Gyulai Hírlap, 1976. január-június (17. évfolyam, 1-50. szám)
1976-01-06 / 1. szám
A határozatok végrehajtásáért Az eltelt hónapokban a dolgozók körében végzett pártmunkánk középpontjában a kongresszus dokumentumainak ismertetése állt. A következőkben a fő hangsúlyt a kongresszus határozatainak megvalósítására, a határozatok végrehajtásának segítésére, ellenőrzésére kell fordítanunk. A kongresszusi dokumentumokban megfogalmazott tennivalók megvalósításán túl gyorsítani kell a két kongresszus között hozott és ma is érvényben levő határozatok végrehajtását. Mindenekelőtt a Központi Bizottság 1974. december 5-i és 1975. július 2-i, a gazdasági élet fellendítésére vonatkozó határozatainak végrehajtására kell mozgósítani minden erőnket. A XI. kongresszus beszámolója az elért eredmények mellett szóvá teszi: „ ... különösen fontos, hogy a mindennapi munkában nagyobb figyelmet fordítsunk a párthatározatok egységes értelmezésére és következetes képviseletére”. A határozatok egységes értelmezése a végrehajtás alapja. A döntések után nincs helye a kétértelműségnek, az ingadozásnak. Az ilyen magatartás a vegrenajtas emu,óvasal, fejszültségek kialakítását jelentené. A végrehajtásban persze adódhatnak viták, amelyeknek megvan a fontos és nélkülözhetetlen szerepük is. Az azonban egyértelmű, hogy ezek a viták nem gátolhatják meg a cselekvést. A figyelemnek a meglevő vitában is a határozatok további megértésére, a tudatos, a megvalósítás mikéntjére kell irányulnia, s a határozatok végrehajtásának szervezését, az ellenőrzést, a megvalósítást kell szolgálnia. Az eszmei, politikai munka, az ideológiai nevelő tevékenység megerősítése, fellendítése kétségtelenül szükséges eszköze a kongresszusi határozatok végrehajtásának. A kommunistáknak kötelességük, hogy pártunk határozatait ne csak hirdessék, hanem ha kell, kiálljanak védelmükben a munkahelyükön és környezetükben, nyílt fórumon és négyszemközt egyaránt. Politikai munkánk a valóságból induljon ki. A téves nézeteket vallókkal bátrabban, személyekre és konkrét témákra vonatkoztatva vitatkozzunk. A vitákban azonban meggyőző érvekre van szükség, s ezek hiteles kifejezéséhez — a tények bizonyító erején túl — nélkülözhetetlen a meggyőződés és az optimizmus is. ■ A pártszervek igényeljék a tömegszervezetektől és mozgalmaktól, hogy egy-egy határozat végrehajtásában önálló feladatokat lássanak el és jellegüknek megfelelően mozgósítsák tömegeiket. Mindenki alakítsa ki a maga területén a tennivalókat, ne várják mindig a pártszervek „külön” határozatát. A párthatározatok szellemében mindenki meg tudja találni sajátos közegeiben végzendő feladatát. Erősítsük azt a szemléletet, hogy mindenki a saját területén, a kapott megbízatások végrehajtásáért felel elsősorban. Azt vizsgálják, hogy kinek hogyan lehetne jobban teljesíteni, a reá eső feladatokat és ne a „külső” okokra való hivatkozással akarják magyarázni a hiányosságukat. A jelenlegi időszakban legfontosabb feladatunk, hogy a gazdasági építőmunkánkban következetes, határozott cselekvési egység érvényesüljön, hogy a gazdasági célkitűzéseink végrehajtásához megnyerjük a dolgozók széles tömegeit. A dolgozókkal öntudatukra támaszkodva értessük meg: azért, hogy jobban éljünk, hogy a közös javakból többet kapjunk vissza, ahhoz először olcsón, korszerűen, gyorsan kell termelnünk. Közismert: elosztani csak azt lehet, amit megtermeltünk. Az igények egyre bővebb kielégítésének, az életszínvonal emelésének alapja a fegyelmezett, jó munka, a termelés és a termelékenység emelése, a költségek csökkentése, amelyek nem egyszerű kampányfeladatok, hanem következetes, a gazdaságot teljes egészében átfogó, hatékonyabb tevékenységet kívánnak. Bíró József A MAGYAR BIOLÓGIA 30 ÉVE (4. old.) EGY Ü,T SZOLGÁLTATÓEGYSÉG ELSŐ NAPJAI (5. old.) MA: APÁCAI KERTÉSZEK (3. old.) Megkezdődött a második félév az általános és középiskolákban Csaknem másfél millió diák számára szólalt meg hétfőn újra az iskolacsengő, véget ért a téli vakáció, megkezdődött a második félév. Az általános és középiskolákban az első tanítási napon — az ellenőrző könyv útján — hozták a tanulók és a szülők tudomására az első félévben elért eredményeket. (A téli szünetben mindenütt megtartották az osztályozó értekezleteket, a december 20-i helyzetnek megfelelően „lezárták” a diákok érdemjegyeit). Az érvényben lévő rendelkezések szerint az általános iskolák első és ötödik osztályaiban félévkor nem osztályozzák a tanulókat. Az első osztályokban a tanév folyamán és a tanév végén is a tantervi követelmények alapján kell elbírálni a tanulókat, azonban a továbbhaladás szempontjából a környezetismeret, a gyakorlati foglalkozás, az ének-zene, a testnevelés esetleges elégtelen osztályzatát