Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-01 / 1. szám
1952. december 31 én a Kínai Népköztársaság igazgatásába ment át a kínai Csang-Csung vasútvonal Az 1950. február 14-én a kínai Csang-Csung vasútról, Pert Artúrról és Dalnyijról kötött kínai— szovjet egyezmény, valamint a kínai Csang-Csung vasútvonalnak a Kímai Népköztársaság kormányának átadásáról szóló 1952. szeptember 15-i kínai—szovjet közlemény értelmében a Szovjetúnió kormánya 1952. végén ellenszolgáltatás nélküli a Kínai Népköztársaság kormányának teljes tulajdonába adja át a kínai Csang-Csung vasútvonal közös igazgatásával kapcsolatos minden jogát a vasúthoz tartozó összes javakkal együtt. 1952. december 31-én 10 órakor (pekingi idő) véget ért a kínai Csang-Csung vasútvonal közös kínai —szovjet igazgatása. A vasútvonal átadásával megbízott kínai—szovjet vegyés bizottság december 31-éig Harbinban ünnepséget rendezett, amelynek keretében aláírták a vegyesbizottság üléseiről készült jegyzőkönyveket. 1953.január 1-én avatták fel Harbinban azt az emlékoszlopot és csarnokot, amely a vasútvonal közös igazgatása során Kína és a Szovjetúnió között kialakult őszinte barátságot hirdeti Mao Ce-Tung táviratban mondott köszönetet J. V. Sztálinnak a kínai Csang-Csung vasútvonal átadása alkalmából Mao Ce Tung, a Kínai Népköztársaság központi, népi kormánya liak elnöke, december 31-én táviratot intézett J. V. Sztálinhoz, a Szovjetúnió minisztertanácsának elnökéhez, amelyben köszönetet mond Sztálinnak, a szovjet népnek és a szovjet kormánynak a közösen igazgatott kínai Csang-Csung vasútvonal átadásáért. Mao Cse tung táviratának szövege a következő: ,,Sztálin- elvtársnak, a Szovjetúnió minisztertanácsa elnökének. A kínai Csang-Csung vasútvonal Kína és a Szovjetúnió által történt közös igazgatása alatt a szovjet fél igen nagy mértékben hozzájárult a kínai nép vasútépítési programmjához- A kínai nép sohasem feledkezik meg erről a testvéri, baráti támogatásról. őszinte, szívből jövő köszönetet mondok a nagy szovjet népnek, a szovjet kormánynak és Önnek abból az alkalomból, hogy a szovjet kormány — az 1950. évi egyezménnyel és az 1952. évi közleménnyel összhangban — ellenszolgáltatás nélkül a Kínai Népköztársaság kormányának tulajdonába adja át a kínai Csang-Csung vasútvonal közös igazgatásával kapcsolatos minden jogjal a vasúthoz tartozó összes javakkal együtt. Kívánom, hogy a Szovjetuniót és Kínát egybefűző nagy barátság napról-napra még jobban elmélyüljön és erősödjék. 1952. december 31. Mao Ce Tung Itilmault nem tudott kormányt alakítani A „Reuter“ és az „AFP“ jelentése szerint Bildault kedden este felhagyott az új francia kormány megalakítására irányuló kísérleteivel. A Szovjetúnió nemzetiségeinek kulturális felemelkedése A Szovjetúnió minden köztársaságában működik jelenleg főiskola. A Szovjetúnióban élő különböző nemzetiségek, amelyeknek a Nagy Októberi Forradalom előtt még saját írásuk semm volt, a szovjet hatalom évei alatt szakembereket, írókat és tudósokat neveltek ki. A háború utáni években az ukrán főiskolák több mint százezer, a grúz, azerbajdzsán és örmény főiskolák körülbelül ötvenezer, a középázsiai főiskolák pedig mintegy negyvenezer szakembert adtak az országnak. A Szovjetunió felsőoktatási minisztériuma a nemzetiségi köztársaságok 49 tudományos és technikai kiválóságának ítélte oda a tudományok doktora címet az idén. A román minisztertanács fogadása a népköztársaság kikiáltása ötödik évfordulója alkalmából December 30-án este a román minisztertanács fogadást rendezett a Román Népköztársaság kikiáltásának ötödik évfordulója alkalmából. A fogadáson jelen voltak: Oh. Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának főtitkára, a minisztertanács elnöke, dr Petru Groza, a Nagy Nemzetgyűlés Elnökségének elnöke, a Román Munkáspárt Politikai Bizottságának tagjai, a Nagy Nemzetgyűlés Elnökségének tagjai, miniszterek, sztahanovisták, atermelés élenjárói, a tudomány, a művészet és az irodalom művelői. A fogadáson megjelent Lavrentyev, a Szovjetünk romániai nagykövete, Vang Ju Ping, a Kínai Népköztársaság nagykövete, a népi demokratikus országok és több más ország diplomáciai képviseletének vezetője. A becsületes rábamiklósi dolgozó parasztok követelése: A községi tanács kemény kézzel biztosítja a vetéstervek maradéktalan teljesítését Rábamiklós. Ott, ahol a kisbaboti út elágazik, a falu közepén lévő földművesszövetkezeti bolt előtt beszélget két dolgozó paraszt, Papi István és a 13 holdas Horváth István. Csendesen ballagó ökrök cuppognak a sárban, a legtöbb szekér fát hordogat. — Pedig lenne most ennél fontosabb dolog is — mondja Horváth István. — Vetni kell, mert lemaradtunk. — Vannak meg, akik semmit sem vetettek, például a huták Élő Lajos. Ő is, aztán Szabó Istvánná huták is arra spekulál, hogy majd mi teljesítjük helyettük a beadást jövőre. — Lendvai Kálmán meg azt hajtogatja, hogy az idén már nem lehet vetni, meg nem is kel ki már a, mag. Pedig emlékszem rá, kilencszázötvenben a rétalapi dűlőben decemberben vetettem bélát. Olyan szépen kikelt, hogy öröm volt ránézni. Horváth István mondja ezt, s erősen mérgelődik, hogy vannak Rábiamiklóson olyanok, akik a kulák nótáját fiuják, a kuláfe példájára nem vetnek. Ha az ember jobban megnézi akkor érthető, hogy miért nem vet Elő Lajos 48 holdas kulák. Azelőtt ő volt a falu ura, két cseléd gazdája. Dologtalanul is megélt. Ellensége ő a falu népének, az ország népének most is Ezért hever parlagon a földje. — Ezért mi is felelősek vagyunk. — jelenti ki Horváth István — a magam személyében állandó bizottsági elnök vagyok, nekem is keményebben kellt volna Élővel bőgni. Bizony, a gyengekezösség a legfőbb hibája a rábamiklósi tanácsnak. Élő Lajos kulák tavaly sem termelt, beadását nem teljesítette, otthagyta földjeit s a Győri Szeszgyárba ment dolgozni. A tanács megtette, ugyan a feljelentést, aztán megnyugodott. Pedig a feljelentések valahol biztosan elakadtak, ezért nem kapott még büntetést Élő Lajos kulák. Otoltics István elvtárs, a tanácselnök sem tette meg kötelességét, Szabó Istvánná 30 holdas kulákasszony is csak 3 hold gabonát vetett, de Otoltics elvtárs, Markó István elvtárssal, a v. b. titkárral együtt, megnyugodott abban,, hogy ,,Szabónnénak , nincs fogatja, mivel vessen.“ Ez a v. b. titkár véleménye, amit nem átallott kimondani sem. Pedig ő is, az elnök elvtárs is tudhatná, hogy ilyen kifogást nem lehet elfogadni.Vetni kell, ha Szabónak nincs fogatja, akkor fogadjon pénzért fuvarost, aki műveli, elveti a földjeit. Ha ezt nem teszi, akkor bíróság elé kell állítani s ott feleljen a népünk érdekei ellen elkövetett bűnéért.. A hivatalos kimutatás szerint 24 hold föld vetetten a rábamiklósi határban. — Mi úgy tudjuk, hogy csak néhány hold elvetése hiányzik a terv teljesítéséből — csodálkozott Papp elvtárs, amikor tudomást szerzett a nagy lemaradásról. Valóban nem tudhatta Papp elvtárs a valóságot, mert a tanács, személyesen Otoktics elvtárs — valótlan adatokat, közölt a faluval, a járási tanáccsal is. Már november 14-én jelentésében azt állította, hogy Rábamiklós teljesítette a vetéstervet. A vetésterületek statisztikai ellenőrzésekor derült ki, hogy 24 hold — állítólag már elvetett földben — nincs mag. Horváth István méltán háborodik felazon, hogy paraszttársai közül Lendvai Kálmán 4,25 hold helyett csak 3 hold 4911 négyszögölet vetett el. Id. Lendvai Lajos is csak 2 hold gabonát vetett, bár közel 14 hold földje van." Papp István elvtárs helyesen látja, hogy azok, akik nem vetettek, azokat károsítják meg, akik — mint Wimmer Ferenc — becsülettel teljesítették kötelességüket, időben megmunkálták a földet, elvetették a magot. Az a 24 hold föld, amely ma még vetetlen, jövőre közepes termés esetén is, 240 mázsa gabonát hozna. Rábamiklós valamennyi családja átlag 4 mázsával több gabonával rendelkezne, ha már