Haditechnika 48. (2014)
2014 / 4. szám - HADITECHNIKA-TÖRTÉNET - Sárhidai Gyula: Kiegészítés "A Gallipoli-félsziget katonatemetői" című cikkhez
Sárhidai GyulaKiegészítés „A Gallipoli-félsziget katonatemetői” című cikkhez Az említett temetői számadatok csak az ott utólag eltemetett, vagy áttemetett halottakra vonatkoznak. A valós veszteség sokkal nagyobb volt. A halottak, eltűntek és sebesülésükbe később belehaltak száma 1926- os adatok szerint 166 000 fő török, 143 000 fő antant katona volt. Ehhez járul kb. 100-150 fő német és osztrák-magyar katona. Lásd: Aggházy K. - Stefan V.: „A világháború 1914-1918” Budapest, 1943. Az antant veszteségi megoszlása 27 400 francia és 115 080 fő brit nemzetiségű katona volt, de ezen kívül van több ezer tengerész, akik az elsüllyesztett hadihajókkal elsüllyedtek és soha nem volt sírjuk sem. A Monarchia sürgős segítsége 1915 október végén két tüzérüteg volt, a 24 cm-es 9. sz. mozsárüteg és a 15 cm-es 36. sz. tábori tarackos üteg. Ezek október 31-én rakodtak be Orsován a várakozó uszályokba, majd azonnal indultak a Vaskapun át a bulgáriai Ruszcsuk kikötője felé. Románia akkor még semleges volt, de a Duna-flottilla monitorai kísérték a szállítmányt. Pár nap múlva rakodtak ki és négy vonatszerelvény indult nyomban Konstantinápolyba. Innen traktor, gőzgép és ló vontatással jutottak le a frontra. Az első sortüzeket a már menekülő brit csapatokra adták le. Ezek az ütegek a háború végéig a török hadszíntéren maradtak. A cikkben említett tengeralattjáró a német UB 46-os volt, amely 1915 végén készült el. A 36,9 m-es hajót először az Adriára vezényelték, majd Cattaróból futott ki Isztambul felé. 1916. X. 2-án az Égei-tengeren elsüllyesztett egy 3442 BRT-s brit gőzhajót. Mivel az antant flotta elhagyta a török vizeket, 1916. XI. 2-án a Fekete-tengerre vezényelték a cári flotta ellen. 1916. XI. 7-én a krími partok előtt elfogott egy orosz vitorlás hajót és zsákmánylegénységgel Isztambulba küldte. A hajó német legénysége erről az útról nem tért vissza. Mint jóval később kiderült, 1916. XII. 7-én a tengeralattjáró a visszaúton, 300 m-re a parttól egy lerakott orosz aknába ütközött. Ez a hajó falát szakította fel, ezért az nyomban elsüllyedt. 1993-ban a kernerburgazi terület előtt felfedezték, nagyobb földmunkával kiásták és kiemelték. A hiányzó 16 m-es része nem volt megtalálható. Felhasznált irodalom Aggházy K.-Stefan V.: „A világháború 1914-1918” Budapest, 1943. 2. ábra. Az UB 46 hajótest főbordái 1. ábra. A német UB 46 tengeralattjáró roncsának kiemelt darabjai 2014/4 HADITECHNIKA 1- 67