Gyöngyös, 1877 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1877-04-08 / 14. szám
14-ik szám VI. Évfolyam. 1877 *------------------------------------------p Előfizetési árak: Egy’87. ,évre li fit. — Fél évre 3 frt. Évnegyedre 1 fr. 51 kr. Kijce Exittii érni 19 kr. Előfizetés, levelezés és minden, a lap szellemi részét illető küldemény kiadóhivatalunkba másítandó. Hérmentetlen leveleket csak ismert kezektől fogadunk el *,-----------------------------------------* iMiinden vasárnap. Hirdetési dijak: Minden halálozott petitsorhely után ti kr. Kyilltrrhm etry petitwortselj ám 90 kr. Kéziratok vissza nem küldetnek. Hivatalos hirdetések egyszeri hirdetésnél X frt. Kincstári illeték fejében 30 kr. előre fizetendő. a---------------------------------------« VEGYES TARTALMÚ TÁRSADALMI, GAZDÁSZATI, SZÉPIRODALMI HETILAP. Vázum nélkül hová mégy! (Cs. K.) Alkotmányos törvényeink szerint, a haza sorsa fölötti intézkedés a nemzet kezében van, melyet azonban csak akkor gyakorolhat, midőn az országgyűlési képviselő-választások alkalmánál, polgári jogához csatolt szavazatával járul az urnához. Mielőtt eme fontos, magasztos és dicső jogát gyakorolná, számot kell vetnie magával mindenkinek : megfigyelni az országgyűlési határozatokat, meg mindazon előnyöket és hátrányokat, melyek az érvényre emelt, törvényűvé alkotott sorokban föltalálhatók, s ezek beható megfigyelése mellett azon részre adni szavazatát, gyakorolni legmagasztosabb honfiúi jogát, amelyik meggyőződése és helyes nézete szerint a haza felvirágzását célozza és sietteti. Eme jogok gyakorlására a határidő az alkotott törvények értelmében nincs távol. Egy év, és jogosan kérheti számon a választó választottjától sáfárkodásának lefolyását és eredményét. Hogy a közeljevő számadás napján mily eredményeket mutatnak fel honatyáink választóik előtt, két évi munkájuk után némileg lehet kombinálni. Ha valaha nehéz álláspont volt a választók megnyugtatása, úgy a jelenlegi országgyűlés eredményeit tekintve sísyphusi munka lecnd. A haza minden részében nagy az érdeklődés különös a bank- és vámkérdés megoldásának eredményére. A kormány a legizgatottabb körülmények között vívja a harcot a szomszéd, a közös tartomány államférfiaival, kiknek sehogy sem fér fejükbe azon gondolat, nem bírnak megbarátkozni azon eszmével, hogy Magyarország saját jólétéről is gondoskodjék, s saját vagyonosodását helyezze az osztrák polgárok érdekei felé. Hogy Bpest virágzására, s ne Bécs hatalmának és vagyonosodásának emelésére törekedjék. Ezen, ez időszerint legfontosabb, de a nemzet vagyonosodására lényegében is határozó kérdés nemcsak a kormányférfiait, de az országgyűlési képviselőket is nagy mérvben s igen élénken foglalkoztatja, sőt sok esetben a leghatározottabb álláspontok elfoglalására kényszeríti. Az államháztartás rendezése, a független banknak és a vámszerződésnek az ország érdekeinek megóvása értelmébeni revisiója, — vagy esetleg a külön vámsorompók fölállítása terve kivitelének alapján jött létre a fusió, mely megalakulásában oly nagy többséget képezett, minő új alkotmányos aeránkban eddig nem volt. Örömmel vette a nemzet a fusiót s a legnyugodtabban tekinte a jövő elé. Ámde a sok szép reményekkel teli tiszta ég láthatárán, mihamarább emelkedtek a borús felhők. A honatyák egy része, kik a fusió folytán alakult szabadelvű párthoz tartoztak, aggódni kezdenek, s a kormány által Bécsben folytatott egyezkedéseknél az egyesülésben mondott álláspontot biztosítva nem látván: a kormánypártból kiléptek, s eme kérdések eldöntésénél határozott állást készülnek elfoglalni. Eme fontos körülmény fölötti érdeklődés elég alkalmat ad a szavazó polgároknak meggyőződni arról: váljon választott