Gyulai Hírlap, 1973. január-június (14. évfolyam, 1-49. szám)
1973-06-08 / 43. szám
Ára 89 fillér VILÁG PROLETÁRJÁT. EGYESÜLJETEK! 1 9M. június s., péntek A Békés megyei Népújság gyulai kiadása x,v- ® vfOlyamj is. szám Zömében megvalósultak, vagy a megvalósulás szakaszában vannak a középfokú iparfejlesztési célkitűzések A városi tanács végrehajtó bizottsága keddi ülésén két fontos napirendi pontot tárgyalt meg. Az első a jelentősebb középtávú iparfejlesztési célkitűzések megvalósításának a helyzetéről szóló tájékoztató volt Árgyelán György csoportvezető beszámolója alapján, a másik a kollégiumi ellátásról, az ott folyó oktató-nevelő munkáról szóló ismertetés, amelyet Székely Jánosné művelődési osztályvezető terjesztett a végrehajtó bizottság elé. Az utóbbi napirendi pont tárgyalásán részt vett Szűcs Alajosné is, a megyei tanács művelődésügyi osztályának főelőadója. Az iparfejlesztés helyzetét illetően hivatkozott az előadmány bevezetője arra, hogy a IV. ötéves terv időszakában jelentős ipar- és szolgáltatásfejlesztési célkitűzések megvalósítását irányozták elő. Ezek a már meglevő ipari üzemek korszerűsítésére, területi adottságok hiányában új területeken történő fejlesztésre, az alapvető szolgáltatások megfelelő szinten történő ellátására, szolgáltató egységek városi telepítésére irányultak. A tervidőszakban országosan is előtérbe került az élelmiszer- és a könnyűipar felújítása, a szolgáltatóhálózat további, az igényekhez igazodó kiépítése. A helyes irányú központi célkitűzések hatására Gyulán is elsődlegesen az állami ipar nagyobb ütemű fejlesztése került előtérbe, egyrészt az élelmiszer-, másrészt a könnyűipar vonatkozásában. A tejipari vállalatnál csaknem 120 millió forintos beruházással lényegében befejeződött a tervezett felújítás, ami a termelő kapacitásnak mintegy 45 százalékos növekedését eredményezte. A korszerűsítés során megépültek a vállalatnál a szociális létesítmények is, jelenleg a lebontott épületek helyén a belső utak és a tmk-műhely építése van folyamatban. A termelési volumen növelése létszámnövekedést nem eredményezett. További elgondolása a vállalatnak újabb tejporgyári egység létesítése napi 100 000 liter tej feldolgozására, körülbelül 40 millió forint költséggel. Ehhez a terület adott, a közműellátás megfelelő hozzájárulással biztosítható. A Békés megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat rekonstrukciója a tervidőszak legjelentősebb élelmiszeripari beruházása gyulai viszonylatban. A teherau j főnyi tervdokumentáció már elkészült és előreláthatóan még I .júniusban a gazdasági bizottság elé kerül. A korszerű gyáregység megépítésének költsége 1 milliárd 200 millió forintot igényel. A tervezett korszerű, a népgazdaság számára fontos gyáregység kialakítása után a két műszakos termelésben a sertésvágási kapacitás megközelítően hatszorosára, a szarvasmarhánál nyolcszorosára, a feldolgozó kapacitás a vágáshoz igazodóan növekszik. A jelenlegi Béke sugárúti üzem teljes mértékben a gyulai és a csabai kolbász gyártására áll rá. A harisnyagyárnál javában folyik ezekben a napokban a könnyűipar legjelentősebb gyulai beruházása. A 94 millió forintos építkezés kivitelezője a Békés megyei Építőipari Vállalat. Az építkezésnél már a mély alapozás után túlhaladták a földszintet. A többszintes épületben raktárak, szociális létesítmények és termelőhelyiségek kerülnek kialakításra. Az új létesítmény a jövő év első félévének a végén lép a termelésbe. Ennek következtében az üzem termelése harisnyából a tavalyi 17 millió párról 22-re, a harisnyanadrág termelése 4,5 millióról 8 millióra növekszik. A tervezett fejlesztés során a termelés, a termelékenység a korszerű gépek beállításával nő, a termelő létszám azonban a jelenlegi szinten marad. A Békés megyei Nyomdaipari Vállalat 20 milliós fejlesztése a befejezéshez közeledik. Az új termelőüzem kivitelezője a Gyulai Építőipari Vállalat. A kivitelezés késik, a befejező munkákra a vállalat jelentős munkaerőt biztosított, így remény van arra, hogy az év második felének elején a nyomda már az új helyiségekben is termelhet. A vállalat produkciója jelentősebb létszámnövelés nélkül is 30—35 százalékkal emelkedik. Az új létesítményben fontos szerepet kap a könyvkötészet. A Kötőipari Vállalat tervezett fejlesztése csak kis részben valósult meg. A tervidőszakban a 21 milliós beruházásból mindössze 6 milliós valósult meg egyrészt