Hadtörténelmi Közlemények, 18. évfolyam, Hadtörténelmi Intézet (Budapest, 1971)
1. szám - Tanulmányok - Őry Károly: A katonapolitika és a hadsereg-szervezés főbb kérdései az októberi polgári demokratikus forradalom időszakában. [2. rész. ] – 1971 . 1. sz. 7–35. p.
Bartha Albert kísérlete a riadó alakulatok felállítására Linder menesztésével a kormány határozott lépést tett jobbfelé. Előtérbe került a tényleges tisztikarra támaszkodó hadseregépítés koncepciója. A hadügyi tárcát Bartha Albert vezérkari alezredes 53 vette át. Működését azzal a szilárd elhatározással kezdte meg, hogy gátat vet a hadsereg forradalmasodásának, politizálásának és megteremti a megbízható katonai erőt. Valójában kettős politikát folytatott. Egyrészt kénytelen volt a katonatanácsok hatalmát elismerni. Minisztersége alatt adták közre a katonatanácsok újraválasztásának tervezetét és az új fegyelmi szabályzatot. Mindkettőt Pogány dolgozta ki, Bartha csak jóváhagyta. A fegyelmi szabályzat jelentősen hozzájárult a hadsereg új szellemének kialakításához. A fenyítés jogát választott esküdtszékre bízta, külön legénységi és tiszti esküdtszéket írt elő. Másrészt — a hadsereg demokratizálását jelentő rendelettel egy időben — Friedrich államtitkárral közösen hozzáfogtak a forradalmi eszméktől mentes hadsereg felállításához. Tervük az volt, hogy önkéntesekből riadó lovaszászlóaljakat, riadó századokat, ütegeket szervezzenek. Ezek alakulási központjait a nagyobb városoktól távol telepítették, hogy a katonák a forradalmasodó munkásosztálylyal ne érintkezhessenek. A riadó alakulatokhoz többféle politikai elgondolás fűződött. Bartha Albert a tisztekből és tiszthelyettesekből felállítandó lovascsapatok rendeltetéséről a Tisza-perben így vallott: ,,Ezen alakulatok Pogány ellen irányultak. Az volt a tervünk, hogy teljesen megbízható csapatokat szervezzünk Budapesten kívül," és ezután Budapestre jövünk, és a katonatanácsokat megszüntetjük."54 A riadó alakulatok létrehozásának tervével egy időben előkészületeket tettek a forradalmi szellemű pesti helyőrség leszerelésére. Ez elsősorban az 1-es vadász és a 32-es gyalogezred katonáit érintette volna, akik a budapesti helyőrség gerincét alkották és teljesen a katonatanács hatása alatt álltak. A riadó alakulatok tervét titokban az 1. a. osztály dolgozta ki Friedrich irányításával, s december 6-án Bartha aláírta. Még aznap továbbították a kerületi parancsnokságoknak. Az indoklásban arra hivatkoztak, hogy a korábbi hadügyminiszteri rendelet alapján szervezendő alakulatok felállítása lassan halad előre. Ennek okát az öt legfiatalabb korosztályhoz tartozó egyének hazafiatlanságában, kötelességtudás hiányában látják. Ezért szükségesnek tartják, hogy az öt fiatal korosztályból alakuló fegyveres erő mellett a kormány olyan csapatok felett is. 53 Életrajzi Lexikon, I. köt. 128. o. 1967. ..Bartha Albert Kolozsvárott született, 1877. augusztus 12-én. A Ludovika Akadémia elvégzése után a bécsi hadiiskolán folytatta katonai tanulmányait, ahol 1906-tól 1910-ig tanárként működött. Vezérkari tisztként a Honvédelmi Minisztériumban teljesített szolgálatot. Az első világháborúban 1917-től a II. hadsereg vezérkari főnöke. 1922-től 1925-ig Törökországban tartózkodott. Aktívabb szerepet csak 1940-től kezdett ismét vállalni az erősödő polgári ellenállásban. A német megszállás után elmenekült Magyarországról. 1945-ben belépett a Független Kisgazda Pártba. 1945. október 1-én vezérezredes. 1946. augusztus 21-től 1947. március 14-ig honvédelmi miniszter. A kisgazdapárt jobboldali reakciós szervezkedésének leleplezése után saját kérésére felmentették. 1948-ban elhagyta az orsgot és New Yorkban telepedett le. Ott halt meg 1960. december 5-én. 54 Tisza-per, 283. Bp-i Büntetőtörvényszék, Pl. Arch.