Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-261. szám)
1954-10-01 / 232. szám
2 Párt és pártépítés • A BALMAZÚJVÁROSI KOMMUNISTÁK JÁRJANAK TÖBBET A NÉP KÖZÖTT Balmazújvároson a községi párt-végrehajtó bizottság a békekölcsönjegyzés napjának előestéjén összehívta a népnevelőket, azzal a céllal, hogy előkészítse őket erre a fontos politikai feladatra. Ez az elgondolás helyes volt, a gyakorlatban azonban nem történt semmi. A népnevelők nem jelentek meg a kitűzött értekezleten. Egy részüket, igaz, nem is értesítették. Tehát csütörtökön, 23-án nem indulhatott meg a politikai munka, mert a népnevelők felkészülés nélkül mentek volna ki (ha mentek volna), s így az eredmény is csak alig valamivel volt több a semminél az első napon. Elkényelmesedés Balmazújvároson Azt, hogy nem jól készítették elő a kölcsönjegyzést, elismeri Szegedi Ferenc elvtárs is, a községi pártbizottság titkára és Tóth József elvtárs, a községi tanács végrehajtó bizottság elnöke is. Szegedi elvtárs állítása szerint a járási párt-végrehajtó bizottságtól olyan útmutatást kapott, hogy e fontos feladatot nem a párt népnevelőivel kell lebonyolítani, hanem a tanács aktivistáinak, az állandó bizottság tagjainak kell a jegyeztetéssel foglalkozniok. A JB persze nem így tájékoztatta a községi pártvégrehajtó bizottságot. De hogy a kölcsönjegyzés ügye teljesen kicsúszott a kommunisták ható■ sugarából Balmazújvároson, igazolja az a közömbösség, amit tanúsítanak a község vezető funk■ eionáriusai. Az egyik igen súlyos mulasztás az, hogy 23-án — csütörtökön — egész nap zárt ajtók fogadták a pártbizottságra menőket. Szegedi elvtárs Debrecenben volt, az adminisztrátor és az I-es alapszervezet titkára kukoricát szedtek valahol a határban. A gépállomás igazgatója, Juhász Márton elvtárs, éppen a kölcsönjegyzés kellős közepén otthagyta a gépállomást, elment szabadságra. Még ezen a napon bebizonyosodott, hogy az újvárosi kommunista vezetők nem mind éreznek felelősséget a párttal és a hazával szemben. A baj azonban nem most kezdődött, nemcsak most, a kölcsön.jegyzés idején tapasztalható a kommunisták passzivitása és — tisztelet a kivételnek — elkényelmesedése, hanem már régebben, és nemcsak Balmazújvároson, hanem másutt is. Erre már többször felhívta a figyelmet a párt, s különösen a III. kongreszszus. Egyes kommunista vezetők azt hiszik Balmazújvároson, hogy ha kiadjuk a jelszót, vagy legjobb esetben határozatot is hozunk, utána minden megy magától. Emlékeztetni kell az elvtársakat arra, hogy nagyon kemény harc a szocializmus építése. Most a békekölcsönjegyzés jó alkalmat adott az újvárosi kommunistáknak, hogy beszéljenek Balmazújváros minden lakosával. Ezt az alkalmat nem használták ki. Ez is bizonyítja a kommunisták egy részének elkényelmesedését. Feltevésük, „hogy most már minden magától fog menni, hiszen eddig is elment valahogy“. Ha ezt nem is mondják ki nyíltan, de munkamódszerük, a forradalmi munkához való viszonyuk ezt bizonyítja. Megfelejtkeznek az elvtársak Sztálin elvtárs tanításáról („A falusi munkáról“ című beszéd): „Ha arról van szó, hogy ki a felelős és ki a hibás, az egész felelősség teljesen a kommunistákra hárul, hibásak pedig itt mindenben csakis mi, kommunisták vagyunk.“ De menjünk tovább. Idestova két hét múlva megkezdődik az oktatási évad, és Balmazújvároson még a propagandisták képzése sem kezdődött meg. Szalai János és Vágó József elvtárs már augusztus 20-án hazaérkeztek Budapestről az egyhónapos továbbképző tanfolyamról. Azóta sem tudták megkezdeni a propagandisták kiképzését, ami legalább 4-6 hetet igényelne. Balmazújvároson tehát nincs biztosítva a pártoktatás, sem szervezetileg, sem eszmei színvonalában, mert elhanyagolták a felkészülést. I kommunisták elmaradnak a tanácsülésről A tömegek közötti munka a kommunisták éltető eleme, hiszen Balmazújváros népe a tájék legforradalmibb tömegeiből tevődött össze. A forradalmiságuk nem szűnt meg máig sem. Ott szunnyad az emberekben. Sokan szeretnének jószándékkal, hosszú tapasztalatok hozzáadásáról segíteni a falu ügyén, kiköszörülni a csorbákat, és előrelendíteni, ami jó. Ehhez azonban a kommunistáktól várják a példamutatást, lelkesedést, az erőt, a bizalmat, s hol lehetne másutt megbeszélni, meghányni-vetni közös ügyünk, mint a dolgozó nép okos gyülekezetében, a tanácsüléseken. A kommunista tanácstagok lendülete, politikai tisztánlátása, tapasztalatai és tájékozottságuk szükséges ahhoz, hogy a tanácsülések is betöltsék hivatásukat. Hogy ezt az egyszerű, de igen fontos küldetést hogyan töltik be Balmazújvároson a tanácstag elvtársak, arra néhány példa mutat rá. Juhász Márton elvtárs, a gépállomás igazgatója, Pogácsás Mihály vezető mezőgazdász, Ecsedi Bálintné elvtársnő az egész község gazdasági, kereskedelmi életét átfogó földművesszövetkezet ügyvezető