épületre, másrészt kisméretű gépek beszerzésére és a vállalat forgóalapjának hitelből történő feltöltésére fordították az összeget. A további fejlesztés, ami 50 tonna terméktöbblet előállítását eredményezné, csak 1975-ben várható. A jövő évben elkezdődik a Vízgépészeti Vállalat új telephelyének kialakítása az északi részen, amely iparfejlesztési alapból is támogatott beruházás. A tervidőszak utolsó két évében mintegy 10 millió forintos beruházást valósítanak meg és annak előrehaladásával elkezdődik a vállalat szakaszos kitelepülése. Az új Szem kiépítése itt is áthúzódik a következő tervidőszakra. • Befejeződött a Gyulai Építőipari Vállalat új telephelyének kialakítása 10 milliós költséggel az északi ipartelepen. Az ipari szolgáltatások között a legjelentősebb a nagykapacitású, 30 milliós költséggel megépített AFIT szerviz, amely 64 személyt foglalkoztat, közöttük 44 a termelésben dolgozik. A szerviz kapacitása jelenleg 50—60 százalékban kihasznált, viszont növekedéssel számolni lehet. Alapvető szempont viszont az elvállalt munkák határidőre és megfelelő minőségben való elkészítése. A fa- és fémbútoripari szövetkezetnek a tervidőszakra tervezett, csaknem 24 millió forintos beruházása elmarad a szövetkezeti ipari vonalán, miután az új telepen létesített korszerű üzemcsarnokok a fejlesztési alapot a tervidőszak hátralevő részében teljes egészében a hitelek visszafizetésére kötik le. A telep befejező beruházása a következő ötéves tervben valósulhat meg. A Gyulai Szabók Ktsz új üzemházának megépítéséhez megteremtődtek a területi, műszaki és pénzügyi feltételek. A beruházás 35 millióba kerül, amelyhez az anyagi fedezet a szövetkezet saját fejlesztési alapjából, az érdekvédelmi szövetség, a város és a külkereskedelmi vállalat anyagi támogatásából biztosított. Az építkezés területéről az ott működő egységeket sikerült elhelyezni. Az új üzemház beindulásával a szövetkezet vezetősége minimális létszámnövekedést tervez. Összegezve megállapítható, hogy az előzetes helyes fejlesztési elgondolások maradéktalanul ugyan nem, de zömében megvalósultak, vagy a megvalósulás szakaszában vannak, amellyel a városi ipari üzemei egyre jobban járulnak hozzá a népgazdasági célok eléréséhez. Ez egyben a város gazdasági életében az ipar növekvő és meghatározó szerepét is erősíti. Száztagú lengyel ifjúsági folklór-együttes az eszperantó nyári egyetemen Lapunk keddi számában adtunk hírt arról, hogy a lengyel „JUVENTUR ’ ifjúsági utazási iroda értesítette a SEU vezetőségét, hogy 200 fiatalt irányít az idei nyári egyetemre. Azóta újabb levél érkezett, amelyben arról értesítik a SEU titkárát, hogy a jelzett számban Juna Torun nevű 100 tagú ifjúsági népi folklór-együttes is érkezik a nyári egyetemre, amely Gyulán és a város környékén szeretné bemutatni műsorát, amelynek egy része eszperantó nyelvű. Itt írjuk meg, hogy a Magyar Televízió is örvendetesen nagy érdeklődést tanúsít az idei találkozó iránt. Úgy tervezik, hogy a nyári egyetem idején a megvalósulás alatt álló eszperantó múzeum anyagáról ad tudósítást. Ezzel függ össze, hogy az eszperantó múzeum örömmel fogad minden eszperantó vonatkozású írásos és tárgyi dokumentációs anyagot. Ünnepi könyvhét, 1973 Patrdi Anna és Simai Mihály találkozott gyulai olvasóival Az idei ünnepi könyvhét harmadik és egyben legsikerültebb gyulai rendezvényére hétfőn este került sor a Mogyorossy Könyvtárban. Régi ismerősök: a gyulai , „öregdiák”-nak számító Simai Mihály szegedi és Pardi Anna budapesti újságíró, lírai költők találkoztak szép számú itteni olvasóikkal, köztük is elsősorban Simai Mihály diáktársai, barátai jelentek meg. Ott volt egykori tanára, dr. Tarnai László is." A két költő közös vonása, hogy mindkettő megyénkben születésű, Simai Mihály Medgyesegyházán, Pardi Anna pedig Vésztőn látta meg a napvilágot, mindketten tanári oklevelet szereztek és annak birtokában kerültek az újságíró pályára, végül mindketten harmadik kötetük összeállításán fáradoznak. A könyvhét alkalmából megjelentetett megyei antológia, a „Csönd és szó között”, Simai egyik versének címét kölcsönözte, mindkettőjüknek több költeményét találjuk a válogatásban, így aztán érthető, hogy a hangulatos találkozó végén saját köteteik mellett ezt az antológiát dedikálták a legnagyobb számban. A hagyományos bevezető után a találkozó vendégei régebbi és újabb költeményeikből olvastak fel. Amíg az Illyés Gyulát követő Pardi