Gyógyszerészi Hetilap, 1940 (79. évfolyam, 1-52. szám)

1940-01-01 / 1. szám

GYÓGYSZERÉSZI HETILAP 4 (3) A gyógyszerendelésnél követendő részletes eljárási szabályokat a belügyiminiszter rendelettel állapítja meg. Indokolás: 6. pont az ipari és kereskedelmi alkalmazottak el­bocsátása tekintetében Intézkedik. Ezekben az­ alkalmazási körökben a 4. §. (3) bekezdésénél elmondottakhoz képest a fertőzöttség és az abból származó egészségügyi ártalom oly nagy, hogy csupán szigorú rendelkezésekkel lehet a fertőzés további terjesztésének gátat emelni. Maguk az al­kalmazottak a kötelező betegségi biztosítás révén a gyógy­kezelés lehetősége tekintetében más társadalmi idegiekkel szemben még előnyösebbnek mondható helyzetben is vannak, főképen, minthogy az egészségvédő és gyógyító eljárás ke­retében még biztosítási igényük kimerülése után is gyógyí­tási segé­lybelül részesíthetők. E pontban említették a ter­vezet által nem tiltott más alkalmazásokat természetesen a jövőben is vállalhatnak majd, sőt az átképzés céljából segélyben is részesíthetők. (230.250—1933. B. M. számú rendelet 10. §) Nem kívánatos az, hogy a beteg az orvos megkérdezése nélkül,, annak elkerülésével, nemibetegségének gyógykezelésé­hez nem orvos által ajánlott gyógyszereket használjon fel, mert ezáltal egyrészt az orvos felügyelete alól vonja el ma­gát a beteg, másrészt betegségének vagy betegsége állapotá­nak esetleg meg nem felelő gyógyszert használ, vagy azt meg nem felelő módon alkalmazza. A (2) bekezdés ennek lehetőségét kívánja kizárni. A 41. § hoz. Annak következtében, hogy az embergyó­gyászatban az utóbbi időben a magisztrálisan készített gyógy­­szerek mellett a gyógyszervegyészeti gyárak útján előállított készítmények mind nagyobb helyet foglalnak el,, a gyógysze­rek fokozott ellenőrzésére is különös súlyt kell helyezni, mert a gyáripari termelésnél a gyógyszer előállítása körül minden elővigyázatosság mellett is könnyebben hathatnak közre olyan tényezők, amelyek az egészségre ártalmat jelentenek. Az el­lenőrzés során kifogásolt készítményeket a forgalomból köz­egészségügyi érdekből is ki kell vonni. Az 1876 :XIV tc. 8. §-ának második bekezdése ilyen készítmények lefoglalható­­ságára nézve nem tartalmaz világos rendelkezést. A kérdés jelentőségére tekintettel, szükségesnek mutatkozott a jogbizony­talanságnak az (1) bekezdésben kifejezett rendelkezéssel vég ■get vetni. Minthogy pedig a lefoglalásnak egyes esetekben az ■ország egész területén haladéktalanul meg kell történnie, melyre nézve csupán központilag lehetséges intézkedni, a ter­vezet a lefoglalásra a belügyminiszternek is jogot biztosít. Ha azonban megfelelő eljárással az egészségügyi ártalom megszüntethető, a tervezet a készítőnek, illetve forgalomba­­hozónak módot nyújt arra, hogy a készítményt záros határ­időn belül előírásszerűvé alakítsa át. Nem volna ugyanis gazdasági okokból célszerű, hogy a sokszor nagy költséggel előállított gyógyszer teljesen megszüntethető hibák miatt a forgalomból kivonassák. Amennyiben a készítő, illetőleg for­­galombahozó a készítmény kiadását nem kéri, vagy azt meg­felelően át nem alakítja, azt el kell kobozni. A 45. §-hoz. A jelenleg hatályos törvényi elrendezés ér­telmében új gyógyszertár felállításának kérelemre van helye. Ez időszerint tehát nincs meg annak lehetősége, hogy olyan helyen, ahová új gyógyszertár felállítása közegészségügyi Szempontból Indokoltnak mutatkoznék, a felállítás hivatalból elrendeltessék. E §. (1) bekezdése a belügyminiszter részére ezt a jogot biztosítja. Az 1876 :XIV. tc. 134. §-á­nak utolsó bekezdése a köz­igazgatási bizottságnak, illetőleg a 1890—1930. M. E. számú rendelet 7. §-ában foglaltakra tekintettel a bizottság köz­egészségügyi albizottságának hatáskörébe utalja a község ké­­relmére felállított gyógyszertárnak személy szerinti engedél­lyezését. Erről a belügyminiszternek bejelentést kell tenni. A 222.370—1883. B. M. számú rendelet 13. §-ának első bekez­dése értelmében a közegészségügyi albizottság hatáskörébe tartozik az engedélyezés az 1876:XIV. tc. 132. §-ában meg­szabott törvényes haszonélvezet megszűnése esetébn vagy ha haszonélvezetre jogosított örökös nem marad hátra. A gyakorlatban nem vált be ez az elrendezés, mert a pályázók közüli kiválasztás nem egységes irányelvek szerint történt . Számos esetben kormányhatósági beavatkozást vont maga után. Erre való tekintettel az egységes elbírlás bizosítása ér­dekében történik a szóban levő ügykörnek belügyminiszteri hatáskörbe átvitele. Az országos pályázat előírása a minél szélesebb körű kiválasztás lehetőségét kívánja biztosítani. A 46. §-hoz. A kézi gyógyszertárak tartására ezidősze­­rint a törvényhatóság első tisztviselője ad engedélyt s arról a belügyminiszternek jelentést tesz. Jelentős közegészségügyi érdek fűződik ahhoz hogy ott, ahol a lakosság gyógyszerszük­ségletének nyilvános gyógyszertárban való kielégítése nehéz­ségbe ütközik, kézi gyógyszertár álljon rendelkezésre. Viszont ott,, ahol erre közegészségügyi érdekből nincs feltétlenül szük­ség, másrészt egy kézi gyógyszertár engedélyezése a szom­szédos nyilvános gyógyszertár létérdekeit veszélyezteti, kézi gyógyszertár engedélyezése nem kívánatos. Minthogy a jelen­legi elrendezés mellett e tekintetben egységes gyakorlat ne­hezen tud kialakulni, s az érdekelt gyógyszerészek mind gyak­rabban élnek jogorvoslati kérelemmel, a további panaszok megelőzése érdekében a feljogosítás kérdését Belügyminisz­teri hatáskörbe kellett vonni. * A 47. §-hoz. Az Országos Közegészségügyi Intézetnek feladatkörét az 1925. évi XXXI. tc. 2. §-ának második be­kezdése jelöli ki. E szabályozás óta a közegészségügy terén olyan újabb feladatok jelentkeztek, melyek az intézet tör­vényben körülírt munkakörével szoros összefüggésben áll. PH. H. IVnek megfelelő Richter-készítmények Organotherapia: Solutio Ádrenalini hydrochlorici Tonogen Solutio Insulini in ampullis Insulin „Richter" Solufio extrát! Hypophyseos Glonduilrin e lobo Postenore in ampullis n. , . « Comprimata Thyreoideae Thyreoidee lobi R.chter , Pankreatinum Pankreatinum „Richter Richter Gedeon vegyészeti gyár r. t. Budapest, X.

Next