Gyula és Vidéke, 1922. január-június (2. évfolyam, 1-75. szám)

1922-01-15 / 7. szám

2. TOBORZÓ. (Belitska Sándor m. kir. hon­védelmi miniszter röpirata.) HOZZÁSZÓLUNK: Ne haragudjon senki, hogy végén kezdjük az elejét, hol két strófa áll (Petőfi 1848.) „Csapjatok fel fejen­ként katonának, veszedelem fenye­geti Hazánkat.“ Viszhangzik szelle­méből e vészt jósló hang, ami hogy a megértésig, szívig hatolhasson, nem elég csak ezt idézni a tétovázók elé, ennél többet kell tenni. Mit tett Petőfi ? Azt amit napjaink­ban a nemzetgyűlés. Detronizálta a Habsburgokat. Irt főleg szerelmi és hazafias tárgyú költeményeket. Nem szabad soha felejteni, hogy bármily irányban is pengette lyráját, mindig nemzeti volt és mindig a legszoro­sabban összefüggött nagy egyénisé­gével. Most mikor a m. kir. honvédelmi miniszter úr a nagy költő lyrájának egyik húrján szól a „Magyar ifju“­­hoz, nyíltan ki kellett volna monda­nia azt is, hogy Petőfinek a szelle­mével-e, vagy egyéniségével, vagy mind a kettő erejével bízik-e abban: „Sohse aggódj szülőföldem, lesz elég, aki neked feláldozza életét?“ Nem tudjuk, csak olvassuk tovább, hogy „Mit kér a haza Tőled ?“ Né­hány heti próbaidőt. Ha úgy tetszik 12 esztendőre csapjunk fel. Az áldozat nem is sok, nem is sok, nem is nagy, különösen ha fi­gyelembe vesszük, hogy mit ad a Haza?! — Minden okos és becsü­letes magyar megtöltheti erszényét, a kitűnő élelemtől megpárnázhatja csontvázát, csinos ruhával teheti kel­lemesebbé megjelenését, jó fegyver­rel lép a cselekvés terére a maga és utódai érdekében. Vaj­jon a Petőfi szívének dobbanását magunkévá téve-e, avagy másírányú küzdelem megvívására kell-e a magyar fej, szív, kar? Egyiknél köztársasági, másiknál királysági államforma megvalósításá­ért nyilvánul a cselekvési készség, ami jó fegyverrel kezünkben borzal­mas testvérharc közepette bizonyta­lanná tenné azt az „okos fejet” ki megvizsgálja a sapkarózsát, minek termőtalaja — nem úgy mint Pető­finél — sajnos, ismeretlen. A „Haza hív“­ megyünk, mert a tétovázás nem okos és becsületes magyar ember jelleme, ilyen csak a nyúlszivűeknél, akkor és ott nyilvá­nul meg, hol az irányelv nem tud, vagy nem mer kijegecesedni abban pontban, ami legfőbb kellékként uralná akaratunkat nemcsak a mil­­liárdokba kerülő antantbizottság sok ágaiban,hanem itthon is, Zürichben is. Minden érték a tartalomban rejlik. A „Toborzó“ ebben hiányt nem szen­ved. Csak azok felfogása üres, kik — a „Milyen kedvezményre számít­hatsz ?“ elérhetéséért cserébe üresebb szivet, mint zsebet adnak a hazának. Hol a lelkesedés ? Mi hamvasztja tüzét? Megmondjuk: a pártharc ré­mes átka csapja szét. Galbács­i Mátyás. Értesítjük Gyula város és vi­déke tisztviselőit, hogy a mér­ték utáni cipők ára 900 K és a jelentkezés határideje január 20-ig lett meghosszabbítva. cA GYULAI HITEL- és BOTRÁNYAG­Y BESZERZŐ SZÖVETKEZET. Qváné Mislém Vasárnap, 1922. január 15 ekje utazzunk el, mielőtt kézitáska, vagy utazóbörönd szükségletünket Nádor divatáruházá­­ban (Gyulán, a postaépületben) be nem szereztük. 758 í Kitűnő és tartós minőség, meg­lepően olcsó árak, dús választék. Cipő, kalap és mindennemű divat­áru újdonságok nagy raktára. Gyula méhészkerületi központ lett .Megérkezett a méhészeti felügyelő. A földmivelésügyi miniszter Hran­­kai Béla méhészeti szaktanárt Gyu­lára helyezte. A szaktanár a Gyula székhellyel megalakított méhészeti kerület felügyelő tisztét látja el. A felügyelő részére lakást nagy­­nehezen sikerült biztosítani, azon­ban a méhészeti szaktanfolyam meg­kezdéséhez szükséges kaptárkészítő műhelynek még eddig nem lehetett helyet szerezni. Ennek az