Gyöngyös, 1875 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1875-09-12 / 37. szám
•zalma-csépléstől, ki kell nyilatkoztatnunk cikkíró úrnak, hogy ha még annyira tisztelendő is az állam- éa megyei hivatalos személyzet, de pusztán azért, hogy hol társaloghat fényesebb társasággal s hol válogathat jobban a körökben, egy törvényszéki kérdés sem lehet és hisszük, hogy nem is lesz eldöntve. Végül fölhozza az egri törvényszék előnyére azt is, hogy az egri törvényszék területe 46 mfld 121,000 lakossal, mig a gyöngyösié 19 mfld 60 ezer lakosst számlál. Ez a szomorú sőt legszomorúbb dolog! ez jelzi Eger pártolóinak kényurkodását, midőn „mindent Egerért” jelszóval Gyöngyöst,— mivel látták célszerű fekvését és tudták, hogy a kor haladásával a nép fölébredve megszűnik továbbra is saját érdekeinek károsításával Eger előnyére dolgozni—kárositák. A munkálkodó kezek a parádi út elkészitését elhalasztani, őket a nyílt piactól elzárni, a vidék lakóit kiszámithatlan károkkal sújtani, nem irtóztak ; a hevesi ut elkészítéséhez hozzáfogni de abban hagyni, és Egerhez két járásbiróságot csatolni mind szükségeseket — érdekeik emelésére — jónak látták, így könnyű nem 46 mértföldet, de az összes rendelkezése alatt álló kerületet—úgy törvényszékileg, mint megyeileg elég sajnosan van, — a megye szélén lévő törvényszékhez csatolni. Ez tehát legnevesebb argumentum sem lehet, sőt a bűnnek nyilt feltüntetése, melyet a vidék ellen elkövettek, mert ép úgy cselekedtek, mint midőn osztatlan birtokban az idősebb testvérek intézik a birtok dolgát, és számítva a felnövendők felvilágosodásaikra, mindent saját érdekük emelésére használnak. E három semmit magában nem foglaló helytelen érvelés az, melyet Eger, érdeke mellett fölhoz, melyből szán-szándékkal hagyatván el azon gordiusi csomó, hogy egy megyébe csak egy törvényszék leend és az, a célnak megfelelőleg a lakosok érdekeinek emelésére lehetőleg a központon legyen. Ez az melyet „Eger” sehogy sem szeret hallani, és mindig körűl kerülgeti, de még sem érinti félvén, hogy ha hirtelen válaszolni kellene maga is bevallaná, miszerint Eger a megye határát őrzi s igy nemcsak hogy nem központ, sőt csak a kegyelem tartja a határon is . . . Cikkíró értéktelen üres érvei elmondása után nagy lélekzetet vesz és örül, hogy megszabadult a nagy üres frázisok elmondásától és neki rohan a ministernek hol nemcsak öklét veszi igénybe fenyegetéseinél, sőt kimondja, hogy ha az ő általa elmondott érvek után Gyöngyösre merné a törvényszéket átteni, vád alá helyezendő. (!) Ilyelőre handa-banda, válasz helyett csak sajnálatot érdemel; de megvetést a másik ildomtalan kifejezés, melyben a miniszert azon esetre, ha a törvényszéket Egerből a megye széléről a központra tenné, hazugnak állítja . . . De ez már több, mint mennyit egy józan ember magának megengedhet és characterizálja is úgy az irót, mint a lapot arról, hogy mily magas és nemes fogalommal bírnak az alkotmányos polgár kötelmeiről.......valóban meggondolatlanok. Ily ildomtalan kifejezést használni Magyarország azon férfia ellen, kit alkotmányos királyunk bizalmával megajándékozott és szeretett hazánk ügyeinek részbeni vezetésével megbízott, s ki nem irtózott elvállalni ezen óriási teherrel és kellemetlenséggel járó