Néplap, 1948. szeptember (5. évfolyam, 199-225. szám)
1948-09-01 / 199. szám
TSZfl Tfill fontos és gyors végrehajtást! (G. L.) Hajdú megyében különösen sok helyen fordult elő az elmút három év alatt, hogy a falusi nagygazdák a bérletre kerülő földeket maguknak kaparintották meg és új nagybirtoki gazdálkodást létesítenek. A megyében szinte új nagybirtokrendszer alkul ki a 2—300 holdat kitevő bérletekből. Ez a tény szöges ellentétben állt, a magyar népi demokrácia fejlődésével és céljaival. Nem tűrhetjük, hogy akármilyen formában a falukon, a mezőgazdaságban új kizsákmányoló rendszer alakuljon és erősödjék, akkor, amikor tíz- és tízezer nincstelen földmunkás a megélhetését csak alig tudja megkeresni. Nem tűrhetjük, hogy a falu dolgozni akaró nincstelenjei nyomorbae védjenek a bőséget és gazdagságot élvező kizsákmányoló nagybérek és nagybérletek mellett. A rendelet ezt a súlyos igazságtalanságot teszi jóvá, vagyis módot ad arra, hogy a nagybérletek, kishaszonbérlők kezébe jussanak. Rákosi Mátyás, az MDP főtitkára kecskeméti beszédében hangszayozta: „Gondoskodni kell arról is, hogy a nagybérletek ne a gazdag nagybérlők kezébe jussanak, hanem a dolgozó parasztság és a földmunkások bérlőszövetkezete dolgozzon rajtuk“. Ma már a dolgozó parasztság gondoskodik arról, hogy Rákosi elvtárs szavai valóra váljanak és a földek, a nagygazdák bérletei , kishaszonbérlők kezébe jussanak. Ez azonban nem jelenti a földtulajdonos parasztság magántulajdonának megsértését. Nem. A mezőgazdasági ingatlanok haszonbérletéről most megjelent rendelet a magántulajdon elvét nem sérti. Nem kezdődik új földosztás, amint azt a demokrácia ellenségei híresztetik. A rendelet a magántulajdon elvének védelmén alapul. Éppen a kisemberek, a dolgozó parasztok magántulajdonát, a munkát akarja megvédeni a nagybérlők kizsákmányolása ellen. Nem sérti a rendelet a dolgozó parasztok érdekeit sem. Hiszen a 20 holdas gazdának nagybérlete- Kt. további 20 hold bérletet meghagy. A falusi kizsákmányolás nagybérleti formáját csökkenti csak. A nincstelen mezőgazdasági munkások osztatlan örömmel fogadták a rendeletet. Kisbérlethez juthatnak és boldogulásukat is biztosivá látják, mert a földbérlő szövetkezetek útján az államtól támogatást kapnak, nem szólva arról, hogy rendelkezésükre állnak az állami gépállomások traktorjai is. A dolgozó parasztságnak ez a rétege megnyugvással vette tudomásul a rendeletet, mert jövőjének és felemelkedésének zálogát látta benne. Természetesen — mint minden ha adást célzó rendelet ellen — ez ellen is agitáció indult meg, mégpedig két oldalról. Egyik oldalról a zsíros parasztok egyenes támadása, a másik oldalon azok vannak, akik a rendelet célkitűzéseit keveslik és a rendelet kereteit átlépve minden bérletet a kishaszonbérlők kezébe akarnak adni, vagy egyáltalán a magántulajdont akarják megingatni. Mindkét irány demokráciaellenes: azok is a zsíros parasztok javára dolgoznak, akik a rendelet kereteit átlépik. A túlzás épp olyan veszedelmes, mint az ellenállás, mindkettő egy célt szolgál, a rendelet végrehajtásának megakadályozását. tálv vezetőjével összejátszva, a földművelésügyi minisztérium fontos gazdasági vonatkozású aktáit idegen állam hatóságainak juttat■ ták el. A többi, vádlott cselekményei szervesen beleilleszkednek a széles kiterjedésű szabotázs-akcióba. Az összeesküvők valamennyien kiváló szakemberek, akik tudták. Nem kétséges, hogy Hajdú megye dolgozó parasztsága