Gyulai Hírlap, 1972. január-június (13. évfolyam, 1-50. szám)
1972-06-30 / 50. szám
ff fess éve újító , megnyerő, joviális arc, a fekete keretes szemüveggel mintha csak szimbolizálná, hogy örökösen gondolkodó, mindenkor a jobb megoldásokra törekvő emberről van szó. Gera János, a Békéscsabai Kötöttárugyár tmk-csoportvezetője valójában ilyen ember. Ezerkilencszáznegyvenkilencven szerezte meg a géplakatosi segédlevelet, s azóta a gyár fonalelőkészítő üzemének téemkusa. Munkája igen nagy szaktudást és koncentrált figyelmet igényel, hiszen kilencféle típusú gép több ezernyi alkatrészét kell ismernie. A mindig jobb megoldások elérése iránti becsvágy mellett ez a tengernyi alkatrész, annak működési mechannizmusa is hozzásegítette, hogy immár húsz éve aktív tagja az újítómozgalomnak. Munkabírását, szorgalmát, tehetségét hamar felismerték. Egy alkalommal a textilszakma újítási versenyén országos első lett, amiért jutalomként nyolc napig részt vehetett a Brnoi Nemzetközi Vásáron. Ezután az „újítási láz” valósággal hatalmába kerítette. Eredményes tevékenységéért 1967-ben a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesült, majd a gyárban évenként megrendezett újítási negyedéveken rendre első helyezéseket ért . Ez év április 4-e munkájának újabb nagyszerű állomása lett: elnyerte a Kiváló Újító kitüntetés arany fokozatát, amivel nem sok ember dicsekedhet. Bevezetett és kalkulálható 24 újításának együttes éves gazdasági eredménye a múlt év végéig már elérte az egymillió ,93 ezer forintot, s így az együttesen 50 ezer forintot meghaladó újítási díj nem került méltatlan kezekbe. Újításainak tényleges hozadéka azonban ennél jóval több, hiszen ezeknek olyan motívumai is vannak, amelyeknek pozitív hatása nyilvánvaló és érzékelhető, csupán konkrétan nem mérhető. Gera János a hobbivá magasztosult passziója mellett mintegy 15 éve társadalmi munkát is végez. Ilyen minőségben volt nyolc évig a Szakszervezetek Megyei Tanácsának munkavédelmi főfelügyelője, jelenleg pedig a gyár pártbizottsága fegyelmi bizottságának tagja. Hobbyja szabad idejében sem hagyja nyugodni. Számára a kísérletezés, barkácsolás jelenti az igazi pihenést. Otthon modelleket, kicsinyített prototípusokat készít elképzeléseiről, ötleteiről. Így amikor egy-egy újítási javaslatot benyújt, az már kipróbált megoldásról tanúskodik. A gyárban olyan emberként ismerik, aki másokat is belevitt az újítómozgalom hasznos sodrába. Az alma nem esik messze a fájától — szokták mondani. Nos, Gera János nem csekély büszkeséggel mondja, hogy kisfiának, a hatesztendős Péterkének legkedveltebb játéka a Márklinösszerakó ... _ . Ezerhétszáz munkaképes nő Eleken A népszámlálás legutóbbi adatai szerint Eleken 3027 nő él. Közülük 762-en dolgoznak állandó munkahelyen, a községből eljárnak 244-en. Háztartásban háztájiban 300-an dolgoznak, időszakonként pedig 400-an. Színjét kirakó- és prizmázó gépek Mezőhegyesen A Szovjetunióból megérkeztek az újabb nagy teljesítményű cukorrépa kirakó- és prizmázó gépek a Mezőhegyesi Cukorgyár körzetébe, amelyeket még az idény beindulása előtt üzembe helyeznek. Két új BUM cukorrépa kirakó és -prizmázó gépel a gyár területén helyeznek üzembe, egyet Magyarbánhegyesen, egyet pedig Dombegyházán. Magyarbánhegyes és Dombegyháza