Hadtörténelmi Közlemények, 117. évfolyam, Hadtörténeti Intézet (Budapest, 2004)
3. szám - Tanulmányok - Dombrády Lóránd: Akiről nem beszélünk: Werth Henrik. II. rész. - 2004. 989. p.
Akiről nem beszélünk: Werth Henrik 1039 pítandó, hogy szökésben van-e, és „amennyiben Magyarországon tartózkodik, haladéktalanul őrizetbe veendő és bekísérendő a budapesti népbíróság fogdájába".382 A vádlott távolléte senkit sem zavart. Dr. Noszkó Imre népügyészt sem, aki 1945. július 17-én már be is nyújtotta vádiratát a szökésben lévő ellen.383 A vádlott egyike a háborús főbűnösöknek, közérdek, hogy a bűnvádi eljárás távollétében is mielőbb megtartassák. Az ügyész indítványozta kikérését, mert a terhelt, életbenléte esetén, minden valószínűség szerint az angolszász hadsereg fogságában van. (Az angolszász fogságban lévő háborús bűnösök ismertek voltak, kiadatásuk már folyamatban volt.) Nyomozólevél kibocsátását is kérte, mert nincs kizárva az sem, hogy Magyarország területén bujkál. A népügyész a Nbr. 11. § 1. és 2., továbbá 4. és 5. pontjába ütköző bűntettek miatt emelt vádat. 1. A vezérkar főnökeként, vezető állásban kifejtett tevékenységével elősegítette az 1939. évi háború Magyarországra való kiterjedését azáltal, hogy Bárdossy László miniszterelnökkel és Bartha Károly honvédelmi minszterrel együtt a kormányzónál kierőszakolója volt a magyar hadsereg 1941. áprilisi jugoszláviai bevonulásának és a június végi Szovjetunió elleni, majd az ősz végi szövetséges hatalmak elleni hadüzenetnek; továbbá azáltal, hogy a gyorshadtestet és megszálló erőket a németek rendelkezésére bocsátotta. 2. Vezérkarfőnöki minőségében, mint vezető állást betöltő köztisztviselőnek feladata lett volna, hogy a kormányzat a valóságos helyzetről úgy tájékoztassa, hogy a magyar haderő semmilyen körülmények között ne kerüljön harcba. Ezel szemben a kormányzat a valós katonai helyzetről nem tájékoztatta és hozzájárult a hadüzenethez. Habár a következményeket előre láthatta, részese volt olyan határozatnak, mely a magyar népet a világháborúba sodorta. 3. Mint felsőházi tag 1944 végén belépett a Szálasi rendszer támogatására alakult szélsőjobboldali Nemzeti Szövetségbe, ezzel segítséget nyújtott a nyilasoknak a hatalom megtartásához. 4. 1941-ben parancsot adott, hogy a magyar izraelita vallású munkaszolgálatosokat Ukrajnába vigyék, és parancsot adott a velük való bánásmódra, aminek következtében kb. 40 000 munkaszolgálatost meggyilkoltak, tehát részese volt az emberek törvénytelen kivégzésének. A vádlott főbűne, a németbarát háborús politika hirdetésével és a kormányzati tényezők befolyásolásával elősegítette a háborúba lépést. A kassai bombatámadás németekkel közös megszervezéséért - holott a vallomástevők ösztönözték erre - az ügyész nem marasztalta el. Jobbnak látta, ha az ezzel kapcsolatos eljárást, mint az ügyben elsősorban érdekeltekre, a szovjet hatóságokra hagyja. A vád megfogalmazásakor főként saját tapasztalataira és hiányos ismereteire, továbbá néhány tendenciózusan terhelő vallomásra hagyatkozott. Alaposabb tájékozódásra, nyomozati anyagokra nem tartott igényt. Az objektivitásra törekvés, a vallomásttevők által előadottak igazságtartalmának kritikája távol állt tőle. Az ügyész vádemelésének egyik széles ismeretekkel rendelkező „forrása" Major Ákos, ekkor a Népügyészség sajtóosztályának vezetője volt. Werth működéséről és bűneiről készített, sok esetben megalapozatlan és vitatható feljegyzése, mindenképpen elmarasztaló megállapításai és következtetései mély gyökeret eresztettek az elkövetkező 382 HL Filmtár 770. Werth Henrik népbírósági anyaga. Werth előállításának elrendelése.,81 Uo. Vádirat.