Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-01 / 230. szám
---------------------------- LÉBÉNYI DOLGOZÓ PARASZTOK! A Vörösmező termelőcsoportban már minden tag jegyzett békekölcsönt. Kövesse a példát az egész falu! Lébény község különösen sokat kapott a tervtől. Kétszer bővítették Lébényben a villanyhálózatot, ez népi demokráciánknak 380.000 forintjába került. Így kapott villányt az Újtelep is. Új mélyfúrású kút is létesült a községben. A napköziotthont 85.000 forintos költséggel tették üzemképessé és sok dolgozó paraszt család, elsősorban az anyák válláról vette ez le a gondot; a napközi otthon tette lehetővé, hogy nyugodtan dolgozhasson a család a mezőn. Jól átgondolták ezt a Vörösmező termelőcsoport tagjai, amikor valamennyien jegyeztek békekölcsönt, tizenheten 2100 forintot adtak kölcsön az államnak, hogy gazdálkodjon ezzel is dolgozó népünk javára. Vannak dolgozó parasztok Lébényben akik követték is már a jó példát A hétfői napon 1800 forintot jegyeztettek a népnevelők. Az olyan népnevelők, mint Steininger Lajos holda: dolgozó paraszt, érnek is út eredményeket, hiszen amikor Steininger Lajostól, mint népnevedtől megkérdezik, hogy „hadd lám, te mennyit jegyezték?“— bátran meg mondhatja: ‘200 forintot adtam kölcsön az államnak, Horváth Jánosnak nincs miből jegyezni! De vannak még sokan Lébénybn, akik úgy vélekednek: „Szívesen jegyeznék, de nincs pénzem“. Ezt válaszolta Horváth János 8 holdas újtelepi dolgozó paraszt is. Az ilyen választ persze azzal próbálják igazolni egyesek, hogy „a beadás teljesítése után nem maradt gabonám, hogy nincs vetőmagom“ és ehhez hasonló kifogásokká élve akarják igazolni magukat a falu előtt. Nézzük csak meg közelebbről, hogy Horváth Jánosnál mi a helyzet. Termet neki 29,8 mázsa búzám, ebből beadási kötelezettsége volt 9,32 mázsa, maradt tehát több, mint 20 mázsa, amit szabadpiacon adhat el. Rozsból 250 kiló volt a termése, 204 kiló a beadása. Árpáim 17 mázsa volt a termése, 235 kiló a beadása, tehát szabadon rendeljtek több, mint 15 mázsa árpával. Zabból nem volt beadási kötelezettsége, termett niki 5 mázsa 38 kiló. Kukorica vetésterülete egy hold volt, beadási kötelezettsége az egy hold után 1 mázsa 31 kiló, szóval hizlalhat akár két sertést is a háromtagú család részére Mátra van még ezen kívül a széna. Több mint három hóld rétje van Horváth Jánosnak. A beadási kötelezettség egyesítése után még maradt 10 mázsa szénája. Egy mázsa szénát átlagosan 48—50 forintért luhet eladni szabadpiacon. Ez a rövid számítás és világosan megmutatja, mennyi egy 8 holdas középparaszt jövedelme Lébényben csak szénából 2000 forint, kenyérgabonából 350 forintos szabadpiaci árra számítva több mint 7000 forint. — Ezzel szemben fizet 3043 forint adót. — Az árpa szabadpiaci árát ne számítsuk, mert az szükséges az állatállomány fejlesztéséhez, hasonlóan a kukoricáét se. — Bár ebből is kerül szabadpiacra néhány mázsa. — De jobb befektetés, ha az állatállomány fejlesztésére fordítja ezt a gazda. Ne is számítsuk, hogy az állatállományból mennyi a bevétele, hiszen — teljesen