Gyula és Vidéke, 1921. július-december (1. évfolyam, 74-152. szám)
1921-12-04 / 142. szám
. évfolyam, 142. szám Telefonszámok: Szerkesztőség 134 Nyomda . 133. POLITIKAI LAP Megjelenik kedden, pénteken és vasárnap reggel. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Br. Wenckheim Béla utca 9 sz. Előfizetési ár: Negyed évre 50 K. Egyes szám ára vasárnap 2 K., hétköznap 1 K. Hirdetések díjszabás szerint. — Nyílttér soronként 5 K. Kontra, (J.) Aki fegyverrel a kezében hadakozik, az fegyvertől esik el. Ezt a már oly gyakran bevallt közmondást nemcsak értelmileg, hanem szó szerint lehet vonatkoztatni Ausztriára, mely kielégithetetlen kapzsiságában vigyorgó képpel hatolt be Nyugatmagyarországba és nem elégedett meg a saját tulajdonával, hanem máséra áhítozott. Addig uzsoráskodott, míg végre tegnap-tegnapelőtt összeomlott alatta az a roskatag, rothadt váz, mely eddig felszínen tartotta. Ausztriában kitört a vörös forradalom. Ez a végzet maga. — Az amugy sem egészséges testet millió hangya támadta meg. A parányok tönkretették a kolosszust, Dávid megölte a Góliáthot, vagy sok lúd disznót győzött le. Ahogy tetszik. Mindegy. Az a fontos, hogy szomszédunkat, akinek annyiszor kellett a kezére csapnunk, nehogy felgyújtsa házunkat, — most saját gonosz lelkiismerete gyújtotta fel. Bár maga Ausztria nagyon sajnálatraméltó és más kárán nem örülni, de okulni kell, ebben az esetben áldomást kell innunk Ausztria romlására, illetve további jó egészségére. Mert mi már átestünk ezen az eseten és keresztülnyargaltunk már a vörös pokol tüzén, az okulás sora tehát nem rajtunk áll. Mi most ne okuljunk, hanem forgassuk azt a váltót, melyet a bomladozó Ausztria a magyar kommün idején terhünkre jegyzett alá. Ki kell és ki fogjuk használni ezt az alkalmat és a vörös Bécs, az áruló, magyarfaló, jellemtelen, kapzsi Bécs kell hogy duplán megfizesse azt, amit ellenünk vétett. A bandita, aki már félig felkötött bennünket, belegabalyodott a kötél másik végébe és míg a felkötendő a földre csúszott, a hóhér önmaga került az ágra. Most aztán rugdalózhatik, de nem úgy, mint eddig. Ha vagy hússzor a magyar virtus, szeretet és erő ráncigálta ki az osztrákokat a bajból, melybe jutottak, ez huszonegyedszer nem fog megtörténni. Ellenben Nyugatmagyarországot az ántánt bajosan hagyja vörös kezekben, hanem vissza fogja csatolni ide. Talán a valutánk is megjavul. S talán . . . hogy is mondjam, az osztrák láz átterjed a csehekre is és akkor .. . akkor mi jövünk, mi magyarok. Akkor mi jövünk a fúróval! Ara 2, K Vasárnap, 1921, december 4, o Mikor lesz már tisztességes világítás? Nem a villanyteleptől kértük kölcsön a szemünket, írás a városi tanácshoz. Csak eltűrtük valahogy eddig a Gyulán uralkodó gyalázatosan rossz villanyvilágítást, tudva azt, hogy a telep felszerelése minden kritikán aluli hogy a vezetékek nagyobb feszülség továbbítására képtelenek. De most, hogy a villanytelep fölötti felügyeletet a városi tanács vette át, az áramért drága pénzeket és aránytalan összegeket fizető közönség érdekében (melyhez csekély magunkat is hozzászámítjuk) kötelességünk az áramszolgáltatás fokozását és javítását követelni. Ezt a követelésünket a telep egész működésére értelmezzük. Hogy ott mi történik, hogy mi és ki az oka annak, hogy a gyulaiakat megeszi a méreg esténkint, annak a kutatása másodrendű kérdés és nem reánk tartozik. Csak azt állapítjuk meg, hogy Gyula város mondhatnám legtöbb utcája éjjelente teljesen sötét vagy a legjobb esetben egy-két lámpa pislog benne. A központi utcákban pedig teljesen mindegy, hogy a néhány rossz körte világít-e vagy sem, mert ami fényt azok terjesztenek, az akár el is maradhatna. A Jókay utcában — hogy a hanyagságnak csak egy példáját említsük, — a múlt héten egy körte napokig vibrált. Addig vibrált, míg a saját jószántából ki nem múlt. Hogy az igazságnál maradjunk, megállapítjuk, hogy a hosszú Wenckheim Frigyesutcában a köteles körték fele ég csak, másutt ennyi sem. Ezenkívül azt is szeretnők tudni, hogy míg a villanyfény úgy fél 9—9 órától kezdve rendesen világít, miért nem ég ily erővel addig? 