országgyűlési képviselőjük, a választói előtt elmondott programmjához mennyire volt hű, s mennyire iparkodott azokat megtartani. Ezek megfigyelése után a többé már nem igen távollevő képviselő-választásoknál tisztába lehet magával mindenki, midőn az urnához lép. Lehetetlen, hogy volna valódi magyar, ki eme küzdelmek alatt szerzett tapasztalatával, honfiúi szeretetétül lángolóan ne iparkodnék szavazatával adni nézetének kifejezést; lehetetlen, hogy a jövő országgyűlési választásoknál az érdekeltség fényesen ne tündököljék, s a nézetek hangosan ne nyilvánuljanak. Alkotmányos országunkban, a nézetek nyilvánulásának a törvény korlátai között szabadtér nyílik mindazoknál, kik a törvényben körülírt feltételeknek eleget tesznek. Az életben levő törvények szerint azonban minden jogosultságuk mellett is csak azok bírnak szavazattal, kik a múlt évi adójukat ezen év áprilió 15-ig teljesen lefizették. Mivel az ezen évben leendő összeírás szolgáland alapul a jövő választásnál, figyelmébe ajánljuk polgártársainknak, hogy múlt évi adójukat ez év áprilió 14-ig bezárólag lefizessék, nehogy mulasztásuk által legszentebb polgári joguktól elessenek. TÁSOR: Ne fájjon az..... Ne fájjon az, hogy én téged Olyan hévvel szeretlek, a szerelem galambszárnyán Mindenhová követlek , Ha én tehetnek is róla, Ámde szivem nem tehet, Oly patak az, mely nem hagyja A virágos szép medret. Mért veszed le oly hirtelen Szép szemednek csillagát, Mely boldog, boldogtalanra Ragyog, csak engem nem lát ?....... Tán félsz, hogy derült szemedre Az a sötét fájdalom Mely arcomon elviharzik, Borút és árnyékot von ? Mert hogy amíg mosolyoddal Üdvözítesz ezeret, Csak nekem jut dac, hidegség A ki téged úgy szeret ?....... Ali! te féled a világot, És nagyon szereted öt, Mert több neked véleménye Mint leghívebb szeretőd ! Lásd én ha meletted vagyok Nem nézek semmire sem, A szerelem rózsafátyla Borul el a szememen — És a föld legszebb virágát: Téged látlak egyedül, Nem a világot — e kígyót, A mely közeledben ül. De azért te ne figyelj rám Ha szerelmem fáj neked....... A világnak sugaradat, Nekem add a jelleget; Én lemondok szép szemedről, Mosolyod is másnak add — S mit egy világért nem tennék, lm megteszem miattad : Elvonulok messze tőled a magános lugasba, Hol szerelmet tanít a lomb, Hiven borid egymásra; — Hol a fülemile csattog Olyan fájón, melegen — Itt ebben a szebb világban Talán nyugtomat lelem. Ah de lombok, csalfa lombok ! Már haragszom reátok — Látszik nagyon könnyelműek, Csak engem az az átok : Keresztül engedik hatni A mosolygó kék eget, És igy újra meg kell látnom : Gyönyörű szép szemedet! Kapácsy Dezső. Gyöngyös, április 8 .-------------------------------------------P A város 1877. évi költségelőirányzata. (Vége.) Kiad ú n. I. Múlt évekről fizetetlen maradt tartozások: 1. Az 1875. évről hátralékban levő adó törlesztésére 2808 frt 81 kr; 2. Az 1875. év végéig hátralékban levő illeték, egyenérték adóra 1247 frt 80 kr ; 3. Tisztviselőknek 1875. év december hó végéig bentlevő kielégítetlen követelésük tesz 1220 frt 41 kr; 4. A tanári személyzet múlt év december utolsó napjáig fizetetlen követelése tesz 2755 frt 35 kr; 5. A városi cselédség ruházatára még 1873. évben Spitzer Lipót kereskedéséből hitelbe vásárolt anyagokért fizet a városi házi pénztár 508 frt 3(5 kr; 6. Az 1872. évi tüzeset alkalmából eszközlött kisajátítás után az elvet területekért tartozik még a város 3000 frt; 7. A mértékhitelesítő eszközök árából idáig kifizetve lévén 300 frt, a még hiányzó összeg fölvétetik 500 frt; összesen : 12051 frt 1 kr. II. Folyó kiadások: 8. Az 1877. évre a város birtoka után kivetendő adóra 3551 frt 31 kr; 9. Az 1877. évi egyenértéki adóba 