törvényszékek redukálásának teljes lebonyolítását,— oly dolog, melyet botránkozás nélkül egy valódi igaz magyar sem olvashat. Különben a természetben ilyenre is van szükség, legalább a finom, ildomos, okos dolgok ellentéte is feltűnik. Ily minőségű egyénre még talán találni máshol is, de bővebb kiadásban.............csuda tárgyává válnék. E három hallva született üres argumentum és egy csomó durva kifejezés a minister ellen az őszisen érv Eger mellett? . . különben elég sok arra, hogy a megye közönségének örömet csináljon a fölött, hogy végre valahára lerázva nyakáról az ókor harcosainak kényuralmát, megmenekül Egertől, hova legkisebb csekélységért oly hosszú utat kellett tenni, melynek érdekei, a megye másik területének emelését — az önösségből és a további uralom biztosításából kiindulva — örökösen hátráltatták. ________ A városi képviseleti közgyűlés jegyzőkönyvének rövid kivonata. — augusztus 1yó 21-éről. — 1. Dr. Gyöngyösi Soma városi tiszti főorvos az Élőpatakon tartandó természetviszgálók gyűlésén való megjelenésre 16 napi szabadsági időt kér, megadatott. 2. A Gyöngyösön állomásozó dandár parancsnokságnak Kassára tett áttétele tudomásul vétetett. 3. Elnök a községi iskolaszék határozatát mutatja be, melyben az évi illetéket 4320 frtban én pedig a következőkép kéri megállapitatni: a tiosztályban működő 4 tanitónak a. 600 2400 frt; a tiosztályban működő egy tanitónak 500 frt; a leányosztályban egy tanitónő 500 frt; két tanitónő a. 400 — 800 frt; két iskolaszolgának a. 60 120 frt; s miután ezen összeg a képviselet által meghatározott öszegnél csak 160 írttal több, az oktatás érdekében kéri megszavaztatni. Végeztetett: Tekintve a város szigorú anyagi helyzetét, a kért összeg 4220 írtban s igy száz írttal kevesebb szavaztatott meg oly formán, hogy a három tanítónő egyenlően 400 írttal dijaztassék. Továbbá, miután a közokt. ministerium az elleni iskolákban a torna tanítást célszerűtlennek nyilvánítja, annak tanitását az említett iskolákban ideiglenesen beszüntette. 4. A megyei mérték-hitelesitő hivatal költségeinek fedezésére a város által 50 frt mint előleg, a város házipénztárából kiutalványoztatik. 5. Az ez évi erdei makk termés bérbeadásával a tanács bízatott meg oly formán, hogy a városi közönség az árvered napról értesitessék. 6. Dr Vezekényi István városi képviselő bemutatja Vezekényi Gyula Abád-Szalóki járásbiró által, az 1871-ik évben tüzkárosultak részére gyűjtött 100 frt 71 krról szóló betéti könyvet. Megőrzés végett levéltárba tétetni rendeltetett. 7. Mikulányi .1. és érdektársai kérvénye, melyben három viavető elkészítésére 30 szál tölgyfát kérnek utalványoztatni; kérelmével elutasitattak. 8. Végre Kovács Károly, ki szintén vizvetőhöz kivántató fa mennyiség kiutalványozását kéri, elutasitatott. 3. A gyöngyösi takarékpénztár 1875 évi augustus havi forgalmának kimutatása. Bevétel. Betétek 20854.49 kr. különféle kamatok és dijak 514986 kr. kölcsönök: ingatlan 746- előleg 927- váltó 64714.50 kr .váltó 22020. viszleszámitolt tőkék 19550. hitel, rendek, alap 39.11 kr. épület jövedelem 20. Pénztári maradvány 1875 július végén 3778.10 kr. Összesen: 147798.96 kr. Kiadás. Kifizetett betétele 15263.08 kr, azoknak tőkésített és folyó kamatai 1323.98 kr. kölcsönök : előleg 2184. váltó 81879 hváltó 19655. viszleszámítolt tőkék törlése 19110. értékpapírokra 787.42 kr. osztalék 58.50 kr folyó költségek 537. 