Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-01 / 230. szám

----------------------------­ LÉBÉNYI DOLGOZÓ PARASZTOK! A Vörösmező termelőcsoportban már minden tag jegyzett békekölcsönt. Kövesse a példát az egész falu! Lébény község különösen sokat kapott a tervtől. Kétszer bővítet­ték Lébényben a villanyhálózatot, ez népi demokráciánknak 380.000 forintjába került. Így kapott vil­­lányt az Újtelep is. Új mélyfúrású kút is létesült a községben. A nap­­köziotthont 85.000 forintos költség­gel tették üzemképessé és sok dol­­gozó paraszt család, elsősorban az anyák válláról vette ez le a gon­dot; a napközi otthon tette lehető­vé, hogy nyugodtan dolgozhasson a család a mezőn. Jól átgondolták ezt a Vörösmező termelőcsoport tagjai, amikor vala­mennyien jegyeztek békekölcsönt, tizenheten 2100 forintot adtak köl­csön az államnak, hogy gazdálkod­jon ezzel is dolgozó népünk javára. Vannak dolgozó parasztok Lébény­ben aki­k követték is már a jó pél­dát A hétfői napon 1800 forintot jegyeztettek a népnevelők. Az olyan népnevelők, mint Steininger Lajos­­ holda: dolgozó paraszt, érnek is út eredményeket, hiszen amikor Steininger Lajostól, mint népneve­dtől megkérdezik, hogy „hadd lám, te mennyit jegyezték?“— bátran meg mondhatja: ‘200 forintot adtam köl­csön az államnak, Horváth Jánosnak nincs miből jegyezni! De vannak még sokan Lébény­­b­n, akik úgy vélekednek: „Szíve­sen jegyeznék, de nincs pénzem“. Ezt válaszolta Horváth János 8 holdas újtelepi dolgozó paraszt is. Az ilyen választ persze azzal pró­bálják igazolni egyesek, hogy „a beadás teljesítése után nem maradt gabonám, hogy nincs vetőmagom“ és ehhez hasonló kifogásokká­ él­ve akarják igazolni magukat a falu előtt. Nézzük csak meg közelebbről, hogy Horváth Jánosnál mi a hely­zet. Term­et neki 29,8 mázsa bú­zám, ebből beadási kötelezettsége volt 9,32 mázsa, maradt tehát több, mint 20 mázsa, amit szabadpiacon adhat el. Rozsból 250 kiló volt a termése, 204 kiló a beadása. Ár­páim 17 mázsa volt a termése, 235 kiló a beadása, teh­át szabadon rendeljte­k több, mint 15 mázsa árpával. Zabból nem volt beadási kötelezettsége, termett niki 5 mázsa 38 kiló. Kukorica vetésterülete egy hold volt, beadási kötelezettsége az egy hold után 1 mázsa 31 kiló, szóval hizlalhat akár két sertést is a háromtagú család részére Mátra van még ezen kívül a széna. Több mint három hóld rétje van Hor­váth Jánosnak. A beadási kötele­zettség egyesítése után még maradt 10 mázsa szénája. Egy mázsa szé­nát átlagosan 48—50 forintért lu­he­t eladni szabadpiacon. Ez a rö­vid számítás és világosan megmu­tatja, mennyi egy 8 holdas közép­paraszt jövedelme Lébényben csak szénából 2000 forint, kenyér­­gabonából 350 forintos szabadpiaci árra­ számítva több mint 7000 fo­rint. — Ezzel szemben fizet 3043 forint adót. — Az árpa szabadpiaci árát ne számítsuk, mert az szük­séges az állatállomány fejlesztésé­hez, hasonlóan a kukoricáét se. — Bár ebből is kerül szabadpiacra né­hány mázsa. — De jobb befekte­tés, ha az állatállomány fejleszté­­sére fordítja ezt a gazda. Ne is számítsuk, hogy az állatállomány­ból mennyi a bevétele, hiszen — teljesen érthető módon — jobban ruházkodik, jobban is él, mint a múltban De tény, hogy négy mázsa széna árából már 200 forintot je­gyezhet egy lébényi dolgozó paraszt. És maradjunk a szénánál egy ki­csit. Lébény községben az állami gazdaság számára sokan végeztek kaszálást Ha három boglya szé­nát lekaszált valaki, akkor két boglya az övé maradt. Ez a lehető­A Győr-Sopron megyei Hírlap vasárnapi számában cikket írtunk arról, hogy milyen volt az abdai, öttevényi, börcsi dolgozó parasz­tok helyzete a múltban. — Amint sokan olvashatták — fényképet is közöltünk a cikk végén arról az aktáról, amelyet Vass Károly fő­­intéző küldött 1942-ben a főszol­gabíróhoz az aratómunkások „megrendsz­abályozása“ érdeké­ben. Ezt a cikket azért közöltük, hogy a benne lévő anyagot hasz­nálják fel a népnevelők a béke­kölcsön-jegyzés sikere érdekében folytatott agitációs munkájuk so­rán. Ez a cikk alkalmas volt ar­ra, hogy felelevenítse az öttevé­nyi dolgozó parasztok keserű em­lékeit a múlttal kapcsolatban és még odaadóbban, áldozatkészeb­ben jegyezzenek békekölcsönt ra­gyogó jövőnk megteremtése ér­dekében. Hogy ez a cikk alkalmas volt erre, azt az is mutatja, hogy ami­kor Sági Vilmos elvtárs, a köz­ségi párttitkár elolvasta, még hozzátette: ,,Így igaz, szóról­ szó­­ra. Velem is megtörtént, hogy Vass Károly, a haramia főintéző meg akart verni, mert közbe mertem szólni, amikor ő beszélt. Még napi 150 forintos keresetet je­lente­tt a dolgozó parasztoknak hosszú hónapokon át. Gondolkozza­nak csak egy kicsit. Volt ilyen ke­reseti lehetőség Lébényben, amikor a gróf Wenckheim, meg a Szigeti­féle kulákok voltak a Hanság kor­látlan urai? Nem a nép állama adta-e oda a közel 5000 hold han­sági rezet a lébényi dolgozó pa­rasztoknak? — ennyi termékeny terület esik a Hanságból Lébény határába. — És ott van még 5000 holdnyi terület, ami kiégett, vacak föld jelenleg és a Hanság-rendezés ■tervében már benne van, hogy ezt is öntözhető, termékeny területté varázsolja a terv. Ilyen tervek megvalósítására kellenek a dolgo­zók kölcsönadott forintjai is álla­munknak. Meg aztán 120.000 forin­tos költségvetéssel fog épülni jö­vő évben az új gyönyörű lébényi kultúrház, amire minden dolgozó paraszt büszke lehez, aki szereti a faluját. A jó népnevelő elmondja mindezeket a dolgozó parasztoknak és ha tisztában lesznek véli, a Hor­váth Jánosok se zárkóznak el a békekölcsön-jegy­zéstől. Dolgozótársaim azonban kiálltak mellettem, nem verhetett meg, „öröikre“ kitiltott azonban a püs­pökség börcsi uradalmából.“ De — sajnos — ezt a cikket Sági elvtárs, a párttitkár is csak hétfőn olvasta, amikor erre fel­hívtuk a figyelmét. Ez pedig azt mutatja, hogy a népnevelők nem tárgyalták meg a cikket, kiakná­zatlanul hagyták az agitációs munkának egy fontos területét, a múltat. Éppen ezért megy vonta­tottan a békekölcsön-jegyzés Öt­­tevényen. És — tegyük hozzá — annak a népnevelőnek nehéz a munkája, aki nem­ fegyverei fel magát érvekkel, nem használja fel a megyei pártsajtót sem, pe­dig ez nagyban segítené munká­ját. Ezért persze esősorban a párttitkár elvtárs a felelős, aki nem adja időben a népnevelők ke­zébe a felvilágosító munka fegy­verét. —­ Már a vasárnapi nép­nevelőértekezleten meg kellett volna ezt tárgyalni. — Helyes lesz, ha ehhez a kérdéshez — te­kintettel arra, hogy több helyen előfordul, hogy a „munka lázá­ban“ elhanyagolják a pártsajtó olvasását — maguk a népnevelők is hozzászólnak és kiegészítik sa­ját tapasztalataikkal. gidifutódik, szóljatok hozzá! A­MERIKAI LEVÉL 1881 és 1890 között Sopron megyéből 1345-en vándoroltak ki Amerikába. 