 (79. évfolyam, 1-52. szám)
1940-01-01 / 1. szám
GYÓGYSZERÉSZI HETILAP 4 (3) A gyógyszerendelésnél követendő részletes eljárási szabályokat a belügyiminiszter rendelettel állapítja meg. Indokolás: 6. pont az ipari és kereskedelmi alkalmazottak elbocsátása tekintetében Intézkedik. Ezekben az alkalmazási körökben a 4. §. (3) bekezdésénél elmondottakhoz képest a fertőzöttség és az abból származó egészségügyi ártalom oly nagy, hogy csupán szigorú rendelkezésekkel lehet a fertőzés további terjesztésének gátat emelni. Maguk az alkalmazottak a kötelező betegségi biztosítás révén a gyógykezelés lehetősége tekintetében más társadalmi idegiekkel szemben még előnyösebbnek mondható helyzetben is vannak, főképen, minthogy az egészségvédő és gyógyító eljárás keretében még biztosítási igényük kimerülése után is gyógyítási segélybelül részesíthetők. E pontban említették a tervezet által nem tiltott más alkalmazásokat természetesen a jövőben is vállalhatnak majd, sőt az átképzés céljából segélyben is részesíthetők. (230.250—1933. B. M. számú rendelet 10. §) Nem kívánatos az, hogy a beteg az orvos megkérdezése nélkül,, annak elkerülésével, nemibetegségének gyógykezeléséhez nem orvos által ajánlott gyógyszereket használjon fel, mert ezáltal egyrészt az orvos felügyelete alól vonja el magát a beteg, másrészt betegségének vagy betegsége állapotának esetleg meg nem felelő gyógyszert használ, vagy azt meg nem felelő módon alkalmazza. A (2) bekezdés ennek lehetőségét kívánja kizárni. A 41. § hoz. Annak következtében, hogy az embergyógyászatban az utóbbi időben a magisztrálisan készített gyógyszerek mellett a gyógyszervegyészeti gyárak útján előállított készítmények mind nagyobb helyet foglalnak el,, a gyógyszerek fokozott ellenőrzésére is különös súlyt kell helyezni, mert a gyáripari termelésnél a gyógyszer előállítása körül minden elővigyázatosság mellett is könnyebben hathatnak közre olyan tényezők, amelyek az egészségre ártalmat jelentenek. Az ellenőrzés során kifogásolt készítményeket a forgalomból közegészségügyi érdekből is ki kell vonni. Az 1876 :XIV tc. 8. §-ának második bekezdése ilyen készítmények lefoglalhatóságára nézve nem tartalmaz világos rendelkezést. A kérdés jelentőségére tekintettel, szükségesnek mutatkozott a jogbizonytalanságnak az (1) bekezdésben kifejezett rendelkezéssel vég ■get vetni. Minthogy pedig a lefoglalásnak egyes esetekben az ■ország egész területén haladéktalanul meg kell történnie, melyre nézve csupán központilag lehetséges intézkedni, a tervezet a lefoglalásra a belügyminiszternek is jogot biztosít. Ha azonban megfelelő eljárással az egészségügyi ártalom megszüntethető, a tervezet a készítőnek, illetve forgalombahozónak módot nyújt arra, hogy a készítményt záros határidőn belül előírásszerűvé alakítsa át. Nem volna ugyanis gazdasági okokból célszerű, hogy a sokszor nagy költséggel előállított gyógyszer teljesen megszüntethető hibák miatt a forgalomból kivonassák. Amennyiben a készítő, illetőleg forgalombahozó a készítmény kiadását nem kéri, vagy azt megfelelően át nem alakítja, azt el kell kobozni. A 45. §-hoz. A jelenleg hatályos törvényi elrendezés értelmében új gyógyszertár felállításának kérelemre van helye. Ez időszerint tehát nincs meg annak lehetősége, hogy olyan helyen, ahová új gyógyszertár felállítása közegészségügyi Szempontból Indokoltnak mutatkoznék, a felállítás hivatalból elrendeltessék. E §. (1) bekezdése a belügyminiszter részére ezt a jogot biztosítja. Az 1876 :XIV. tc. 134. §-ának utolsó bekezdése a közigazgatási bizottságnak, illetőleg a 1890—1930. M. E. számú rendelet 7. §-ában foglaltakra tekintettel a bizottság közegészségügyi albizottságának hatáskörébe utalja a község kérelmére felállított gyógyszertárnak személy szerinti engedéllyezését. Erről a belügyminiszternek bejelentést kell tenni. A 222.370—1883. B. M. számú rendelet 13. §-ának első bekezdése értelmében a közegészségügyi albizottság hatáskörébe tartozik az engedélyezés az 1876:XIV. tc. 132. §-ában megszabott törvényes haszonélvezet megszűnése esetébn vagy ha haszonélvezetre jogosított örökös nem marad hátra. A gyakorlatban nem vált be ez az elrendezés, mert a pályázók közüli kiválasztás nem egységes irányelvek szerint történt . Számos esetben kormányhatósági beavatkozást vont maga után. Erre való tekintettel az egységes elbírlás bizosítása érdekében történik a szóban levő ügykörnek belügyminiszteri hatáskörbe átvitele. Az országos pályázat előírása a minél szélesebb körű kiválasztás lehetőségét kívánja biztosítani. A 46. §-hoz. A kézi gyógyszertárak tartására ezidőszerint a törvényhatóság első tisztviselője ad engedélyt s arról a belügyminiszternek jelentést tesz. Jelentős közegészségügyi érdek fűződik ahhoz hogy ott, ahol a lakosság gyógyszerszükségletének nyilvános gyógyszertárban való kielégítése nehézségbe ütközik, kézi gyógyszertár álljon rendelkezésre. Viszont ott,, ahol erre közegészségügyi érdekből nincs feltétlenül szükség, másrészt egy kézi gyógyszertár engedélyezése a szomszédos nyilvános gyógyszertár létérdekeit veszélyezteti, kézi gyógyszertár engedélyezése nem kívánatos. Minthogy a jelenlegi elrendezés mellett e tekintetben egységes gyakorlat nehezen tud kialakulni, s az érdekelt gyógyszerészek mind gyakrabban élnek jogorvoslati kérelemmel, a további panaszok megelőzése érdekében a feljogosítás kérdését Belügyminiszteri hatáskörbe kellett vonni. * A 47. §-hoz. Az Országos Közegészségügyi Intézetnek feladatkörét az 1925. évi XXXI. tc. 2. §-ának második bekezdése jelöli ki. E szabályozás óta a közegészségügy terén olyan újabb feladatok jelentkeztek, melyek az intézet törvényben körülírt munkakörével szoros összefüggésben áll. PH. H. IVnek megfelelő Richter-készítmények Organotherapia: Solutio Ádrenalini hydrochlorici Tonogen Solutio Insulini in ampullis Insulin „Richter" Solufio extrát! Hypophyseos Glonduilrin e lobo Postenore in ampullis n. , . « Comprimata Thyreoideae Thyreoidee lobi R.chter , Pankreatinum Pankreatinum „Richter Richter Gedeon vegyészeti gyár r. t. Budapest, X.