Gyöngyös, 1875 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1875-09-12 / 37. szám

•zalma-csépléstől, ki kell nyilatkoztatnunk cikk­író úrnak, hogy ha még annyira tisztelendő is az állam- éa megyei hivatalos személyzet, de pusztán azért, hogy hol társaloghat fényesebb társaság­gal s hol válogathat jobban a körökben, egy tör­vényszéki kérdés sem lehet és hisszük, hogy nem is lesz eldöntve. Végül fölhozza az egri törvényszék előnyére azt is, hogy az egri törvényszék területe 46 mfld 121,000 lakossal, mig a gyöngyösié 19 mfld 60 ezer lakosst számlál. Ez a szomorú sőt legszomorúbb dolog! ez jelzi Eger pártolóinak kényurkodását, midőn „mindent Egerért” jelszóval Gyön­gyöst,— mivel látták célszerű fekvését és tudták, hogy a kor haladásával a nép fölébredve meg­­szű­nik továbbra is saját érdekeinek károsításával Eger előnyére dolgozni—kárositák. A munkálkodó kezek a parádi út elkészitését elhalasztani, őket a nyílt piactól elzárni, a vidék lakóit kiszámithat­­lan károkkal sújtani, nem irtóztak ; a hevesi ut el­készítéséhez hozzáfogni de abban hagyni, és Eger­hez két járásbiróságot csatolni mind szükségeseket — érdekeik emelésére — jónak látták, így könnyű nem 46 mértföldet, de az összes rendelkezése alatt álló kerületet—úgy törvényszékileg, mint megyei­­leg elég sajnosan van, — a megye szélén lévő t­ör­vény­székhez csatolni. Ez tehát legnevesebb argu­mentum sem lehet, sőt a bűnnek nyilt feltünte­tése, melyet a vidék ellen elkövettek, mert ép úgy cselekedtek, mint midőn osztatlan birtokban az idősebb testvérek intézik a birtok dolgát, és szá­mítva a felnövendők felvilágosodásaikra, mindent saját érdekük emelésére használnak. E három semmit magában nem foglaló hely­telen érvelés az, melyet Eger, érdeke mellett föl­hoz, melyből szán-szándékkal hagyatván el azon gordiusi csomó, hogy egy megyébe csak egy tör­vényszék leend és az, a célnak megfelelőleg a la­kosok érdekeinek emelésére lehetőleg a közpon­ton legyen. Ez az melyet „Eger” sehogy sem sze­ret hallani, és mindig körűl kerülgeti, de még sem érinti félvén, hogy ha hirtelen válaszolni kellene maga is bevallaná, miszerint Eger a megye hatá­rát őrzi s igy nemcsak hogy nem központ, sőt csak a kegyelem tartja a határon is . . . Cikkíró értéktelen üres érvei elmondása után nagy lélekzetet vesz és örül, hogy megszabadult a nagy üres frázisok elmondásától és neki rohan a ministernek hol nemcsak öklét veszi igénybe fenye­getéseinél, sőt kimondja, hogy ha az ő általa el­mondott érvek után Gyöngyösre merné a tör­vényszéket átteni, vád alá helyezendő. (!) Ilyelőre handa-banda, válasz helyett csak saj­nálatot érdemel; de megvetést a másik ildomtalan kifejezés, melyben a miniszert azon esetre, ha a törvényszéket Egerből a megye széléről a köz­pontra tenné, hazugn­ak állítja . . . De ez már több, mint mennyit egy józan ember magának megengedhet és characterizálja is úgy az irót, mint a lapot arról, hogy mily magas és nemes fogalommal bírnak az alkotmányos pol­gár kötelmeiről.......valóban meggondolatlanok. Ily ildomtalan kifejezést használni Ma­gyarország azon férfia ellen, kit alkotmá­nyos királyunk bizalmával megajándékozott és szeretett hazánk ügyeinek részbeni veze­tésével megbízott, s ki nem irtózott elvállalni ezen óriási teherrel és kellemetlenséggel járó