centralizált átvételi állomás lesz s itt veszik át a környékbeli állami gazdaságok és termelőszövetkezetek cukorrépatermését is. Egy-egy állomáson mintegy 1 500—2 000 vagon cukorrépa rakodását oldják meg gépekkel s megkímélik a kézi rakodókat a nehéz fizikai munkától. A „Kettőn áll a vásár" nyertesei A Füles és a Békés megyei Népújság keresztrejtvény-pályázatot, közölt a június 15-i (Füles), illetve a június 18-i Népújság számában. A pályázatra 441 megfejtés érkezett, s közöttük sorsoltuk ki a tíz darab 100 forintos vásárlási utalványt, amelyeket megyénkben az UNIVERZÁL-üzletekben lehet beváltani. A sorsoláson részt vett Tiszai László, a Füles főszerkesztője. Sarlós Mariann, a Füles olvasószerkesztője. Varga Tibor, a Népújság olvasószerkesztője. A helyes megfejtők közül nyert: Bandi Ferencné, Orosháza, leánykollégium; Bojtos Irén. Békéscsaba. Czuczor u. 21.; Böszörményi István, Gyula. Biczere 37.; Czikora József. Orosháza. Szabadság Tsz: Gyimesi Pál, Békéscsaba. Kolozsvári út 31.; Kiss Erzsébet. Dunabogdány. Kossuth 5.; Ormosi Péter, Gyula. Virág u. 9.; Szabó Ferencné, Gyula, Irinyi u. 2.; Tóth Jánosné, Békéscsaba. Aradi u. 3.: Xirbancsok Tamásné, Kondoros. Bajcsy-Zsilinszky u. 2. A helyes megfejtések a következők voltak: Füles; Békés megyei Népújság. Biharúdra, Békéscsaba. Kner Nyomda, Békés. Szárazmalom. Népújság: Szeghalom. Gyula, Szarvas, Darvas József, Mezőkovácsháza, Békés. A 100—100 forintos vásárlási utalványokat a Füles a jövő héten küldi el. Megkezdődnek Szarvason a Justh Zsigmond Szövetkezeti Színjátszó Napok Felemelően szép hagyomány már, hogy szinte minden esztendő júniusában megrendezik Szarvason a szövetkezeti színjátszók találkozóját. Jó érzés tudni, hogy e hagyományt a Szövetkezetek Országos Szövetsége és a fogyasztási szövetkezetek sok szeretettel ápolják. S ez azt jelenti, hogy miközben sokoldalúan segítik a műkedvelő színjátszást, e mozgalom tovább fejlődését, tisztelettel adóznak Just Zsigmond, az első magyar parasztszínház megteremtőjének. A Justh Zsigmond Szövetkezeti Színjátszó Napok eseménysorozata egybeesik Szarvas újratelepítésének 250. és a Nemzeközi Szövetkezeti Nap 50. évfordulójának megünneplésével. Ma este 8 órakor, amikor Varga László Szarvas város tanácsának elnöke a Művelődési Központ színháztermében megnyitja a szövetkezeti színjátszók országos seregszemléjét sokoldalúan méltatja majd e hagyomány ápolását. Beszédeiben érthetően nagy hangsúlyt kap az a tény, hogy Szarvas újratelepítésének 250. évfordulóján ad a város negyedszerre otthont Justh Zsigmond parasztszínházának jelenlegi istápolóinak, a szövetkezeti színjátszás zászlóvivőinek és Varga László tanácselnök ünnepi beszédével megkezdődik a szövetkezeti színjátszó napok idei kétnapos programja. Az ünnepi megnyitót követően a tótkomlósi Szlovák Együttes köszönti műsorával az ország legkülönbözőbb tájairól Szarvasra sereglett színjátszó csoportok, s azok vezetőit. Holnap — július 1-én — este körzeti bemutatókat tartanak a csoportok Orosházán a vecsési, a nógrádmarcali, a kisdunamenti, a tápiszecsői, az üllői, a kiskunlacházi, a balassagyarmati. Gádoroson a tokaji, a domonyi, a sarkadi, a táplánszentkereszti, az aszódi, a tanakajdi, Hunyón a szentlőrinci, a jászberényi, a jászkiséri, a hevesi, a