Hadtörténelmi Közlemények, 117. évfolyam, Hadtörténeti Intézet (Budapest, 2004)
1. szám - Tanulmányok - Dombrády Lóránd: Akiről nem beszélünk: Werth Henrik. I. rész. - 2004. 61. p.
Akiről nem beszélünk: Werth Henrik 6t írtak össze. A római katolikus templom 1877-ben épült. A községnek ekkor már postája, távírója és hajóállomása volt. A lakosok hitelszövetkezetet és két gazdasági egyesületet tartottak fenn. A nagyobb vagyoni különbségektől még mentes sváb kisgazdálkodó közösség munkája nyomán a helység dinamikusan fejlődött. Sorsukat maguk irányították. Földesurat nem ismertek maguk felett. Ebbe a közösségbe született bele Werth Henrik, ami nyomot hagyott rajta későbbi élete során is. Apja Werth Lorenz (Lőrinc) kisbirtokos. Anyja nevét nem ismerjük. Két fiútestvéréről tudunk. Egyikről csak annyit, hogy még a negyvenes évek elején is odahaza gazdálkodott. A másik testvér, a nála tizenöt évvel fiatalab Lőrinc, tüzértisztként szolgált, 1943-ban már ezredesi rendfokozatban. A minden bizonnyal német tanítási nyelvű elemi iskola öt osztályát 1887-től 1893-ig szülőfalujában járta ki. A magyar nyelvet az iskolában sajátíthatta el. A jó fejűnek bizonyuló gyereket tanítója továbbtanulásra alkalmasnak találhatta. Közbenjárására a szülők beleegyeztek, hogy fiuk polgári iskolában tanuljon tovább. A legközelebbi ilyen iskola a Werth Henrik altábornagy Mihalovits Miklós festményéről készült fotómásolat Hadtörténeti Múzeum Fotóarchívuma, k. sz.: 23.758. 2 Magyarország vármegyéi és városai. Torontál vármegye (Szerk. Borovszky Samu) Budapest, 1911. XII. o. HK 117.(2004).