tör­vényszékek redukálásának teljes lebonyolítását,— oly dolog, melyet botránkozás nélkül egy valódi igaz magyar sem olvashat. Különben a természet­ben ilyenre is van szükség, legalább­ a finom, il­domos, okos dolgok ellentéte is feltűnik. Ily mi­nőségű egyénre még talán találni máshol is, de bővebb kiadásban.............csuda tárgyává válnék. E három hallva született üres argumentum és egy csomó durva kifejezés a minister ellen az ősz­­isen érv Eger mellett? . . különben elég sok arra, hogy a megye közönségének örömet csináljon a fölött, hogy végre valahára lerázva nyakáról az ó­kor harcosainak kényuralmát, megmenekül Eger­től, hova legkisebb csekélységért oly hosszú utat kellett tenni, melynek érdekei, a megye másik területének emelését — az önösségből és a további uralom biztosításából kiindulva — örökösen hát­ráltatták. ________ A városi képviseleti közgyűlés jegyző­könyvének rövid kivonata. — a­ugusztus 1yó 21-éről. — 1. Dr. Gyöngyösi Soma városi tiszti főorvos az Élőpatakon tartandó természetviszgálók gyűlésén való megjelenésre 16 napi szabadsági időt kér, megadatott. 2. A Gyöngyösön állomásozó dandár parancsnokság­nak Kassára tett áttétele tudomásul vétetett. 3. Elnök a községi iskolaszék határozatát mutatja be, melyben az évi illetéket 4320 frtban én pedig a kö­vetkezőkép kéri megállapitatni: a tiosztályban működő 4 tanitónak a. 600 2400 frt; a tiosztályban működő egy tanitónak 500 frt; a leányosztályban egy tanitónő 500 frt; két tanitónő a. 400 — 800 frt; két iskolaszolgának a. 60 120 frt; s miután ezen összeg a képviselet által meg­határozott öszegnél csak 160 írttal több, az oktatás érde­kében kéri megszavaztatni. Végeztetett: Tekintve a vá­ros szigorú anyagi helyzetét, a kért összeg 4220 írtban s igy száz írttal kevesebb szavaztatott meg oly formán, hogy a három tanítónő egyenlően 400 írttal dijaztassék. Továbbá, miután a közokt. ministerium az elleni iskolák­ban a torna tanítást célszerűtlennek nyilvánítja, annak tanitását az említett iskolákban ideiglenesen beszüntette. 4. A megyei mérték-hitelesitő hivatal költségeinek fedezésére a város által 50 frt mint előleg, a város házi­pénztárából kiutalványoztatik. 5. Az ez évi erdei makk termés bérbeadásával a ta­nács bízatott meg oly formán, hogy a városi közönség az ár­vered napról értesitessék. 6. Dr Vezekényi István városi képviselő bemutatja Vezekényi Gyula Abád-Szalóki járásbiró által, az 1871-ik évben tüzkárosultak részére gyűjtött 100 frt 71 krról szó­ló betéti könyvet. Megőrzés végett levéltárba tétetni ren­deltetett. 7. Mikulányi .1. és érdektársai kérvénye, mely­ben három viavető elkészítésére 30 szál tölgyfát kérnek utalványoztatni; kérelmével elutasitattak. 8. Végre Kovács Károly, ki szintén vizvetőhöz ki­­vántató fa mennyiség kiutalványozását kéri, elutasitatott. 3. A gyöngyösi takarékpénztár 1875 évi augustus havi forgalmának kimutatása. Bevétel. Betétek 20854.49 kr. különféle kama­tok és dijak 5149­86 kr. kölcsönök: ingatlan 746- előleg 927- váltó 64714.50 kr .váltó 22020. viszleszámitolt tő­kék 19550. hitel, rendek, alap 39.11 kr. épület jövedelem 20. Pénztári maradvány 1875 július végén 3778.10 kr. Összes­en: 147798.96 kr. Kiad­á­s. Kifizetett betétele­ 15263.08 kr, azok­nak tőkésített és folyó kamatai 1323.98 kr. kölcsönök : előleg 2184. váltó 81879 hváltó 19655. viszleszámítolt tőkék törlése 19110. értékpapírokra 787.42 kr. osztalék 58.50 kr folyó költségek 537. 