érthető módon — jobban ruházkodik, jobban is él, mint a múltban De tény, hogy négy mázsa széna árából már 200 forintot jegyezhet egy lébényi dolgozó paraszt. És maradjunk a szénánál egy kicsit. Lébény községben az állami gazdaság számára sokan végeztek kaszálást Ha három boglya szénát lekaszált valaki, akkor két boglya az övé maradt. Ez a lehetőA Győr-Sopron megyei Hírlap vasárnapi számában cikket írtunk arról, hogy milyen volt az abdai, öttevényi, börcsi dolgozó parasztok helyzete a múltban. — Amint sokan olvashatták — fényképet is közöltünk a cikk végén arról az aktáról, amelyet Vass Károly főintéző küldött 1942-ben a főszolgabíróhoz az aratómunkások „megrendszabályozása“ érdekében. Ezt a cikket azért közöltük, hogy a benne lévő anyagot használják fel a népnevelők a békekölcsön-jegyzés sikere érdekében folytatott agitációs munkájuk során. Ez a cikk alkalmas volt arra, hogy felelevenítse az öttevényi dolgozó parasztok keserű emlékeit a múlttal kapcsolatban és még odaadóbban, áldozatkészebben jegyezzenek békekölcsönt ragyogó jövőnk megteremtése érdekében. Hogy ez a cikk alkalmas volt erre, azt az is mutatja, hogy amikor Sági Vilmos elvtárs, a községi párttitkár elolvasta, még hozzátette: ,,Így igaz, szóról szóra. Velem is megtörtént, hogy Vass Károly, a haramia főintéző meg akart verni, mert közbe mertem szólni, amikor ő beszélt. Még napi 150 forintos keresetet jelentett a dolgozó parasztoknak hosszú hónapokon át. Gondolkozzanak csak egy kicsit. Volt ilyen kereseti lehetőség Lébényben, amikor a gróf Wenckheim, meg a Szigetiféle kulákok voltak a Hanság korlátlan urai? Nem a nép állama adta-e oda a közel 5000 hold hansági rezet a lébényi dolgozó parasztoknak? — ennyi termékeny terület esik a Hanságból Lébény határába. — És ott van még 5000 holdnyi terület, ami kiégett, vacak föld jelenleg és a Hanság-rendezés ■tervében már benne van, hogy ezt is öntözhető, termékeny területté varázsolja a terv. Ilyen tervek megvalósítására kellenek a dolgozók kölcsönadott forintjai is államunknak. Meg aztán 120.000 forintos költségvetéssel fog épülni jövő évben az új gyönyörű lébényi kultúrház, amire minden dolgozó paraszt büszke lehez, aki szereti a faluját. A jó népnevelő elmondja mindezeket a dolgozó parasztoknak és ha tisztában lesznek véli, a Horváth Jánosok se zárkóznak el a békekölcsön-jegyzéstől. Dolgozótársaim azonban kiálltak mellettem, nem verhetett meg, „öröikre“ kitiltott azonban a püspökség börcsi uradalmából.“ De — sajnos — ezt a cikket Sági elvtárs, a párttitkár is csak hétfőn olvasta, amikor erre felhívtuk a figyelmét. Ez pedig azt mutatja, hogy a népnevelők nem tárgyalták meg a cikket, kiaknázatlanul hagyták az agitációs munkának egy fontos területét, a múltat. Éppen ezért megy vontatottan a békekölcsön-jegyzés Öttevényen. És — tegyük hozzá — annak a népnevelőnek nehéz a munkája, aki nem fegyverei fel magát érvekkel, nem használja fel a megyei pártsajtót sem, pedig ez nagyban segítené munkáját. Ezért persze esősorban a párttitkár elvtárs a felelős, aki nem adja időben a népnevelők kezébe a felvilágosító munka fegyverét. — Már a vasárnapi népnevelőértekezleten meg kellett volna ezt tárgyalni. — Helyes lesz, ha ehhez a kérdéshez — tekintettel arra, hogy több helyen előfordul, hogy a „munka lázában“ elhanyagolják a pártsajtó olvasását — maguk a népnevelők is hozzászólnak és kiegészítik saját tapasztalataikkal. gidifutódik, szóljatok hozzá! AMERIKAI LEVÉL 1881 és 1890 között Sopron megyéből 1345-en vándoroltak ki Amerikába. 