718 frt 2 kr; 10. Tisztviselők és segédszemélyzet évi járandósága tesz 21430 frt; 11. Tanári személyzet 1877. évi illetménye tesz 14700 frt; 12. Református lelkész, tanító s a kath. egyházi szolga személyzet 1877. évi járandósága 880 frt 80 kr ; 13. A városi szolga személyzetnek 1877. évi járandósága készpénzben igénybe vesz 5230 frt; 14. Ugyancsak a szolga személyzetnek 1877. évre ruha illetménye 1041 frt 33 kr. Különfélékre: 15. Szegődményes iparosoknak 456 frt 50 kr; Ifj. Irodai szerek s nyomtatványokra 1200 frt; 17. Hivatalos helyiségek világítására 200 frt; 18.Utcai lámpák világításáért 1259 frt 18 kr; 19. Utcák tisztán tartására 200 frt; 20. A város tulajdonához tartozó épületek tűzkár elleni biztosításáért 350 frt; 21. Faiskolák fentartására és a tanítók díjazására 120 frt; 22. Szegénysorsú tanulók részére kiadatik a Pocsok alapítványból 50 frt 40 kr ; 23. A város, az oskolák és a szegődményesek részére szükséges 1800 köbméter tűzifának ölbe vágatásáért köbméterétől 26 A krt számítva 472 frt 50 kr; 24. Toloncok és rabok elemezésére 200 frt; 25. A város lovai és bikái takarmányozására 400 frt; 25. Hevesmegyei gazdasági egyesületnek két részvény díjba 10 frt 50 kr; 27. Megyei betegápolási alap részére az egyenes adónak 1%-tólija mintegy 550 frt; 28. Az iskolák részére szükséges 280 köbméter fának felaprózásáért 3770 krral számítva 105 frt; 29. A gymnasiumi tanárok részére szaklapokért 16 frt; 30. Néhai Gosztonyi Pálné 400 frtos alapítványának takarékpénztárilag kezelt alapítványi 6% kamara rendeltetése helyére kiadatik 24 frt; 31. A törlesztésre átváltoztatott (56380 frt 38 kr örökváltsági tartozás )5- és 7-ik részletes törlesztésére 466 frt 62 kr. — Megjegyeztetik, hogy ezen két részlet lefizetése után a tőketartozás (54267 frt 12 kr marad; 32. Ugyanezen tartozás után kezelési költségek címén a kamatok után Tolit számítva fizettetik azt állampénztárba 46 frt 47 kr; 33. A bécsi nemzeti bank földhitelosztályától kölcsön vett 60000 frt után, tőke és kamat tör- A Társ Kör táncestélye. Keleti kényelmünket híven megőrzött sajátságunkból tisztes adag jutott nekem is osztályrészül, melyet takarékos örököshöz illőleg nemcsak megóvtam, sőt annyira szaporitám, hogy mindazon dolgok iránt, melyeknél a kényelem, pláne a semmittevés, vagy ékesebben mondva a „Leverés“ is szerepkört nyert: rendesen vonzódom, ellenállhatlanul ragaszkodom s föllángolva lelkesülök. Vitézoni közösségemben aligha méltán nem sorolhatnám magamat azon erős öntudata kapacitálhatlan gyöngyösi úri egyénhez, ki azt hiszi, hogy t természet által minden az a kényelméért van, hogy a nap csak azért süt melegitően, miszerint reá hasson jótékony sugarával; s azért világit éjel a hold, hogy a roszúl világított éjszakán el ne botoljék a — kimondhatatlan jól készített, s dacára hogy alig egy éves, de mégis biztos lábtörő mélyedésekkel díszelgő — járdákon. Elég egy intés, mert megjegyzem, nagyon alkalmazható reáru: „ne szólj neki, csak ints neki, meg is tudja mi kell neki“ közmondás. E kitételnél szabad legyen azonban azon felvilágosítással szolgálnom, hogy eme hasonlatban egyedül a kényelem s semmittevés értendő mert más: távol legyen tőlem! Eme sajátságomnak rovandó föl azon nemes lelkesedés, melyet akkor érzek, midőn a társadalmi kör meghívóján olvasám: „mivel húsvét keddjén úgy is szent heverde 1 napja lesz, hétfőn este egy dalok, szavallatok és tréfás előadásokkal összekötött táncestélyt rendezend.“ Mely estélyre a tagokat s nem tagokat is egyenlően az igaz, de külömböző feltételek alatt akkép hívta meg, hogy a tagok a belépti díjnak csak felét fizetik. Ez eszme — ha az a cél — hívónak kitűnő! Vonzódó ragaszkodásom, dacára hogy a ked-