Gyógyszerészi Közlöny, 1924 (40. évfolyam, 1/2-17/50. szám)
1924-01-06 / 1. (egyesített 2.) szám
XXXX. évfolyam. Budapest, 1924. január 6. 1. (egyesített 2.) szám GYÓGYSZERÉSZI KÖZLÖNY TUDOMÁNYOS ÉS KÖZÉRDEKŰ GYÓGYSZERÉSZETI SZAKLAP. A MAGYARORSZÁGI GYÓGYSZERÉSZ-EGYESÜLET ÉS A BUDAPESTI GYÓGYSZERÉSZTESTÜLET HIVATALOS LAPJA Előfizetési év: Az 1924. év január—március negyedére................ 24000 K Egyes szám.................. 2000 K Megjelenik minden 3-ik vasárnap. Szerkesztő és kiadótulajdonos: KARLOVSZKY GEYZA Társszerkesztő: Ember Elek Szerkesztőség és kiadóhivatal, VIII., Múzeum körút 10. sz. Telefon : József 4— 45. Irodai órák : hétköznap 9—2-ig HIVATALOS. Az 1923. évi XXXIX. törvénycikk: pénztartozás késedelmes teljesitése esetében a hitelezőt megillető kártérítésről. (Kihirdettetett az Országos Törvénytárban 1923. évi december hó 16. napján.) Emlékezetül adom ezennel mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország nemzetgyűlése a következő törvénycikket alkotta: 1. §. Ha az adós késedelembe esik kereskedelmi ügyleten, váltón, vagy más magánjogi címen alapuló olyan pénztartozás teljesítésével, amely pénztartozás a jelen törvény életbelépésének napját követő időpontban járt le, késedelmi kamat helyett, az ebben a törvényben foglalt rendelkezések szerint, kártérítéssel tartozik a hitelezőnek. 2. §. Az adós a lejárat napjától a tényleges fizetés napjáig a hitelezőnek a tőketartozás százalékában (heti vagy havi összeg) kifejezett olyan kártérítési összeget köteles megfizetni, amennyit a tőke százalékában kifejezve, a m. kir. minisztériumnak e törvény életbelépésével egyidejűleg kiadandó rendelete megállapítani fog. Ha azonban az adós bebizonyítja, hogy késedelme nem vétkes, továbbá, ha az adós személyes körülményeinél vagy életviszonyainál ugva teljesen nyilvánvaló, hogy a késedelemdeje alatt a tartozás összegével semmiképpenem nyerészkedett, az első bekezdésben meghatározott kártérítés helyett, a lejárat napjáéi, a fizetés napjáig, kártérítésként a m. kir. egyintézet részéről megállapított hivatalos úi kamatlábat annyi százalékkal meghaladó ártérítést köteles fizetni, amennyit a tőke jázalékában kifejezve, a m. kir. minisztérium törvény életbeléptetésével egyidejűleg álrandó rendeletben meg fog állapítani. Az előbbi mindkét bekezdés alapján járó ártérítés összegének kiszámításában irányló heti, havi vagy évi százalék magasságát a m. kk. minisztérium a gazdasági és pénzügyi viszonyok változásához képest, rendelettel bármikor felemelheti vagy leszállíthatja. A kölcsönüzletből származó követelésre a második bekezdés nem nyer alkalmazást akkor, ha a szerződést a törvény életbelépése után kötötték. 3. §: Ha késedelembe esett adós pénztartozását, akár bírói ítélet, akár szerződés alapján a pénz értékében beállott csökkenés mértéke szerint átszámított (valorizált) összegben lenne köteles fizetni, ily esetben mindenkor csak a 2-ik § második bekezdésében megállapított mérsékelt összegű kártérítés jár, sőt a bíróság a tartozási összeg átszámítása (valorizálása) kapcsán a késedelemmel járó ezt mérsékeltebb kártérítést is leszállíthatja a törvényes késedelmi kamat mértékéig. 4. §. Olyan pénztartozás után, amelynek mindenkori összege a felek között létrejött szerződésben meghatározott forgalmi cikk, különösen valamelyik termény ára, mint értékmérő után igazodik, a második §. 2-ik bekezdésében megállapított mérsékelt összegű kártérítés jár. Nincsen helye ennek a kártérítésnek sem, ha a szerződés vagy a bírói ítélet a késedelmi kamatot a tőketartozásra irányadó forgalmi cikk (termény) mennyiségében fejezi ki. Az előbbi bekezdésekben foglalt szabályok állanak az aranyra, ezüstre és külföldi pénznemre szóló tartozások esetében is. 5. §: Semmis, az e törvény életbelépése előtt létesült olyan kikötés, amely a hitelezőnek az adós késedelme esetére a jelen törvényben