akadály­nak elhárítása annál is kívánatosabb, mivel a tanfolyamot addig, míg mű­hely nincs, nem lehet megkezdeni. A felügyelő magával hozta az ál­lami méhészeti mintatelepet (méhek nélkül) és azt a városi faiskolában helyezte el. Kisgazdák, iparosok a „ Hangyát “ 406 pártoljátok! o­ldótárgy­alások. A jövedelmi, vagyon és hadi­nyereségadó felszólamlási bizott­ság tárgyalásai.) A Békés vármegye területén Gyula r. t. város székhellyel Gyula városára és a gyulai m. kir. állampénztár ke­rületére kiterjedő hatáskörrel alakított jövedelmi, vagyon és hadinyereség­adó felszólamlási bizottság a pénz­ügyigazgatóság tanácstermében jan. 26-ig tartja tárgyalásait. A tárgyalásokra idézést vagy meg­hívót nem bocsátanak ki, azonban a félnek joga van azon megjelenni. A tárgyalások időpontjára szolgáló adatokat idejében minden számunk­ban leközöljük azon iparosok, kis­gazdák és kereskedők neveivel, akik­nek tárgyalása időről-időre esedékes. 1922. január 16 án: Bleier Ignác szatócs, Ficzere Fe­renc ház és földtulajdonos, Fröhner György kádár­mester, Csomós Ist­ván kisbirtokos, Csőke Mihály ház és földtulajdonos, ifj. Géczi Mátyás cipész, Siflis István csizmadia, Ke­lemen Mihály csizmadia, özv. Cs. Szabó Györgyné ház és földtulajdo­nos, Sárga Simon cipész, Neumann Márton kereskedő, Jeszenszky Fer­­dinánd szitás, Werner János kala­pos, özv. Licska Jánosné szatócs, Kántor György csizmadia, Bujdosó József csizmadia. 1922. január 17-én: Képiró Lajos csizmadia, Kopasz István hentes, Kocsis László rőfös kereskedő, özv. Meier Istvánné bú­­torraktáros, N. Szabados József építő és földbirtokos, Fridrich János cuk­rász, özv. Frailer Gyuláné pék, So­mogyi Mihály bőrkereskedő, Licska Ferenc temetkezési vállalkozó, özv. Schriffert Józsefné cementgyáros, Pfaff Ferenc építész, Nagy Jenő ma­gánzó, Schneider József ecetgyáros, Gonda Dezső szikvizgyáros. HÍREK. Bőgve kelepel az oroszlán —­ • a gólya csőrével ? 9 AKTUÁLIS DAL. A városi kertek alatt Bodri kutya szörnyen ugat, Ebresztgeti uj gazdáját, Más lova eszi szénáját. Ha te bánod, én is bánom sum, sum, sum. cPálfy Dániel Többizben megírtuk már, hogy Pálfy Dániel, Szeged második ke­rületének nemzetgyűlési képviselője ma városunkba érkezik, hogy fon­tos ipari kérdésekben az itteni ipari szaktekintélyekkel tárgyalásokat foly­tasson. Ez alkalommal idejegyezzük az illusztris iparosvezér élettörté­netét, hogy megdöntsük néhány itteni nagyzási hóbortban szenvedő ipar­­lovag ama tévhitét, hogy nem való a társadalomban az, aki valamikor szerszámot forgatott vagy ma is az ipar terén dolgozik. Pálfy Dániel 1871-ben született Szegeden. Négy gimnáziumot vég­zett, azután lakatosinas lett és fel­szabadulva a Ganz gyárban dolgo­zott. 1896-ig külföldön tartózkodott. Húsz évvel ezelőtt hazakerült, átvette atyja üzemét és azóta önállóan ve­zeti azt. Ő a szegedi ipartestület elnöke és ugyancsak elnöke a sze­gedi kereskedelmi és iparkamara iparososztályának is Egyébként Sze­ged törvényhatósági bizottságának tagja. Az ország iparosai között oly tiszteletben áll, hogy c Thék Endre halála után őt választották meg a 420 ipartestületet magába foglaló Ipartestületek Országos Szövetségé­nek elnökévé. A kommün alatt sok üldöztetésben volt része. Így lett aztán az elő szegedi ellenforradalmi kormány kereskedelmi államtitkára. Szeged második kerületének bizal­mából lett nemzetgyűlési képviselő, eleinte a keresztény nemzeti egye­sülés párt programmjával, a bot­büntetés megszavazáa után azonban­­ ebből kilépett és azóta a kisgazdák és iparosok érdekeit szolgálja. A „Gyulá“-nak most alkalma lesz az iparos-képviselőt „kiírni“ azért, mert politikai foglalkozásán kívül egyszerű — lakatos . . . Változás a közkórház orvosi karában. Dr. Daimel Sándor al­ispán dr. Takácsi Lajos segédor­vost a közkórház belgyógyászati osztályához alorvossá léptette elő, dr. Wenczel Julián elmegyógyin­tézetbeli segédorvost pedig a sebé­szeti osztályhoz helyezte át. Felemelték a marhalevél ki­állítás diját. A marhalevél keze­lési dijakat a földmivelésügyi mi­niszter felemelte. Egy marhalevél kiállítási dija, tekintet nélkül az állatok számára 5 korona, a tulaj­donátruházási nyilatkozat ráveze­téséért 3 és az állategészségügyi megnyilatkozásért 2 kt kell fizetni. Gyoma vasárnapjai: Gyoma község kérésére a kereskedelmi miniszter megengedte, hogy a négy országos és a hetenkint szerdán tartandó hetivásárokon kívül min­den szombaton hetivásárt tart­hasson állatfelhajtás nélkül, hely­­pénzszedéssel. Megbízták Gyula várost a for­galmi adó kezelésével. A gyulai pénzügyigazgatóság értesítette annak idején a városi tanácsot, hogy a for­galmi adó kezelésével és beszedésé­vel járó teendőket hajlandó a városra áthárítani, ha a város a megállapo­dási szerződést elfogadja és aláírja. A képviselőtestület legutóbbi ülésé­ben a városi tanácsot megbízta a szerződés megkötésével és így annak a pénzügyminiszter által történendő jóváhagyása után — amit egyébként annak idején hirdetményben is közzé­tesz — a forgalmi adó kezelését a város fogja eszközölni. Lábfagy­ását nIíko“ fagy­­bazsammal kezelje. Kapható Präger Frigyes gyógyszertá­rában, Józsefváros. 7524-8 Általános adóösszeírás. A gyulai kir. pénzügyigazgatóság által 53376. 1921. sz. alatt kiadott körrendelet szerint az 1922. évi adóösszeírást a város bel- és külterületén azon­nal foganositani kell, mely alka­lommal felvétetnek az összes adó­fizetésre kötelezettek és alkal­mazottaik. Az összeírás f. hó 16-án veszi kezdetét. Január hó 31-ig kötelesek beadni a házbér bevallási, tőke­kamat és járadékadó, III. osztályú, IV. osztályú és a had­­mentességi díjra vonatkozó be­vallási íveket, mert ennek elmu­lasztása esetén jövedéki bírsággal büntethetők. Ugyancsak január hó végéig bejelentendők az ingatla­nokra bekebelezve levő tartozások az általános jövedelmi pótadójuk kevesbítése céljából. Jóváhagyták a városi költség­vetést. Az 1921. évi városi költség­­vetést, valamint az 1916—17. évi gyámpénztári számadást a törvény­­hatóság jóváhagyta. Elintézett akták. A pénzügy­igazgatósághoz az elmúlt évben igtatóra beérkezett 56549 ügydarab, ebből feldolgoztak 51710 ügyet, a restancia pedig január elsején­ 4839 ügydarab volt. Halló! Ki beszél? A Polgári Kör vezetősége. Bizalmasan megsú­gom magának, hogy a jövő hónap­ban a tagok részére szigorúan zárt­körű álarcos jelmezbált rendezünk. Készüljön, nagyon jól fog mulatni. Remélem, eljön. Bővebbet a jövő vasárnapi számban. ARCKENŐCSÖT és az összes pipere cikkeket, valamint kötszereket csak a Szentháromság gyógyszertárban (Megyeház mellett) szerezzük be. 777 vl -3 Az ipartestület táncvigalma. Az ipartestület február hó 4-iki far­sangi bálja — az iparos ifjúság a folyó hó 12-iki határozata értelmé­ben — az iparos nyugdíj intézmény alap megteremtésére lesz megtartva. Tekintve a nemes célt, minden iparos ifjú kötelességének tartja azt támo­gatni. A táncvigalom a Komló kávé­­ház és étteremben lesz. A meghívó­kat legközelebb széjjel küldik. Táncmulatság. A józsefvárosi ácsok és kőművesek céhük alapja javára 1922. január hó 22-én Wiszt József vendéglőjében, a józsefvárosi újonnan alakult zenekar közreműkö­désével bálát rendeznek. Kezdete este 6 órakor. Beléptidíj személyen­ként 25 K, családjegy 60 K.

Next