a túlzókkal, valamint az ellenkezőkkel szemben egyaránt megtalálja a kellő magatartást, amely csak egy lehet: a rendelet pontos és gyors végrehajtása, hogy kötelezettségük megszegése az ország gazdasági helyzetének felmérhetetlen károkat okoz. Tervszerűen fordultak szembe a demokratikus államhatalommal és szabotálták annak intézkedéseit. A vádirat megállapítja, hogy Perneczky, Sibelka-Perleberg, Solthy, Fabinyi és Ottó Ernő olyan bűncselekményekkel vannak vádolva, amelyekre a törvény legmagasabb büntetésül halált ír elő. Kiss Elemér, Kiss Ferenc, Gurka Márton és Fabinyi Rudolf hűtlenség bűncselekményével is vádolva van, ami szintén a halálbüntetés kiszabhatását írja elő. A népügyészség vádirata alapján a budapesti népbíróság szeptember 14-én kezdi tárgyalni a hatalmas bűnpert. A vádirat szerint halálbüntetést a földmívelésügyi minisztérium összeesküvőire A budapesti népügyészség elkészített© azt a terjedelmes vádiratot, amely a földművelésügyi minisztérium szabotáló és összeesküvő vezető tisztviselőinek, dr. Perneczky Bélának és 84 társának a magyar demokrácia gazdasági alapjainak aláásását célzó panamájára derít fényt. A vádirat 191 oldalra terjed és a 85 vádlotton kívül 229 tanú is szerepel az ügyben. A gazdasági szabotázs tervszerű megszervezése — a vádirat szerint — dr. Perneczky Béla nevéhez fűződik, aki jellegzetes alakja volt a Horthy-rendszer ittmaradt reakciós tisztviselőinek. A felszabadulás után minden lehetőt elkövetett, hogy a demokratikus szellemet ne engedje be a minisztériumba, igyekezett saját embereit beszervezni, az igazolási eljárás során több reakciós főtisztviselőt szervezett vissza a minisztériumba. 1946 nyarán létrehozta a minisztériumban a pártonkívülek blokkját, hogy annak tagjait politikai céljainak elérésére felhasználja. Ademokratikus államrend poltikai irányvonalával szemben kiépített „Perneczky-féle erődrendszernek“ második vonalát az Actio Catholica kulturális szakosztálya keretén belül szervezett társadalmi munkacsoport alkotta. A mindszentysta munkacsoport megbeszéléseit Perneczky irányította. Dr. Solthy Ernő a minisztérium szakoktatási főosztályának vezetője tevékeny részt vett az összeesküvésben. Nyiltan hangsúlyozta, hogy nem helyesli a földbirtokreformot. Szándékosan szabotálta a minisztérium demokratikus átalakulását, vezető szerepet játszott a magyar mezőgazdasági szakemberek országos szövetségében és a falujegyzői ülásra 600 jobboldali szövetségi tag kinevezését javasolta. Dr. Sibelka-Perleberg Arthur, a közigazgatási főosztály vezetői állásában fejtett ki reakciós működést. A F. M. részére készített földbirtokmegoszlási statisztikában a földbirtokreform következtében előállott változásokat hamis színben tüntette fel. Ottó Ernő, az állattenyésztési főosztály vezetője az ország állattenyésztését tervszerűen igyekezett zürleszteni és működése következtében a felbecsülhetetlen nemzetgazdasági értéket jelentő bábolnai ménes lóállományát a kipusztulás veszélye fenyegette. Dr. Kiss Elemér, Kiss Ferenc, dr. Gurka Márton dr. Fabinyi Rudolffal, a közgazdasági ügyész ír Minden készségben megalakulnak a kisflbérlő bizottságok ! Mii 1. IVii ,4- Tiltakozással, sztrájkkal követelnek demokratikus kormányt a francia dolgozók Robert Schuman a pártok küldöttségeivel folytatott tanácskozások után hétfőn éjjel közölte, hogy elvállalja a kormányalakítást. A nemzetgyűlést kedd délutánra összehívták. Schumann miniszterelnökjelölt