1904-ben egyedül a kapuvári járásból 2327 dolgozó paraszt ment el az „Ígéret földjére“, hogy megszabaduljon az itthoni nyomorúságtól és belekerüljön a még nagyobb szenvedésbe. Páliból 1904-ben a lakosság 7,6 száza­léka vándorolt ki Amerikába, mintegy 102 dolgozó paraszt egyetlen kis községből. Miért vándorol­tak ki ezek a dolgozó parasztok? Hogyan élnek most? Erről számol be John Schmidt, Kanadába kivándorolt magyar level, amelyet Horváth Vendelnek írt Kapuvárra, a Pozsonyi­ út 19. szám alá, megindult, valahogy dolgoznak, de mégis sok a munkanélküli. Igaz, hogy talán az is növeli a munkanélküliséget, hogy nagyon sok szökevényt engednek be, vagyis fasisztákat. Tele az ország velük, annyi van belőlük, mint a poloska. Írod, kedves Vendel barátom, hogy sok gyá­rat építetek. Ezeket az amerikai rádiók, meg az újságok soha nem mondják és nem írják. Csak mindig a vasfüggönyt bőgik. Most a vasúton dolgozok, egy dollár fizetésért óránként. Ez az árakhoz képest majdnem semmi, mert semilyen betegségi biztosításom nincs. Ebből kell orvost, lakást, jövedelemadót kifizetni. Már említettem neked, hogy mit szólnál, h­a hazamennék a­ feleségemmel. Azért még tudok dolgozni én is, ha, már itt azt is mondják, hogy öreg vagyok, meg a kezeim sem remegnek. Jártál-e már Dunaventelén. Vagyis Sztálin­­városban? Az az én falumtól nem messze van, csak 10 kilométerre. Ezek után zárom soraimat, maradok tiszte­lettel hozzád és családodhoz John Schmidt ..... Kanada? „Kedves Vendel és kedves családod! Én már nem dolgozom a gyárban, mert lefi­zettek és én többet nem mentem vissza, ugyan nem is hívtak, mert öreg vagyok. Van sok fiatal, aki dolgozna, de nincs hol. Én úgy írom, ahogy van hogy nem­­is mentem volna vissza, mert csak háborúra dolgoznak. Én úgy érzem, hogy testvéreim ellen nem csinálok semmiféle hábo­rús anyagot, márpedig ott csak arra dolgoznak. Többek között írod, kedves Vendel, hogy ná­latok, otthon, szavazás volt a békére. Az nagyon szép. De sajnos, hogy azt itt nem lehet megcsi­nálni, mármint békére szavazni. Kérded, kedves barátom, Vendel, hogy mi­lyen itt a hangulat a háborúval szemben Csak propaganda- ami itt folyik. Ha ti úgy hallaná­tok őket, hát, nem is tudnám, hogy mit szólná­tok otthon, még jobban megutálnátok őket­ a sós, hülye hazugságukért. Magyarországot nem is emlegetik, csak vasfüggöny mögötti ország­nak mondják. És még kérded, kedves Vendel, hogy­ a gyárak dolgoznak-e? Most, hogy a­ koreai háború fel­irara­tok­ Ufók a Ham­adik BÉKEKÖLCSÖN-JEGYZÉSRŐL Üzemünk minden részében szem­lé­tető feliratok hívják fel a dol­gozókat a Harmadik Békekölcsön - jegyzés nagy fontosságára. Nép­nevelőink