Gyógyszerészi Közlöny, 1922 (38. évfolyam, 1-53. szám)
1922-01-15 / 3. szám
XXXVIII. árfolyam. Budapest, 1932. január 15. 3. szám. GYÓGYSZERÉSZI KÖZLÖNY TUDOMÁNYOS ÉS KÖZÉRDEKŰ GYÓGYSZERÉSZETI SZAKLAP A MAGYARORSZÁGI GYÓGYSZERÉSZ-EGYESÜLET ÉS A BUDAPESTI GYÓGYSZERÉSZ -TESTÜLET HIVATALOS LAPJA Szerkesztő és kiadótulajdonos: KARLOVSZKY GEYZA Társszerkesztő: Ember Elek. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII., Múzeum körút 10. Telefon: József 4—45. Megjelenik minden vasárnap. Irodai órák : hétköznap 9—2-ig. Előfizetési árak: égési évre 480 kor., félévre 240 kor., negyedévre 120 kor., Egyes szám ára 10 kor. SZAKÜGYEK. A Magyar Gyógyszerészek Háza. . Irta: Korizsánszky Ottó. A Magyarországi Gyógyszerész-Egyesület a mostani évvel ünnepli félszázados fennállását. A megváltozott idők, a múltéval merőben ellenkező viszonyok, ugyancsak meggondolás tárgyává kell, hogy tegyék azt a kérdést: hogyan és miképen lehet méltóképen megemlékezni az ország egyik jelentős társadalmi osztályát reprezentáló társadalmi alakulat félszázados fennállásáról. Mert nem lehet véleményeltérés közöttünk abban, hogy erről az ünnepi évfordulóról valaminő formában meg kell emlékezni. Ötven év előtt az akkor elnyomott magyar nemzetpolitikától még oly távol fekvő társadalmi osztályának megmozdulását is gyanús szemmel nézték, mert rebellis czélzatot láttak benne. A magyar gyógyszerészi kar ideális czéljainak megvalósításáért tollal lankadatlanul küzdő harczosa, a jó Lédy bácsi, ennek ellenére minden alkalommal rámutatott, hogy az 1809-ben megalakult pestbudai grémium nem pótolhat egy oly országos alakulatot, amely a magyar gyógyszerészet társadalmi úton való fejlesztését szorgalmazza és amely a magyar gyógyszerésztársadalom helyzetének javítása és érdekvédelme dolgában mindent elkövet. A gyógyszerészi foglalkozás egyike a legkonzervatívebbeknek. A jó öreg Plinius és Galenus műfogásai ma is korszerűek még. És régi igazság, hogy a foglalkozás nagy hatással van a jellem, a szokások kialakulására. Könnyen megrajzolható tehát a hagyományos gyógyszerészi felfogás és jellem görbéje, amely a gyógyszerészt a legtöbb esetben kicsinyességig menő, pontos, pepecselős lelkiismeretes embernek mutatja, aki csak nagynehezen barátkozik meg az újításokkal, aki a régi kipróbált mesgyén kíván továbbra is haladni. Hogy mi minden nehézséget kellett legyőznie néhai Sédy Sándornak s annak a kéthárom, az eszmét megértő, a czélt értékelni tudó kiváló gyógyszerésznek, akik végül is győztek, annak méltatása az egyesület és a magyar gyógyszerészet történetét megírni hivatottnak lesz feladata és kötelessége. Nem is ennek a munkának kívánunk itt elébevágni, hanem már jó előre, most kívánjuk a figyelmet felhívni arra, hogy a magyar gyógyszerészet fejlesztésében, a magyar gyógyszerészi kar gazdasági és társadalmi helyzetének megalapozásában és továbbfejlesztésében, néha több-kevesebb joggal kifogásolt működése ellenére, nagyon jelentős szerepet vitt a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület. Ez évi félszázados jubileuma mellett tehát nem szabad szótlanul elhaladni.