ricsei. Csabacsődön a zsákányszki, a nagykállói, a koppányvölgyi, a kisbérapáti együttesek lépnek színpadra, mutatkoznak be. Július 2-án a Justh Zsigmond Szövetkezeti Színjátszó Napok vendégeit és Szarvas város lakosságát reggel 7 órától a tótkomlósi ÁFÉSZ és az általános iskola fúvószenekara zenés ébresztővel köszönti, ez egyben a Nemzetközi Szövetkezeti Nap 50. évfordulója méltó megünneplésének nyitányát is jelzi. Este 8 órakor a művelődési központ nagy színháztermében ünneplik meg a Nemzetközi Szövetkezeti Napot, ahol Dinnyési József, a Szövetkezetek Országos Szövetségének Szövetkezetpolitikai és Nevelési Főosztályának vezetője mond ünnepi beszédet és adja át a bemutatókon legjobb helyezést elért színjátszó csoportoknak az emléktárgyakat. Ezt követi az a gálaest, ahol a zsűrik véleménye szerint is kiemelkedő színpadi produkciót nyújtott együttesek lépnek színpadra. B. T. Szüts Dénes: a Kassinó utcában regény XVIII.— Rablás lehetetlen — mondja hangosan a vizsgálóbíró. — Nem rablás volt — bólintott a felügyelő is. — Öngyilkosság. Gázzal . . . Megfulladt. A lakásból nem hiányzik semmi — vallja a cselédlány. — Ki vette észre? — A cselédlány. A házmesteríreknél változik. Azt állítja ... — Majd kihallgatom. Tulajdonképpen kié ez a lakás? — Dr. Vári Andor ügyvédé. Jólmenő prakszist folytat a kerületben Hat hónapja lakik náluk albérletben Balátai Jenő. öt szoba, hall. konyha, mellékhelyiségek. Minden a legnagyobb rendben tartva. Az ügyvéd dolgozószobája zárva volt. Kinyittattam. Könyvek, papírok, az íróasztal háborítatlan. A cselédlány szerint az ügyvédek külföldön tartózkodnak, rendes, szokott időben kivett szabadságukon. Nizzában. Minden évben egy hónapot külföldön töltenek. A cselédlány ... — Köszönöm. Azt hiszem, csöngetnek. Az orvos érkezhetett — Jó napot, doktor úr. — A vizsgálóbíró átveszi a házigazda szerepét, s a fürdőszobába vezeti a doktort. Az orvos leteszi táskáját, kabátját és munkához lát. Tüzetes vizsgálódás után jelenti a vizsgálóbírónak : — A halál 19.00 óra és 19.30 között állt be. Semmi külsérelmi nyomot nem találtam. A szervezetben viszont jó adag gáz lehet, de ezt csak a boncolás után tudom megmondani — A gázcsapok a cselédlány szerint nyitva voltak — mondja a hadnagy. — A gázkályha csapjai. A bojleré nem, mert ahhoz a víznek is folynia kellett volna. — Hány órakor fedezte fel a cselédlány, hogy . .. ? — A fél kilences moziba akart menni. Fél tíz körül érkezett vissza a lakásba. ■ — Három óra hosszat jöhetett a gáz a fürdőszobába. Ez elegendő idő arra, hogy halált okozzon? — Igen — válaszolt az orvos. — Persze. A helyiség ajtaja jól zár, az ablak be van téve. Még a szellőzőrács nyílásai közé is rongyokat dugtak. — De miért kellett ehhez levetkőznie és fürdeni? — kérdezte a vizsgálóbíró. — Aki öngyilkos akar lenni, az képes ilyen ... ? — Talán a melegvíz hatására gyorsabb a vérkeringés és a gáz hamarabb felszívódhat — szól közbe a felügyelő, aki közben az ujjlenyomatokat vizsgálja. — Lehet — válaszol az orvos. — Én most úgy látom, fulladás, a vérkeringés hiánya okozta a halált. Szabályos öngyilkosság, bár bizonyosat csak a boncolásnál . .. — Igen, ezt már mondta — a vizsgálóintó az orvos őszülő haját nézi, s arra gondol, rutinos, öreg róka a szakmában, aligha téved. Óvatos