kedden este lép a parlament elé, hogy felhatalmazást kérjen a kormányalakításhoz. Jólértesült parlamenti körök szerint Schuman hétfőn este azon a ponton volt, hogy visszaadja megbízását, mert nem látta terveit megvalósíthatónak. Csak az utolsó percben, az MKP vezetőségének rábeszélésére határozta el, hogy elfogadja a jelölést. Kemény alkudozások folynak a kaoszák mögött a Radikális párt támogatásáért, de Schurman szeretné a jobboldal egy részének támogatását is megnyerni. Schuman legnagyobb gondja a pénzügyminiszter személyének kiválasztása. Erre a tisztségre René Mayser sem vállalkozott. Miközben parlamenti körökben az új miniszterek kiválasztása körül folyik a vita, a francia dolgozók százezrei tiltakozó ívekkel, küldöttségekkel és munkabeszüntetésekkel követelik a demokratikus kormány felállítását, a munkabérek felemelését és az árak csökkentését. Tömlegfelvonulás, sztrájkok és tüntetések zajlottak le több nagyvárosban és legtöbb helyen a kommunisták és a szocialisták együttes határozatokat hoztak és közös táviratokat küldtek a köztársasági elnöknek, követelve a demokratikus kormány megalakítását. Az egyre terjedő munkásmegmozdulás a szakszervezeti egység megvalósulása jegyében folyik le. Tegnap tárgyaltak Moszkvában A berlini rádió szerint kedden este újabb megbeszélésre került sor Molotov és a nyugati hatalmak képviselői között. Diplomáciai megfigyelők szerint az utóbbi napokban Anglia és az Egyesült Államok között véleménykülönbségek mutatkoztak. 572 volt egyházi iskolából 560-at már helyreállítottak Az iskolák államosításáról szóló törvény életbelépése után a kormányzat és a társadalom egyaránt megmozdult, hogy az elhanyagolt egyházi iskolaépületeket mielőbb rendbehozza. „A dolgozók az iskoláért” mozgalom keretében a munkások és parasztok nagymértékben hozzájárultak önkéntes munkájukkal az iskolák helyreállításához. Az építési igazgatóság jelentése szerint ez most már mindenütt meg is történt. Az 572 volt egyházi iskola közül 560-at az előírt határidőn belül helyrellítottak, a fennmaradó 12 iskolából hétnek helyreállítását a tanítás megkezdéséig befejezik, míg a fennmaradó öt iskolát még szeptember folyamán helyreállítják anélkül, hogy a munkálatok tanításban fennakadást okoznak. Debrecen is bőven részesedik az újabb 15 millióból Az Országos Tervhivatal és a Gazdasági Főtanács 15 millió forintot szavazott meg közoktatásügyi intézmények építkezésére az építés- és közmunkaügyi minisztériumnak, az öthónapos tervév idejére. A megszavazott összegből 30 egyetemet, főiskolát és népi kollégiumot állítanak heyre. Budapesten újjáépítik a Műegyetemet, a Pázmány Péter Tudományegyetem központi épületét, orvosfizikai intézetét, élettani intézetét és könyvtárait. Újjáépítik a soproni Műegyetemet, úgyszintén a debreceni Tudományegyetem orvosfizikai intézetét, a debreceni és miskolci általános iskolákat, a szegedi Nevelőképző Főiskolát, a debreceni nagyerdei internátust, valamint a budapesti József Attila, Toldi Miklós, Petőfi- és Györffy-kollégiumokat. ------— ------- Jól sikerült a szabadkenyér első napja A szabadkenyér bevezetésének első napján a fővárosban óriási forgalmat bonyolítottak le Hétfőn 3 vagon szabadkenyeret és 250 ezer bucit árusítottak,, mára már 5 vagon szabadkenyeret és 300 ezer bucit igényeltek az árusítással foglalkozó üzletek. Illetékes körök a szabadkenyyér átlagos forgalmát a jövőben napi 4 vagonra és 300 ezer bucira becsülik.