jó­ példát mutattak, az elsők között jegyeztek. A havi ke­resetét mind a 45 népnevelő le­jegyezte, de volt, aki túl is je­gyezte. Például Kovács László elv­társ, a darabok csoportvezető­je, akinek havi keresete 900 és 1000 forint között van, 1100 forin­tot jegyzett. (Farkas Lajos: Va­gongyár, préskovácsüzem.) ★ Sokan vannak, akik örömmel jegyzik túl fizetésüket, mint pél­dául Rust Gyuláné, aki azt mon­dotta, hogy „a kölcsönjegyzés a hazaszeretet tettekben való megnyilvánulása. Szeretem hazá­mat, becsülettel dolgozom érte, s szívesen adom forintjaimat, mert az bőségesen visszatérül nekem és népünknek.“ — Hogy forintjain­kat kölcsönadjuk államunknak, elősegítjük annak megvalósítását üzemünkön belül, hogy több, mint 100 négyzetméter területen, for­galmas udvarunkat felkövezzük, sok dolgozó örömére elkészül a fedett tekepálya és kultúrtermün­ket új, korszerű berendezéssel látjuk el. (Kovács Béla, Soproni Sörgyár.) ★ Községünkben jó eredményt ér­tünk el a békekölcsön-jegyzésnél, ami népnevelőink jó munkáját di­cséri. Elmondják népnevelőink a falu dolgozóinak, hogy a felszaba­dulás óta községünk óvódát és bölcsődét kapott, ahol a legkitű­nőbb gondozásban részesülnek a kis emberpalánták népi államunk jóvoltából. Kaptunk autóbuszjára­tot is, ami azt jelenti, hogy nem kell nyáron a tikkasztó hőségben, télen pedig a dermesztő hidegben, hóban, sárban 7 kilométert gyalo­golni a vasútállomásig. Kaptunk mozit is, ahol a hét végén a mun­ka után elszórakozhatnak dolgo­zóink. (Varga István, Ásványráró.) ★ A vezetők példamutatása nyo­mán Meszlényi István, Kondor Ernő és Nagy Sándor népneve­lőik 200 forintot jegyeztek. Diós Márton állattenyésztő szintén nem akart lemaradni, ő is 200 forintot jegyzett. Kevesen van­nak olyanok, mint Maneka Ist­ván és Karácson József, akik nem akarnak jegyezni, ezzel megmutatják, hogy ők inkább a kapitalisták szekerét tolják. (Hegyi Antal, Albert Kázmér, Szabadság tsz.) ★ Mindannyian átéltük a Horthy­­rendszert, egyikünk sem kívánja azt vissza. Családom és én nagy nehézségek között éltünk akkor, férjem és családja szintén. A bé­kekölcsön-jegyzés ezért nem lehet közömbös nekünk. Ezért és boldog jövőnkért jegyeztem 813 forint alapfizetésem mellett 1300 forin­tot. Azt akarom, hogy gyerme­keim boldogan, gond nélkül él­jenek. (Feldmann Mártonná, acél­öntőde.) ★ Szakony-Gyalóka községben is van miért jegyezni. Az ötéves terv­től eddig kul­túrházat, mozit, han­­goshíradót, új hidat, szövetkezeti boltok utat, áruhitelt kapott köz­ségünk, 372.000 forint értékben. Tszes fejlesztésre 75.000 forintot költöttünk. Ezt értékelte Istenes Ferenc 1000, Asbóth Irén 700, ifj. Baráth Lajos 300, Téli József 300, Sipos Imre 300, Bősze Jenő 200 és Varga Lajos 200 forintos jegyzésé­vel. (Rózsa Sándor, Szakony­ Gya­lóka ) Rózsa József 850 forint havi fizetése mellett 1000 forintot jegyzett. Azt mondotta, hogy ugyanakkor termelését öt szá­zalékkal emeli, ezzel is a békét védi. Azonban Haitimér Ferenc­­né csak 100 forintot jegyzett, pedig a népi demokrácia tette lehetővé, hogy fia egyetemre járjon. (Szűcs János, MOFÉM.) ★ A Győr-Sopron megyei Erdőgaz­dasági Egyesülés dolgozói eleget tettek hazafias kötelességüknek. 