1904-ben egyedül a kapuvári járásból 2327 dolgozó paraszt ment el az „Ígéret földjére“, hogy megszabaduljon az itthoni nyomorúságtól és belekerüljön a még nagyobb szenvedésbe. Páliból 1904-ben a lakosság 7,6 százaléka vándorolt ki Amerikába, mintegy 102 dolgozó paraszt egyetlen kis községből. Miért vándoroltak ki ezek a dolgozó parasztok? Hogyan élnek most? Erről számol be John Schmidt, Kanadába kivándorolt magyar level, amelyet Horváth Vendelnek írt Kapuvárra, a Pozsonyi út 19. szám alá, megindult, valahogy dolgoznak, de mégis sok a munkanélküli. Igaz, hogy talán az is növeli a munkanélküliséget, hogy nagyon sok szökevényt engednek be, vagyis fasisztákat. Tele az ország velük, annyi van belőlük, mint a poloska. Írod, kedves Vendel barátom, hogy sok gyárat építetek. Ezeket az amerikai rádiók, meg az újságok soha nem mondják és nem írják. Csak mindig a vasfüggönyt bőgik. Most a vasúton dolgozok, egy dollár fizetésért óránként. Ez az árakhoz képest majdnem semmi, mert semilyen betegségi biztosításom nincs. Ebből kell orvost, lakást, jövedelemadót kifizetni. Már említettem neked, hogy mit szólnál, ha hazamennék a feleségemmel. Azért még tudok dolgozni én is, ha, már itt azt is mondják, hogy öreg vagyok, meg a kezeim sem remegnek. Jártál-e már Dunaventelén. Vagyis Sztálinvárosban? Az az én falumtól nem messze van, csak 10 kilométerre. Ezek után zárom soraimat, maradok tisztelettel hozzád és családodhoz John Schmidt ..... Kanada? „Kedves Vendel és kedves családod! Én már nem dolgozom a gyárban, mert lefizettek és én többet nem mentem vissza, ugyan nem is hívtak, mert öreg vagyok. Van sok fiatal, aki dolgozna, de nincs hol. Én úgy írom, ahogy van hogy nemis mentem volna vissza, mert csak háborúra dolgoznak. Én úgy érzem, hogy testvéreim ellen nem csinálok semmiféle háborús anyagot, márpedig ott csak arra dolgoznak. Többek között írod, kedves Vendel, hogy nálatok, otthon, szavazás volt a békére. Az nagyon szép. De sajnos, hogy azt itt nem lehet megcsinálni, mármint békére szavazni. Kérded, kedves barátom, Vendel, hogy milyen itt a hangulat a háborúval szemben Csak propaganda- ami itt folyik. Ha ti úgy hallanátok őket, hát, nem is tudnám, hogy mit szólnátok otthon, még jobban megutálnátok őket a sós, hülye hazugságukért. Magyarországot nem is emlegetik, csak vasfüggöny mögötti országnak mondják. És még kérded, kedves Vendel, hogy a gyárak dolgoznak-e? Most, hogy a koreai háború feliraratok Ufók a Hamadik BÉKEKÖLCSÖN-JEGYZÉSRŐL Üzemünk minden részében szemlétető feliratok hívják fel a dolgozókat a Harmadik Békekölcsön - jegyzés nagy fontosságára. Népnevelőink