51 kr. tiszti fizetés 386.99 kr ig. jutalék 30. hitelalap 75 frt h. a. kamat 12.80 kr viszleszám­. kamat 440.20 kr. Pénztári maradvány aug. 31-én 6055.48 kr. Összesen: 147798.96. Összes havi pénzfor­galom : 285764.34 kr. Egyleti­ élet. 1. A műkedvelők egyesületének egyes osztályaiban a buzgalom ugyancsak fokozódik az utóbbi időben, — igy a színi osztály, a fáradhatlan s az elhala­dás fényes jelét naponként tanusító zeneosztály támogatá­sával, a folyó idényben a nyári színkörben még több jeles darabot szándékozik színre hozni; sőt a dallam és kedé­lyes operette betanulásán nagy szorgalommal fáradozik,s néhány ének próbát meghallgattunk, s elmondhatjuk, hogy valóban meglepett bennünket ama szorgalom és könnyedség, melyet a tagok a tanulásban föltüntetnek. Az előadandó darabok játékrendje következő : szept. 15-én a heves megyei tanító egyesület vándor közgyűlé­sére megjelenendő tanítók tiszteletére díszelőadásul adat­ni fog: „Jó m­a­d­á­r* ered. vígjáték 3. felvban; szept. 25-én: „Eljegyzés lámpafénynél“ ope­rett* 1 felvban. (Ezen operette próbáin többször megjelen­vén bátran elmerjük mondani, Hogy közönségünknek igen élvezetes estét nyújt, melyből az oroszlányrész a fárad­hatlan és ügybuzgó kitűnő mestert, Berkó Aladár urat illeti, ki bámulatos kedvvel és türelemmel tanítja napon­ként ezen igen kedves kerekded operettet) és „Ő nem féltékeny“ 1 felv. vigjáték együtt; — október 17- én„Nők az alkotmányban* ered. vígjáték 3 felvban; —­ október 27-én „M­a­r­q­u­i­s n­o arcké­pei“ kitűnő francia szalon vígjáték 3 felvban; — és ok­tóber 31-én: „Eljegyzés l­á­m­p­a­f­é­n­y­n­é­l“ operette másodszor, — ezzel együtt „Gringoire“ kitűnő, jelmezes, francia udvari vígjáték XI Lajos korá­ból. Hisszük, hogy e sok műélvezetet ígérő előadások iránt a t. közönség szokott meleg érdeklődéssel fog vi­­selted­ni. §2.A gyöngyösi műkedvelők egyesülete által Ire75. September 5-én a „Másol­ó“ és „Sziget a szárazon” előadás jövedelme. Bevétel: kőrszék 1.50 I-sŐ oszt. zártszék 46 frt II-ik össz. zártszék 18.60; földszinti állóhely 14 frt; ülő karzat 2.80; álló karzat 4.80; N. N. fölülfizetett 50 kr. Összesen:88.20. Kiadás: Móbert Miksa számlája"17 frt; nyomdásB 9-50; kellékes 5.70; szolgák 4 frt; hajdúk 1 frt; borbély 1.50; fodrászné 2 frt; színházi jegyek 2 frt; portó 60 kr; vegyesek 2.15. Ös­sz­e­s­en: 45.45. levon­ván a kiadás összegét a bevételből marad netto 42 frt 75 kr. Ezen összeg feléhez 21 frt 37 V. krhoz hozzáadván a legutóbbi 4 frt 17 V- knyi maradványt, kisorsolandónak mutatkozott: 25 fr 55 kr, melynek megfelelőleg a f. hó 8- án tartott igazgatótanács ülésében a 2. 40. 100. 149. 150. sz kötvény kisorsoltatott. Felkeretnek tehát az idézett sz. kötvények tulajdonosai, kisorsolt kötvényeiknek az egye­sületi pénztárnál leendő bemutatására, hogy értékét felve­­­­hessék. Gyöngyös 1875. September 9-én. 3id.hr Zügmend e. ptárnok. j A városi képviselő testület figyelmébe. Azon sok kellemetlenség beszüntetése végett, mely hetivásárokban a búza eladók és vevők kö­zött előfordul, elkerülhetően szükséges a városnak annál is inkább intézkedni, mert mig egyrészről a felmerülendő panaszok elintézésére