27 dolgozónk 32.345 forintot jegy­zett. Tekintve, hogy központunk valamennyi dolgozója bejegyzett, a jegyzőpárok kimentek vidékre, a külső dolgozókat felkeresni és a jegyzéseket összegyűjteni. (Süllő Ferenc, Győr-Sopron megyei Erdő­­gazdasági Egyesülés.) ★ Népnevelő munkánk során be­mentünk Németh Antalhoz és el­mondottuk, hogy mit kapott köz­ségünk eddig a tervtől és mit kap még ezután. Erre azt mondja Né­meth Antal, hogy 100 forintot je­gyez. Megkérdezik tőlem, hogy én mennyit jegyeztem. Mondom ne­ki, hogy 250 forintot, mint tszes tag. A felesége erre közbeszól, hogy írjunk 200 forintot. A ház­ban lakik Németh Antal veje is, aki a nádgazdaságnál dolgozik, ő 500 forintot jegyzett. Abban a ház­csoportban, ahol jártunk, leszer­ződött munkások laknak, mind 409 —500 forintot jegyeztek. (Lukács Mihály, Ralf.) ★ Kantó Sándor 800 forintot adott kölcsön államunknak, s ezekkel a szavakkal írta alá a gyűjtőivel: „Gráf Széchenyiék 20 évig szív­ták a véremet, de sohase került arra pénz, hogy egy kis hajlékot építsek, ahol öregségemre lehajt­sam a fejemet. Alig hét éve, hogy felszabadultunk a grófok rabigája alól, már házat is építettem és ezzel a 800 forinttal fejezem ki köszönetemet népi államunknak.“­lay jegyzett, le 1ó dolgozója üze­münknek.. De a termelésben is megálljuk helyünket. Augusztus 20-ra befejeztük évi tervünket és vállaltuk, hogy terven felül 1 mil­lió téglát gyártunk, most megin­dítottuk a harcot azért, hogy másfélmillió téglát készítünk el az év végéig. (Gottlib István, JV­­resztegi Téglagyár.) ★ Az ötéves tervtől 72 személyes új, időszaki szállás­, fürdőhelyisé­get, üzemi konyhát kaptak dolgo­zóink. Látják ezt dolgozóink, azért jegyeznek örömmel, tudják azt, hogy amit kölcsönadnak államunk­nak, az sokszorosan megtérül. Di­cséret illeti traktorosainkat, akik­nek átlagkeresetük 700—800 forint és 1000 forintot jegyeztek, követ­ve gépcsoportvezetőjük, Németh Sándor példáját. (Gosztola Imre, hársfamajori állami gazdaság.) ★ A MAI NAF ScuUulans­e&&nmy.a Győr, Vörös Csillag (fél 4, háromnegyed 6, 8 Falusi orvos. Győr, Köztársaság (4, negyed 7, fél 9) Acélkatonák: Sopron, Szabadság 4, 6, 8 órakor Falusi orvos, Sopron, Vörös Csillag 4, 6, 8 órakor B.-ügy. Magyaróvár, Kossuth 6, 8 órakor ÁRINKA Magyaróvár, Dózsa Vadvízország Csorna. József Attila Különös házasság. Kapuvár. Petőfi Cárne cipője, — Időjárásjelentés. Várható idő­­járás szerda estig. Felhős idő, több­­felé eső, megélénkülő délnyugati nyu­gati szél, a hőmérséklet kissé emel­kedik. Elvesztettem aktatáskámat Vörös Hadsereg,úttól végig a Révai gimná­ziumig. Kérem a becsületes megta­lálót, adja le Vörös Hadsereg­ u. 54. sz. alá, Gulyás Győr.Sopron megyei Hírlap, Magyar Dolgozók Pártja Győr-Sopron megyei Pártbizottságának napilapja. Felelős szerkesztő: Mocsár Gábor. Felelős kiadó: Hortobágyi János. Szerkesztőség: Győr Beloiannisz-út 33. Tel: 24.79. Kiadóhivatal: Győr, Lenin-út 21. Telefon: 21.04. Soproni szerk. és kiadóhiv.: Köztársaság­ u. 4. Tel: 4.44. Győr-Sopron megyei Nyomda V. Fel. vez. Mentler E.

Next