jó példát mutattak, az elsők között jegyeztek. A havi keresetét mind a 45 népnevelő lejegyezte, de volt, aki túl is jegyezte. Például Kovács László elvtárs, a darabok csoportvezetője, akinek havi keresete 900 és 1000 forint között van, 1100 forintot jegyzett. (Farkas Lajos: Vagongyár, préskovácsüzem.) ★ Sokan vannak, akik örömmel jegyzik túl fizetésüket, mint például Rust Gyuláné, aki azt mondotta, hogy „a kölcsönjegyzés a hazaszeretet tettekben való megnyilvánulása. Szeretem hazámat, becsülettel dolgozom érte, s szívesen adom forintjaimat, mert az bőségesen visszatérül nekem és népünknek.“ — Hogy forintjainkat kölcsönadjuk államunknak, elősegítjük annak megvalósítását üzemünkön belül, hogy több, mint 100 négyzetméter területen, forgalmas udvarunkat felkövezzük, sok dolgozó örömére elkészül a fedett tekepálya és kultúrtermünket új, korszerű berendezéssel látjuk el. (Kovács Béla, Soproni Sörgyár.) ★ Községünkben jó eredményt értünk el a békekölcsön-jegyzésnél, ami népnevelőink jó munkáját dicséri. Elmondják népnevelőink a falu dolgozóinak, hogy a felszabadulás óta községünk óvódát és bölcsődét kapott, ahol a legkitűnőbb gondozásban részesülnek a kis emberpalánták népi államunk jóvoltából. Kaptunk autóbuszjáratot is, ami azt jelenti, hogy nem kell nyáron a tikkasztó hőségben, télen pedig a dermesztő hidegben, hóban, sárban 7 kilométert gyalogolni a vasútállomásig. Kaptunk mozit is, ahol a hét végén a munka után elszórakozhatnak dolgozóink. (Varga István, Ásványráró.) ★ A vezetők példamutatása nyomán Meszlényi István, Kondor Ernő és Nagy Sándor népnevelőik 200 forintot jegyeztek. Diós Márton állattenyésztő szintén nem akart lemaradni, ő is 200 forintot jegyzett. Kevesen vannak olyanok, mint Maneka István és Karácson József, akik nem akarnak jegyezni, ezzel megmutatják, hogy ők inkább a kapitalisták szekerét tolják. (Hegyi Antal, Albert Kázmér, Szabadság tsz.) ★ Mindannyian átéltük a Horthyrendszert, egyikünk sem kívánja azt vissza. Családom és én nagy nehézségek között éltünk akkor, férjem és családja szintén. A békekölcsön-jegyzés ezért nem lehet közömbös nekünk. Ezért és boldog jövőnkért jegyeztem 813 forint alapfizetésem mellett 1300 forintot. Azt akarom, hogy gyermekeim boldogan, gond nélkül éljenek. (Feldmann Mártonná, acélöntőde.) ★ Szakony-Gyalóka községben is van miért jegyezni. Az ötéves tervtől eddig kultúrházat, mozit, hangoshíradót, új hidat, szövetkezeti boltok utat, áruhitelt kapott községünk, 372.000 forint értékben. Tszes fejlesztésre 75.000 forintot költöttünk. Ezt értékelte Istenes Ferenc 1000, Asbóth Irén 700, ifj. Baráth Lajos 300, Téli József 300, Sipos Imre 300, Bősze Jenő 200 és Varga Lajos 200 forintos jegyzésével. (Rózsa Sándor, Szakony Gyalóka ) Rózsa József 850 forint havi fizetése mellett 1000 forintot jegyzett. Azt mondotta, hogy ugyanakkor termelését öt százalékkal emeli, ezzel is a békét védi. Azonban Haitimér Ferencné csak 100 forintot jegyzett, pedig a népi demokrácia tette lehetővé, hogy fia egyetemre járjon. (Szűcs János, MOFÉM.) ★ A Győr-Sopron megyei Erdőgazdasági Egyesülés dolgozói eleget tettek hazafias kötelességüknek. 