51 kr. tiszti fizetés 386.99 kr ig. jutalék 30. hitelalap 75 frt h. a. kamat 12.80 kr viszleszám. kamat 440.20 kr. Pénztári maradvány aug. 31-én 6055.48 kr. Összesen: 147798.96. Összes havi pénzforgalom : 285764.34 kr. Egyleti élet. 1. A műkedvelők egyesületének egyes osztályaiban a buzgalom ugyancsak fokozódik az utóbbi időben, — igy a színi osztály, a fáradhatlan s az elhaladás fényes jelét naponként tanusító zeneosztály támogatásával, a folyó idényben a nyári színkörben még több jeles darabot szándékozik színre hozni; sőt a dallam és kedélyes operette betanulásán nagy szorgalommal fáradozik,s néhány ének próbát meghallgattunk, s elmondhatjuk, hogy valóban meglepett bennünket ama szorgalom és könnyedség, melyet a tagok a tanulásban föltüntetnek. Az előadandó darabok játékrendje következő : szept. 15-én a heves megyei tanító egyesület vándor közgyűlésére megjelenendő tanítók tiszteletére díszelőadásul adatni fog: „Jó madár* ered. vígjáték 3. felvban; szept. 25-én: „Eljegyzés lámpafénynél“ operett* 1 felvban. (Ezen operette próbáin többször megjelenvén bátran elmerjük mondani, Hogy közönségünknek igen élvezetes estét nyújt, melyből az oroszlányrész a fáradhatlan és ügybuzgó kitűnő mestert, Berkó Aladár urat illeti, ki bámulatos kedvvel és türelemmel tanítja naponként ezen igen kedves kerekded operettet) és „Ő nem féltékeny“ 1 felv. vigjáték együtt; — október 17- én„Nők az alkotmányban* ered. vígjáték 3 felvban; — október 27-én „Marquis no arcképei“ kitűnő francia szalon vígjáték 3 felvban; — és október 31-én: „Eljegyzés lámpafénynél“ operette másodszor, — ezzel együtt „Gringoire“ kitűnő, jelmezes, francia udvari vígjáték XI Lajos korából. Hisszük, hogy e sok műélvezetet ígérő előadások iránt a t. közönség szokott meleg érdeklődéssel fog viseltedni. §2.A gyöngyösi műkedvelők egyesülete által Ire75. September 5-én a „Másoló“ és „Sziget a szárazon” előadás jövedelme. Bevétel: kőrszék 1.50 I-sŐ oszt. zártszék 46 frt II-ik össz. zártszék 18.60; földszinti állóhely 14 frt; ülő karzat 2.80; álló karzat 4.80; N. N. fölülfizetett 50 kr. Összesen:88.20. Kiadás: Móbert Miksa számlája"17 frt; nyomdásB 9-50; kellékes 5.70; szolgák 4 frt; hajdúk 1 frt; borbély 1.50; fodrászné 2 frt; színházi jegyek 2 frt; portó 60 kr; vegyesek 2.15. Összesen: 45.45. levonván a kiadás összegét a bevételből marad netto 42 frt 75 kr. Ezen összeg feléhez 21 frt 37 V. krhoz hozzáadván a legutóbbi 4 frt 17 V- knyi maradványt, kisorsolandónak mutatkozott: 25 fr 55 kr, melynek megfelelőleg a f. hó 8- án tartott igazgatótanács ülésében a 2. 40. 100. 149. 150. sz kötvény kisorsoltatott. Felkeretnek tehát az idézett sz. kötvények tulajdonosai, kisorsolt kötvényeiknek az egyesületi pénztárnál leendő bemutatására, hogy értékét felvehessék. Gyöngyös 1875. September 9-én. 3id.hr Zügmend e. ptárnok. j A városi képviselő testület figyelmébe. Azon sok kellemetlenség beszüntetése végett, mely hetivásárokban a búza eladók és vevők között előfordul, elkerülhetően szükséges a városnak annál is inkább intézkedni, mert mig egyrészről a felmerülendő panaszok elintézésére