elvetették volna a 24 holdat is. Még most sincs késő. Horváth István decemberi búzavetése is bizonyíték, hogy még mindig jobb a decemberi, januári vetés, mint a tavaszi. Most az a feladat — amint Papp elvtárs mondja —, hogy rászorítsák Élő Lajos, Szabó Istvánná kuláikokat, mi haladéktalanul vessék el a rájuk eső földterületet. Lendvai Kálmán, id. Lendvai Lajos középparasztoknak is kötelességük, hogy mielőbb, még január hó első hetében teljesítsék vetéstervüket. Ezt várja tőlük az egész falu becsületes népe. Otokics elvtárstól azt várja a Párt, hogy tegye jóvá elkövetett hibáját, erélyesen, kemény kéznél biztosítsa a tervek teljesítését, a hiányzó 24 hold föld bevetését. Tanulmányozzuk az SzKP XIX. kongresszusának anyagát Évi 60 millió tonna acélért! „Nagy programmot kell megvalósítani új kohászati vállalatok építése és a meglévők bővítése terén. Az ötödik ötéves tervben a nyersvasgyártást 32 százalékkal, az acélgyártást 42 százalékkal kell emelni 4 (Szahurov elvtárs az SzKP XIX. kongresszi beszédéből) A Szovjetunió az első ország a világon, ahol egyidejűleg összefüggően oldják meg korunk három legnagyobb gazdasági kérdését: az energiatermelés, a szállítás és az öntözés gazdasági problémáját. Ennek az óriási, az emberiség történetében soha nem látott építő, szervező és természetátalakító munkának legfontosabb tényezője a vas és az acél. „El kell érnünk azt — mondotta Sztálin elvtárs 1946-ban —, hogy iparunk évenként 50 millió tonna nyersvasat, 60 millió tonna acélt... termeljen.“ Ezt a célt a Szovjetúnióban egyidejűleg a legkülönbözőbb oldalakról közelítették meg. 1952-ben a szovjet kohászat 35 millió tonna acélt termel,, vagyis 90 százalékkal több, mint 1940-ben. A legutóbbi bárói évben, 1949-től 1951-ig a nyersvastermelés 8 millió tonnával, az acéltermelés 13 millió tonnával, emelkedett. A szovjet kohászok harcot indítottak a nagy sztálini feladat végrehajtásáért. Évi 60 millió tonna acél termelése azt jelenti, hogy a Szovjetúnió még gyorsabban építheti a kommunizmust. m mnomm mm rmibm mmtii m artm A gyárak és fémkutatóintézetek, kísérleti laboratóriumaiban olyan kísérleteken dolgoznak, amelyekkel még jobban emelni lehet a nyersvas- és az acéltermelést. Mindezek az eljárások azonban nemcsak a vas- és acéltermelés ugrásszerű fokozódására vezethetnek. A termelés olyan méretű fokozódása, amilyenre most, a Szovjetunióban kilátás van, ugrásszerű fejlődést idéz elő a kommunizmus építésében. Éppen, ezen a ponton függ össze egymással és kerül szoros kölcsönhatásba a szovjet fímkohászat a kommunizmus nagy építkezéseivel. Minél gyorsabban és minél több vasat és acélt ad a kohászat a nagy építkezéseknek, annál hamarább készülnek el az óriási vízienergiaközpontok. A villamosenergia soha nem látott bősége viszont utat nyit a legkorszerűbb fémkohászat, a villamosfémkohászat előtt. Az érc kiolvasztásához szükséges hőt a villamosáraM adja majd. A elektromos kemencében olyan kiváló minőségű vas- és acélötvözetek készülnek, amilyeneket a kohászatban addig nem tudtak előállítani. „ A villamosenergia segítségével a kohászat teljesen gépesíthető és automatizálható lesz a szállítás minden területe is, amint ez Magnyitogorszkban máris megvan. A XIX. pártkongresszus határozatai nyomán a fejlődés beláthatatlan távlata áll a szovjet kohászat előtt. Ragyogó jövő, a mmmcui rmin amelyről a sztálini korszak egyszerű embere egyre inkább úgy látja, hogy ez már az ő jelene. A Szovjetúnió vaskohászata évről-évre emeli az acéltermelését és nincs messze az az idő, amikor teljesíteni fogja a Sztálin elvtárs által megjelölt feladatot. a nomumm 1915 ' 1OO Mérges termelőszövetkezeti község lett Mérges község az elmúlt héten megalakulás óta újabb család termelőszövetkezeti község lett, írta alá a belépési nyilatkozatot. Megalakult az Új Rába I. típusú A csoport közel 400 hold földet csoport, amely megalakulásakor művel meg. 31 családot foglalt magába. A 1 i