27 dolgozónk 32.345 forintot jegyzett. Tekintve, hogy központunk valamennyi dolgozója bejegyzett, a jegyzőpárok kimentek vidékre, a külső dolgozókat felkeresni és a jegyzéseket összegyűjteni. (Süllő Ferenc, Győr-Sopron megyei Erdőgazdasági Egyesülés.) ★ Népnevelő munkánk során bementünk Németh Antalhoz és elmondottuk, hogy mit kapott községünk eddig a tervtől és mit kap még ezután. Erre azt mondja Németh Antal, hogy 100 forintot jegyez. Megkérdezik tőlem, hogy én mennyit jegyeztem. Mondom neki, hogy 250 forintot, mint tszes tag. A felesége erre közbeszól, hogy írjunk 200 forintot. A házban lakik Németh Antal veje is, aki a nádgazdaságnál dolgozik, ő 500 forintot jegyzett. Abban a házcsoportban, ahol jártunk, leszerződött munkások laknak, mind 409 —500 forintot jegyeztek. (Lukács Mihály, Ralf.) ★ Kantó Sándor 800 forintot adott kölcsön államunknak, s ezekkel a szavakkal írta alá a gyűjtőivel: „Gráf Széchenyiék 20 évig szívták a véremet, de sohase került arra pénz, hogy egy kis hajlékot építsek, ahol öregségemre lehajtsam a fejemet. Alig hét éve, hogy felszabadultunk a grófok rabigája alól, már házat is építettem és ezzel a 800 forinttal fejezem ki köszönetemet népi államunknak.“lay jegyzett, le 1ó dolgozója üzemünknek.. De a termelésben is megálljuk helyünket. Augusztus 20-ra befejeztük évi tervünket és vállaltuk, hogy terven felül 1 millió téglát gyártunk, most megindítottuk a harcot azért, hogy másfélmillió téglát készítünk el az év végéig. (Gottlib István, JVresztegi Téglagyár.) ★ Az ötéves tervtől 72 személyes új, időszaki szállás, fürdőhelyiséget, üzemi konyhát kaptak dolgozóink. Látják ezt dolgozóink, azért jegyeznek örömmel, tudják azt, hogy amit kölcsönadnak államunknak, az sokszorosan megtérül. Dicséret illeti traktorosainkat, akiknek átlagkeresetük 700—800 forint és 1000 forintot jegyeztek, követve gépcsoportvezetőjük, Németh Sándor példáját. (Gosztola Imre, hársfamajori állami gazdaság.) ★ A MAI NAF ScuUulanse&&nmy.a Győr, Vörös Csillag (fél 4, háromnegyed 6, 8 Falusi orvos. Győr, Köztársaság (4, negyed 7, fél 9) Acélkatonák: Sopron, Szabadság 4, 6, 8 órakor Falusi orvos, Sopron, Vörös Csillag 4, 6, 8 órakor B.-ügy. Magyaróvár, Kossuth 6, 8 órakor ÁRINKA Magyaróvár, Dózsa Vadvízország Csorna. József Attila Különös házasság. Kapuvár. Petőfi Cárne cipője, — Időjárásjelentés. Várható időjárás szerda estig. Felhős idő, többfelé eső, megélénkülő délnyugati nyugati szél, a hőmérséklet kissé emelkedik. Elvesztettem aktatáskámat Vörös Hadsereg,úttól végig a Révai gimnáziumig. Kérem a becsületes megtalálót, adja le Vörös Hadsereg u. 54. sz. alá, Gulyás Győr.Sopron megyei Hírlap, Magyar Dolgozók Pártja Győr-Sopron megyei Pártbizottságának napilapja. Felelős szerkesztő: Mocsár Gábor. Felelős kiadó: Hortobágyi János. Szerkesztőség: Győr Beloiannisz-út 33. Tel: 24.79. Kiadóhivatal: Győr, Lenin-út 21. Telefon: 21.04. Soproni szerk. és kiadóhiv.: Köztársaság u. 4. Tel: 4.44. Győr-Sopron megyei Nyomda V. Fel. vez. Mentler E.