rendőrkapitánya által hivatott, ugyanakkor a vidéki közönség piacunktól leendő elidegenítésének vétetik eleje. Nem akarjuk azon élelmes találmányokat, melyeket egyes túlhajtott élelmes csalók alkalmaznak, elősorolni, mert előbb azt mind tudni kellene, mely az egyes eladókkal történik, s amit eddig tudunk is annyi, hogy lapunk egész keretét könnyen betölthetné. De amint a vevők élelmesek, a gatyás atyafiak is akkép fejlesztik üzleti és kereskedelmi talentumaikat, s innen van, hogy a minta gabonától sokszor eltér a zsákban lévő. Egyedüli,mit a város e tekintetben tehet,az, hogy a városi helypénzszedőnek,ki különben is a vékákat osztja ki, egy minden tekintetben kifogástalan és hatóságilag hitelesített, decimal mázsának fölállítására, a búza-piacon engedélyt adjon,mely mázsán csekély díjért mindenki megmérhetné gabonáját és annak súlyáról hiteles jegyzetet nyerne. Megjegyzendő, hogy két egyenlő cédula lenne adandó, melynek egyike a zsákra ragasztandó, így legalább úgy az eladó, mint a vevő tudná a búza súlyát, és minden, mindkét részről előforduló csalásnak eleje vétetnék. Ezen intézkedés a városnak semmi költségébe nem kerülne; a helypénz haszonbérlő pedig, ki a vékák végett úgyis egy állandó embert tart a vékaháznál, a mérés után fizetendő csekély díjból befolyó összegért szívesen tehetne kiadást egy jó mázsára, és annak állandó rendszeres kezelésére. Ezen dolog mielőbbi életbe léptetését sok előnyös tekintetekből a városi képviseletnek figyelmébe ajánljuk. Thalia: Műkedvelőink által f. hó 5-én adatott: „A másoló“ és „Sziget a szárazon“ című egy-egy felvonásos vígjáték középszámú közönség előtt. „A másoló“ dramolette valóban az író akaratának megtestesítésévé vált, amennyiben a műkedvelők által is szárny próbálgatás volt egy olyan utre és térre, hol a legerősebb drámákkal is megbirkózandnak. Dicséretet érdemel a szvit osztály igazgatója, midőn ily tapintatosan hozza színre a kevésbé nehéz műveket, s igy iparkodik az elrejtett szini képességeket fölismerni. E darab előadására nemcsak azért, hogy első dramolette volt, de azért is kiváncsiak voltunk, mivel a személyzet az erősebb szerepekben uj volt s mégis Pernet (Weinberger), Juliette (Brückner Betti) oly meghatóan játszottak, hogy a közönség egészen el volt ragadtatva s a többek közt ott, magaslatiak ki, midőn az atyát leánya fölismeri. Pernet kitünően volt alakítva, Juliette kedves gyermekien, de elég érzéssel és modorral játszott ; öltözéke igen helyesen volt választva. Pernet és Juliette jeleneteikben és játékaikban nem volt egy mozzanat sem, mely helytelen lett volna. Maxence (Csima Kálmán): A hatás, melyet e darabnak teremteni kell, már az író által a két előbb említett szereplő kezébe adatott, igy Maxence csak kiegészítő részét képezvén a különben központon nyugvó háttérnek, sehol sem magasulhatott ki, de azért szerepét jól fogta fel. Amelin (Bránthó János), uj egyén a műkedvelők deszkáján. Jól alakítva, elég széles szerelmi vidorral mutatta be magát. Kis szerepében annyit tapasztaltunk, hogy az a kevés lámpaláz elmúltával, többszöri megjelenés és játék után egyike leend a legkedélyesebb szeles szerelmeseknek. József, (Kiss Lehel) igen ügyes inas, kitűnő teljes mozdulatokkal, melyekből úgy tűnik ki, mintha nagyobb