ember, nem akar elhamarkodottan nyilatkozni. A vizsgálóbíró kérdéseket tesz még fel, s közben feszülten gondolkodik. Balátai Jenő eléggé ismert ember volt a szakmáján kívül is. Az újságok sokat foglalkoztak a bauxittal... Barátainak bírósági ügye is volt, ha jól emlékszik. Perbe került az államkincstárral . . . Elkeseredhetett. — Azt hiszem tényleg — a vizsgálóbíró hirtelen a kádra néz, lehajol, egészen közel a vízhez, s olyan arckifejezéssel egyenesedik ki, amit nem lehetett félreérteni. — A víz! — kiáltja. — Szappanos! — Na és? — kérdezi a felügyelő. — Aki fürdik, az ... — Éppen ez a bökkenő — a vizsgálóbíró gondterhelten töpreng. — Aki öngyilkos akar lenni, az nem mossa magát tisztára előtte. — Mit akar ön ezzel mondani? — a felügyelő kutató szempárba az idősebb férfiéba fúródik. — Talán . . . — Én csak feltételezek. A vétkek és bűnök minden elképzelhető raffinériáját fel kell rúgnom ... — Igen. Felfogni, megérteni... Ez az. — motyogta magának Szász. A vizsgálóbíró agyának abban a pillanatban az összes elképzelhető variációt fel kellett dolgoznia . . De vajon feldolgozta-e? Daniel elé a felidézett múlt kényszerítő erővel állította a következő kérdéseket: Barátai Jenőt előbb megölték, majd a kádba tették, és kinyitották a gázcsapokat . . Vagy: a kádban ölték meg, és utána eresztették rá a gázt . . . Meglepték fürdés közben. Vagy: valamivel megbénították, hogy ne tudjon a gázzal szemben védekezni. Vagy : nem is a gáz okozta a halálát. (De akkor mi ?) Miért nem védekezett? A vizsgálóbíró az orvoshoz fordult: — Doktor úr! öngyilkosság esetében a szervezet nem védekezik? Nem fejt ki ellenállást? . .. Mondjuk a kar, a kéz, a láb, a fej, az arc, az önműködő reflexek nyomán nem vesz fel más tartást? Túlságosan nyugodtnak tartom a pózt, amiben a holttest fekszik. — Erős akaratú emberek esetében — kezdi az orvos megfogalmazni véleményét — nem jön létre deformáció. Különben is a gáz lassan hatol a szervezetbe, elszédül, eszméletét veszti a páciens. — Felügyelő úr! Vizsgálja meg a lakás ajtajának zárját. — A vizsgálóbíró a nappali szobába megy. — Kérem, hívják ide a cselédlányt! Posta Rozália megjelenik a vizsgálóbíró előtt. Félénken, alaposan begyulladva. — Üljön le — s a vizsgálóbíró sétálni kezd a szőnyegen. — Mióta van dr. Váriék szolgálatban? Figyelmeztetem, csak az igazat vallja, mert úgyis mindent megtudtunk. Hazugság esetén börtönbe kerülhet. — Jaj, jaj — sír fel a lány, s beszél. A vizsgálóbíró néha megáll, s a lányra néz. —■ Három éve szolgálok az Úréknál. Igazán rendes, finom emberek. Jó bért adnak, szobát és ellátást A nagysága . . . — Barátai Jenőt ismerték már régebben? Járt ide fel magukhoz? — Nem kérem! A mérnök ú hat hónappal ezelőtt érkezett. De arról nem tudok, hogy előtte is . . Vári doktor úr csak úgy szólítja: Jenő. Balátai úr is tegezte, az ügyvéd urat. — Amikor idejött? Rögtön így szólították egymást? — Igen. — Kik látogatták Balatai Jenőt ,amíg itt volt? — Senki. Még az ügyvéd úrék társaságát is kerülte. Nagyon magának való ember volt. — Mikor szokott hazajárni Balatai úr? — Reggel korán elment, a szobáját délelőtt szoktam rendbe rakni. Este meg későn jött haza. De volt, amikor egy hétig se mozdult ki a szobájából. — Hány kulcs van ehhez a házhoz? A lakáshoz? (Folytatjuk)