figyelmen kívül kell hagyni. Nem kell osztályozni félévkor az egyes osztályokban az újonnan ,,belépő” , vagyis a második osztályban a nyelvtan-helyesírást és rajzot, a harmadikban a fogalmazást, a hatodikban a fizikát, a hetedikben pedig a kémiát. A szakemberek aláhúzzák: a félévi osztályzatok a diákok szaktárgyankénti összteljesítményét tükrözik. Az egyes osztályzatokat gondos pedagógiai mérlegelés útján állapították meg, nem pedig gépies számolási művelet révén. A januári további munkarendhez tartozik, hogy az ötödik osztályos diákok szüleit mindenütt tájékoztatják gyermekeik első félévi munkájáról. A most végző nyolcadikosok és szüleik számára pedig megkezdődik a szokásos pályaválasztási tájékoztatás, tanácsadás. A továbbtanulási jelentkezési lapokat — akár középiskolába, akár szakmunkásképző intézetekbe történik, a jelentkezés —, márc. 20-ig küldik majd tovább az általános iskolák vezetői a középfokú oktatási intézményekhez. A középiskolák február 10. és 25. között fogadják el a felsőoktatási intézmények nappali tagozataira történő jelentkezéseket, a felsőoktatási intézmények pedig március 30-ig. Az Oktatási Minisztérium ebben az esztendőben is közreadja — a Tankönyvkiadó révén — azt a tájékoztató füzetét, amely részletezi valamennyi felsőoktatási intézmény felvételi követelményét és rendjét. A tájékoztató hamarosan a könyvesboltokba kerül. A következő évi felvételi vizsgákon — egyik új vonásként — a matematikán és fizikán kívül a biológiát is azok közé a tantárgyak közé sorolják, amelyek a közös írásbeli érettségi-felvételi tárgyak között szerepelnek. Ezt az írásbeli dolgozatot minden jelentkezőnek meg kell írnia, aki olyan felsőoktatási intézménybe pályázik, ahol a biológia írásbeli felvételi vizsgatárgy. A másik változás, hogy a pályázók kérésére — azokat a tárgyakat is ideszámítják a középiskolai pontok meghatározásakor, amit a középiskolában a tanulók úgynevezett választható, vagy rendkívüli tantárgyként tanultak, amennyiben ebből a tárgyból felvételi vizsgát kell tenniük. Az iskolák második félévi munkarendjében a tavalyi tanévhez képest ugyancsak nem lesz lényeges változás. Az utolsó tanítási nap az általános iskolákban június 5-e lesz. Azokban az általános iskolákban, amelyekben az előírt 198 tanítási napot teljesítették, június 1-től a fennmaradó időt tanévi tevékenységet kiegészítő, társadalmilag hasznos munkával, kirándulással, sport- és kulturális foglalkozásokkal tölthetik el, tanítás nélküli munkanapok keretében. A középiskolák negyedik osztályaiban május 8-a, az első—harmadik osztályokban pedig június 8-a az utolsó tanítási nap. A tanévzáró ünnepségeket — az igazgatók által kijelölt napon — június 12-e és 17-e között tartják. A tavaszi szünet április 5 és 13 között lesz, és szünetel a tanítás március 15-én, március 21-én, április 4-én, sőt hétfőn, valamint május 1-én is. Tízezer vasúti kocsi, 13 ezer autó ém 400000 személygépkocsi A közlekedés az ötödik ötéves tervben A közlekedés — eltekintve egy-két esztendő, különösen az 1974. év áruszállítási nehézségeitől — sikerrel zárta a IV. ötéves tervidőszakot, mind a személyszállításban, mind az árufuvarozásban jelentősen túlteljesítette előirányzatait. A társadalmi és gazdasági fejlődés, valamint a külgazdasági kapcsolatok bővítése erőteljesen növeli a szállítási igényeket az ötödik ötéves tervben is. A legfontosabb feladatokról és a megoldásukra rendelkezésre álló anyagi eszközökről tájékoztatták a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumban Kovács Ferencet, az MTI munkatársát. Az ágazat jellemzője a tervidőszakban, hogy a közlekedéspolitikai koncepcióval összhangban tovább módosul a közlekedési munkamegosztás, korszerűsödik a szállítás szerkezete, meggyorsul a városi és a közúti közlekedés és a csővezetékes szállítás fejlődése, s különösen az árufuvarozásban a vasút továbbra is megtartja alapvető szerepét. A személyszállításban a vasúti közlekedés részaránya 1930- ra 58 százalékról 53 százalékra csökken, a közúti közlekedésé (Folytatás a 3. oldalon) Izgalmas percek az iskolában Békéscsabán, a 11-es számú Általános Iskolában 688 tanulóból 511-en vették át tegnap a félévi értesítőjüket Az 1. és 5. osztályosok ellenőrzőjébe nem került félévi jegy, ám a több éves gyakorlatnak megfelelően, a szaktanárok az idén is szülői értekezleten értékelik az anyukák és anokák előtt gyermekeik teljesítményét, eredményeit. Képünk a 2. a. osztályban készült azokban az izgalmas percekben, amikor Fábián Ferencné, az osztály vezetője átadta az értesítőket. Az osztály az elmúlt évihez hasonlóan, az idén is 4,1-es átlagot ért el. Burkus Ágit bizonyára örömmel fogadták otthon, hiszen ő a legjobb tanuló az osztályban, kitűnő lett