5—8 órák között a lámpák fénye egyértelmű a haldokló kínlódásával és a papíron dolgozó egyén a tenyerébe kell hogy vegye a szemét, ha látni óhajt. Eltekintve attól, hogy legutóbb mind gyakrabban egyes helyeken teljesen kialszanak a lámpák, ne vegye rossz néven a villanytelep, ha rámutatunk azokra a nagyszerűen felszerelt oszlopokra is, melyeket csak oldalba kell döfködni, hogy a rajta levő lámpa arra az estére bemondja az ultimót. Hát ez a helyzet tarthatatlan. Elvégre városban élünk és ezt a megyeszerte híres közvilágítást bármily módon meg kell javítani. Ha Békéscsaba megteheti azt, hogy főbb útvonalain ívlámpákat helyez el, akkor ez talán itt sem lesz lehetetlen feladat. Mert ha a telep felszerelése rossz, akkor el kell adni azt ócskavasnak, ha pedig jó, akkor kissé elő kell venni azokat, akiket bűnös mulasztás terhel ebben a dologban. Mindezeknél inkább szeretnők azonban, ha a városi tanács belenyúlna az ügybe és dűlőre vinné Gyula város híresen rossz világítását. bécsi <A földváltság fizetése. Megérkeztek az első menekültek. Lapunk legutóbbi számában terjedelmes cikkben megírtuk, hogy a földváltság kedvezményes fizetése december 7-ig lehetséges. Úgy értesülünk, hogy az állampénztárak legutoljára december 6-án fogadnak el fizetéseket. A pénzügyminisztériumtól most újabb rendelet érkezett, mely a váltság fizetése tekintetében megállapítja a havi búza értéket, mely megváltási ár métermázsánként 2537 korona. Aki tehát december 7-ike után fizet, az az 1000 koronás ár helyett 2537 koronás árat kell hogy leszurkoljon. Budapest, dec. 3. A ma reggeli vonatok és hajók meghozták az első bécsi menekülteket. Ezek a bécsi vörösök rombolásának kárvallottjai. A kihalt város, Bécs, dec. 3. A szocialisták felkelése ma nyugvópontra jutott. Az összes üzletek zárva vannak és az árak hihetetlenül felszöktek. Ma egy kiló burgonya ára 120, 1 tojásé 170, egy kiló szalámié 3000 korona. Tőzsde, Budapest, dec. 3. (Magánforgalom.) Dollár 716, márka 380, lej 5.90, osztr. korona 13 és fél. Zürich, december 3. Magyar korona 0.75. cAz újkígyósi italmérések körül A rokkantak háttérbe szorulása. Mikor készül el a revízió? Újkígyós, dec. 3. Egyizben már megemlékeztünk az ujkigyósiak italmérési ügyeiről, melyeknek aktáit már hosszú hónapok pora lepi be. Megemlékeztünk egy rokkantról, akinek megélhetése függ attól, hogy mielőbb megkapja az italmérési engedélyt. De azóta sem történt egyéb, mint hogy az iratok bámulatos türelemmel utaztak innen Pestre és onnan Gyulára, az igénylők pedig kezdenek belefagyni a várakozásba. Megtudtuk, hogy vannak Újkígyóson oly igénylők is, akiknek ez a fáradozása csöppet sem jogosult. Csak kettőt emelünk ki közülök Grün Adolf és Brüll Dávid annyira jómódban élő emberek, akiknek jólmenő fűszerüzletük van és akik mégis italmérési jogot igényelnek. Vagy ott van Bacsa István, akinek nincs családja, ellenben van 13 kat. hold földje. Ő is italmérést kíván. Ezzel szemben vannak egyesek, akik rokkantságukon kívül szegények, mint a templom egere. Ily körülmények között igazán áldásos dolog az italmérések revíziója. Csakhogy sajnos, ez a revízió még mindig késik az éji homályban. Érthetetlen, hogy ha már egyszer kiadnak egy rendeletet, miért húzódik annak végrehajtása hetekig-hónapokig. Erről egyébként híresek vagyunk világszerte. Ajánljuk az esetet a pénzügyigazgató úr figyelmébe és reméljük, hogy az ő erélye hamarosan rendet teremt az újkígyósi italmérés-dsungelben. PALLÓ UTCA 18. SZÁMÚ HÁZ (vendéglő) mely alkalmas nagyobb iparvállalatra is, eladó. Értekezni lehet a házban lakó tulajdonossal. 616v 3-3 Molnár Albert mérnök irodája 497 Gyula, Kossuíth-tér* 18. Góliát maláta és Udvari 613 3-3 SS SÍ SOR pasztőrözött (kétszer főzött) kapható minden jobb vendéglőben és csemege üzletben Főraktár csak viszonteladóknak Weisz Mór és Társa, Gyula.