Hadtörténelmi Közlemények, 30. évfolyam, Hadtörténelmi Intézet (Budapest, 1983)

3. szám - Közlemények - Molnár József: A Magyar Szabadság Érdemrend 1946. május 10-től október 14-ig adományozott változata. – 1983. 434. p.

tés készült a felszabadító harcokban részt vett külföldi állampolgárok kitünte­tésére is.­ A két feladat — a törvényi be iktatás és a felterjesztés — ilyen gyors megoldását az tette lehetővé, hogy a Magyar Kommunista Párt és a Nemzet­gyűlés előtt megfelelően indokolt volt az érdemrend alapítása, a Szövetség és a Honvédelmi Minisztérium illetékesei előtt ismert volt a kitüntetésre előter­jesztett személyek partizán- és ellenállási, valamint a felszabadító harcokban folytatott tevékenysége. A készítés körülményei A tervezési és gyártási munkák megszervezésére és lebonyolítására­ a Szövet­ség vezetősége kapott megbízást.10 Arra a kérdésre, hogy a Szövetség kit kért fel az érdemrend formai megtervezésére, vagy az, hogy a Kossuth-arckép és a MAGYAR SZABADSÁGÉRT körfelirat kinek a javaslatára került az érdem­rend előlapjára, mind ez ideig nem sikerült megbízható választ adni. Az érdemrend két fokozatának — ezüst és bronz — jelvényeit az 1945-ben alakult Nemesfémipari Munkások Szakszervezetének Jelvénykészítő Üzeme — Budapest, VII., Rózsa u. 25. sz. — gyártotta. Levéltári források hiányában idé­zünk a Szövetség egyik akkori vezetőségi tagjának visszaemlékezéséből: „... Határozottan emlékszem arra, hogy a Rózsa utcai jelvénykészítő üzem­ben gyártották le az érdemrendek jelvényeit. A Partizán Szövetség egyes tag­jai és az üzem ifjúmunkásai között még a felszabadulás előtt munkásmozgalmi kapcsolat alakult ki, és ez a későbbiek során fenn is maradt, így kézenfekvő­nek látszott, hogy az üzemet kérjék fel a jelvények elkészítésére. Az üzem akko­ri gyártási technológiáját a kézi munka, sajtolás, vésés, reszelés, fűrészelés jel­lemezte. Ilyen módszerrel készültek a jelvények .. "n A j­el­vény­készítés „hősi korszakának" hangulatát idézi az üzem egykori ve­zetője: „. .. Mintegy tizedmagammal, 1945. március 1-én, a párt és a szakszervezet inspirálására megalakítottuk a Nemesfémipari Munkások Szakszervezetének Jelvény­készítő Üzemét Budapest, VII., Rózsa utca 25. szám alatt. Az üzem előd­jét, amely szintén jelvények készítésével foglalkozott, kirabolva, a berendezési tárgyakat összetörve hagyta örökül az utókorra a nyugatra távozott Fricker Adolf német származású tulajdonos. Petróleumlámpánál, kézi sajtolással, az egyáltalán fellelhető fémanyagokból megkezdtük az 1945. május 1-i jelvények készítését. 1946 elejére némileg rendeződtek a viszonyok és májusban már közel 100 fővel, villanyfény mellett folytattak a­­ nagyon fontos propagandacélokat szolgáló — jelvények gyártását. Ahogy visszaemlékszem, 1946 áprilisában, vagy májusában történhetett, hogy a Partizán Szövetség vezetősége kéréssel fordult az üzemünkhöz, hogy — a megadott rajzok alapján — gyártsunk egy Kossuth arcképével díszített jelvényt. A négy lemezréteg­ből összeállított kitüntetés tulaj- 9 Hadtörténelmi Levéltár (a továbbiakban — HL) 1946/eln. 14 690. sz.; külföldi kitüntetésére 1. HL HM 1946/eln. 19 789. 10 Gábor István (1909) a Magyar Partizán Szövetség ny. főtitkára, számos magyar és külföldi kitüntetés — többek között a Szocialista Hazáért Érdemrend, a Munka Vörös Zászló Érdemrendje, a Magyar Szabadság Érdemrend ezüst és bronz fokozatának — tulajdonosa visszaemlékezése, 1981. február 24. (a szerző magángyűjteményében). 1946-ban, a Szövetség főtitkáraként, a vezetőségi tagokkal egyetértve dönt az Érdemrend I. szalagformá­járól. 11 Kovács István (1917) az Országos Fordító- és Fordítást Hitelesítő Iroda Szakszervezeti Bizottságának ny. titkára. A doni áttöréskor átáll a szovjetekhez. 1943 decemberében az 1. Magyar Partizáncsoport tagja. Hazatérése után, 1946-ban, a Magyar Partizánok Bajtársi Szövetségének vezetőségi tagja. Számos magyar és szovjet kitüntetés — a többek között a Magyar Szabadság Érdemrend ezüst fokozata, a Magyar Népköztársaság Érdemrend V. fokozata és a Vörös Csillag Érdemrend — tulajdonosa. 1981. október 28-i visszaemlékezése a szerző magángyűjteményében. 1946-ban, a Szövetség vezetőségi tagjaként, részt vesz az Érdemrend I. jelvénye gyártásának megszervezésében.

Next