Anna az európai áramlatok sodrában él, Simai Mihályt a magyar történelmi sors problémái mellett a mindennap élményei is ihletik. A gyulai diákévek ezernyi emléke villan fel verseiben és élénk színekkel elevenedik meg az itteni táj: a duzzasztó környéke fürdőzés közben, a kastélykert, a Krinolin lombos útjai éppen úgy, mint a már csak emlékeiben élő Göndöcs-kert árnyat adó fái. A könyvtár igazgatója, dr. Némedi Endre figyelmességéből a két költő kötetei és a „Csönd és szó között” antológia helyszínen kedvezményes áron volt megvásárolható, ami lehetővé tette a nagyszámú vételt és a dedikációkat. (m. gy.) Titkári munkaértekezlet Az MSZMP városi bizottsága június 12-én, kedden délután 2 órai kezdettel munkaértekezletet tart a pártházban az alapszervezetek titkárai részére. Napirenden az időszerű feladatok megbeszélése szerepel. A pártalapszervezetek a legutóbb megtartott taggyűléseken megvitatták az 1985-ig szóló városfejlesztési programot. Sok értékes javaslat, vélemény hangzott el ezeken a gyűléseken, amiket a végleges tervek kidolgozásánál majd hasznosítani lehet. Tovább gyarapodik a városi Útépítés, napköziotthon-kialakítás, korszerűsítés a költségvetési pénzmaradvány terhére A IV. ötéves tervből két évet már lezártunk, néhány nap túl leszünk a tervidőszak felén. Nem célunk, hogy a város gazdálkodását részletesen elemezzük, vagy arról mérleget készítsünk, ez az elkövetkező idő feladata. Amiről szólni kívánunk, nem éri el jelentőségében a költségvetés tervezésének színvonalát, szerényebb esemény annál. Arról van szó, hogy az elmúlt évben hat és fél milliós megtakarítást értünk el, ezért számot szeretnénk adni a város lakosságának a pénzmaradvány felosztásáról, amelyet a pénzügyi és tervosztály előterjesztése alapján jóváhagyott a végrehajtó bizottság. A jelentős pénzmaradvány részben az elmúlt év takarékos gazdálkodásának, másrészt pedig a feladatok áthúzódásának következménye. Ez utóbbi nem éppen pozitív jelenség. A maradvány összegéből 3 millió a bevételi tervek túlteljesítéséből származik. Ez többféle forrásból tevődik össze, így többek között különböző vállalati és szövetkezeti befizetésekből, a működési bevételek jó teljesítéséből, valamint a lakosság adófizetéséből. Ennél örvendetesebb jelenség, hogy az előző évek jelentős összegű hátraléka csökkenő tendenciát mutat. A tanács végrehajtó bizottsága korábban úgy foglalt állást, hogy az intézményeknél képződött év végi maradványt részben a vállalt kötelezettségek teljesítésére, részben minimális színvonal javítására vissza kell hagyni. A pénzmaradvány felosztásánál szempont volt az is, hogy a képződött összeget nem szabad túlságosan elaprózni, abból lehetőleg fontos feladatokat kell megoldani. Figyelemmel kellett lenni továbbá arra, hogy a költségvetés bizonyos feszültségekkel terhes, ezen is némileg enyhíteni kell. Igen lényeges szempont volt a lakossági igényekkel való számolás is. Mindezeket figyelembe véve készült el az előterjesztés a maradvány felhasználására, amit a végrehajtó bizottság gondos mérlegelés után elfogadott. Ezek alapján az állami lakóházak felújítására 1,2 millió forintot fordítanak. Az utak felújítására az áthúzódó maradvánnyal együtt ugyancsak 1,2 millió forintot ütemeztek be, ami az ez évre tervezett útfejlesztési program keretében kerül felhasználásra. A tavaly elkezdett és az erre az évre áthúzódó felújítási munkákra 1,9 millió forintot hagytak jóvá, amely összegből többek között a Béke sugárúti óvoda kialakítása fejeződik be, ami a közeli napok eseménye lesz. A maradvány terhére valósult meg az egészségügyi ágazaton belül az öregek ötödik napközi otthona a Kálvin utcában és a korábban létesített otthonok részbeni korszerűsítése. Legjelentősebb a kulturális ágazat részesedése. Ennek keretében jut tekintélyes összeg az óvodáknak, az általános és középiskoláknak, szintúgy a kollégiumoknak, a felszerelés építésére 1 millió forint. Kiemelkedik ezek sorában a Várszínház színpadi és nézőtéri berendezésének a felújítása, amelyre 400 000 forintot engedélyezett a végrehajtó bizottság. Összegében megállapítható, hogy a többletbevételt hasznos feladatok megvalósítására használják fel, ha szolid mértékben is, de előrelépést jelent a költségvetési gazdálkodás területén. Remélhető, jövőre újabb többletbevételről, újabb megvalósulásokról adhatunk számot a város lakosságának. Juhász András pénzügyi és terv-osztályvezető