rendőrkapi­tánya által hivatott, ugyanakkor a vidéki közön­ség piacunktól leendő elidegenítésének vétetik eleje. Nem akarjuk azon élelmes találmányokat, melyeket egyes túlhajtott élelmes csalók alkal­maznak, elősorolni, mert előbb azt mind tudni kellene, mely az egyes eladókkal történik, s amit eddig tudunk is annyi, hogy lapunk egész keretét könnyen betölthetné. De amint a vevők élelme­sek, a gatyás atyafiak is akkép fejlesztik üzleti és kereskedelmi talentumaikat, s innen van, hogy a minta gabonától sokszor eltér a zsákban lévő. Egye­düli,mit a város e tekintetben tehet,az, hogy a váro­si helypénzszedőnek,ki különben is a vékákat osztja ki, egy minden tekintetben kifogástalan és hatósá­gilag hitelesített, decimal­ mázsának fölállítására, a búza-piacon engedélyt adjon,mely mázsán csekély díjért mindenki megmérhetné gabonáját és annak súlyáról hiteles jegyzetet nyerne. Megjegyzendő, hogy két egyenlő cédula lenne adandó, melynek egyike a zsákra ragasztandó, így legalább úgy az eladó, mint a vevő tudná a búza súlyát, és minden, mindkét részről előforduló csalásnak eleje vétetnék. Ezen intézkedés a városnak semmi költ­ségébe nem kerülne; a helypénz haszonbérlő pe­dig, ki a vékák végett úgyis egy állandó embert tart a vékaháznál, a mérés után fizetendő csekély díjból befolyó összegért szívesen tehetne kiadást egy jó mázsára, és annak állandó rendszeres ke­zelésére. Ezen dolog mielőbbi életbe léptetését sok előnyös tekintetekből a városi képviseletnek figyelmébe ajánljuk. Thalia: Műkedvelőink által f. hó 5-én adatott: „A másoló“ és „Sziget a szárazon“ című egy-egy felvonásos vígjáték középszámú közönség előtt. „A másoló“ dramolette valóban az író aka­ratának megtestesítésévé vált, amennyiben a mű­kedvelők által is szárny próbálgatás volt egy olyan utre­ és térre, hol a legerősebb drámákkal is megbirkózandnak. Dicséretet érdemel a szvit osztály igazgatója, midőn ily tapintatosan hozza színre a kevésbé nehéz műveket, s igy iparkodik az elrejtett szini képességeket fölismerni. E darab előadására nemcsak azért, hogy első dramolette volt, de azért is kiváncsiak vol­tunk, mivel a személyzet az erősebb szerepekben uj volt s mégis Pernet (Weinberger), Juliette (Brückner Betti) oly meghatóan játszottak, hogy a közönség egészen el volt ragadtatva s a többek közt ott, magaslatiak ki, midőn az atyát leánya fölismeri. Pernet kitünően volt alakítva, Juliette ked­ves gyermekien, de elég érzéssel és modorral ját­szott ; öltözéke igen helyesen volt választva. Per­net és Juliette jeleneteikben és játékaikban nem volt egy mozzanat sem, mely helytelen lett volna. Maxence (Csima Kálmán): A hatás, melyet e da­rabnak teremteni kell, már az író által a két előbb említett szereplő kezébe adatott, igy Ma­xence csak kiegészítő részét képezvén a különben központon nyugvó háttérnek, sehol sem magasul­­hatott ki, de azért szerepét jól fogta fel. Amelin (Bránthó János), uj egyén a műkedvelők deszká­ján. Jól alakítva, elég széles szerelmi vidorral mutatta be magát. Kis szerepében annyit tapasz­­taltunk, hogy az a kevés lámpaláz elmúltával, többszöri megjelené­­s és játék után egyike leend a legkedélyesebb szeles szerelmeseknek. József, (Kiss Lehel) igen ügyes inas, kitű­nő teljes mozdu­latokkal, melyekből úgy tűnik ki, mintha nagyobb

Next