igazgatója, — hogy csak egy néhány kommunista tanácstagot említsünk — egész éven át nem vettek részt a tanácsüléseken. Mi ez, ha nem a lebecsülése a tömegeknek, és teljes elkényelmesedés, amelyek nem kommunista jellemvonások. Még K. Nagy József elvtárs tanácstag is — aki a megyei pártbizottság tagja — egy év óta csak a legutóbbi tanácsülésre ment el. Lehet hivatkozni sok elfoglaltságra. De egyetlen kommunistának sincs joga ahhoz, hogy a dolgozó nép által való megbízatását ne teljesítse. S ezért sokan már fel is emelték szavukat. Többen, mint Zs. Nagy Sándor pártonkívüli középparaszt és Harangi János, a termelési bizottság elnöke, követelték ezeknek az elvtársaknak felelősségre vonását, és teljes joggal. A párttitkár elvtárs panaszképpen említette meg, hogy a község politikai és gazdasági vezetői az utóbbi időben (legalább egy éve) nem hajlandók elmenni a kisgyűlésekre. De bizony egyetlen esetben sem történt felelősségre vonás. Ennek az elvtelen, kommunisták pártjától idegen, kényelmes és elnéző politikának talaján tenyészik ki érdektelenség, az egyszerű párttagok közömbössége, amely végső soron a pártonkívüli tömegek passzivitását idézi elő. Balmazújvároson sem ritka eset, hogy két összehívásra sem tudják megtartani a taggyűléseket. A többszöri öszszehívás ellenére is, az I-es alapszervezetben a legutóbbi taggyűlésen a tagságnak csak egyharmada jelent meg, így aztán igazán nem tud átütő erejű lenni a kommunisták példamutatása. Ezért nem válik politikai fórummá a taggyűlés, pedig a taggyűlésnek minden pártszervezet és ez esetben a község életében eseménynek kell lennie. Az egész pártbizottság felelős Ha a kommunisták közömbösek, ha nincsenek ott, ahol a dolgozó tömegek ügyéért kell síkra szállni, ha nem a kommunisták magyarázzák meg az eseményeket és "a feladatokat, ha nem ők a munka, a mindennapi élet motorjai, akkor a néptől, a szocializmus ügyétől idegen és ellenséges ideológia és felelőtlen demagógia terjed a tömegek között. Az ellenség is felüti a fejét, szemtelenné válik. Hogy ez így van, a közelmúltban lezajlott verekedés bizonyítja: Balmazújvároson nemrég kulákcsemetékből verbuválódott társaság megtámadta az egyik üzemi kultúrcsoportot. Olyan légkörben történhet ilyen, ahol nem folyik az osztályellenség elleni harc, ahol a kommunisták nem elég éberek, hanem kényelmesek. A pártvezetőknek, de az egyszerű párttagoknak is művelt, harcos, példamutató emberekké kell válniok. Ez a törekvés legyen éltető ereje a pártéletnek, és a tömegek között végzett fáradhatatlan munkának Balmazújvároson. A szocializmus ügyéről van szó, s az érte való küzdelem minden kommunistának mindenekfelett való kötelessége. Azért, hogy sok hiba van a község pártszervezeteinek életében, a kommunisták magatartásában, nem lehet felelőssé tenni egyedül Szegedi Ferenc elvtársat, hiszen ő még csak egy hónapja titkára a pártbizottságnak. A községben folyó politikai munkáért, a falu életéért a községi pártbizottság együttvéve felelős. Ha minden kommunista számot vet magában, rájön, hogy nem is nagy fáradtsággal többet tudott volna tenni a pártszervezeti élet megjavításáért, a falu lakosságának politikai neveléséért. A párt szervezeti szabályzata kimondja: „A párttag kötelessége, hogy erősítse állandóan a tömegekhez fűződő kapcsolatait, mert pártunk ereje és legyőzhetetlensége a néphez fűződő eleven és elszakíthatatlan kapcsolatában van. Szakadatlanul küzdjön a dolgozók jogos igényeinek és szükségleteinek kielégítéséért, világosítsa fel a pártonkívüli dolgozókat a párt politikájáról és határozatairól, legyen tanácsadójuk és vezetőjük.“ A balmazúi városi kommunisták erről ne feledkezzenek meg soha. Nem megy semmi magától A kommunisták hivatottak arra, hogy forradalmi módon az első vonalban küzdjenek a szocializmus felépítéséért, ezért ne felejtkezzenek meg arról sem, hogy a példamutatás, a helytállás mellett szakadatlanul forogjanak az emberek között, beszéljenek az emberekhez, hogy a széles dolgozó tömegek értsék meg a párt programmját, célkitűzéseinket. A nép így vesz részt a harcunkban még akkor is, ha itt-ott buktatóba ütközik, ha meggyőződik pártunk politikájának, célkitűzésének helyességéről. A dolgozó tömegek támogatásával mindent elérünk. Az agitáció lebecsülése, a tömegek politikai nevelésének elhanyagolása egyet jelent a néptömegek, a szocializmus építésének lebecsülésével. NÉPLAP A DEBRECENI INGATLANKEZELŐ és Közvetítő Vállalat az ötödik Békekölcsön jegyzését szeptember 29-én befejezte. A vállalat dolgozói által jegyzett kölcsön végösszege 86.250 forint. A DEBRECENI FÜRDŐVÁLLALAT 300 ezer forintot kapott a thermál és kádfürdő rendbehozására és bővítésére. A munkálatokhoz már hozzá is kezdtek. A SZABADSÁG ÚTON a 61/1. Építőipari Vállalat hozzákezdett az „A" épülettömb felépítéséhez. Az épülettömb téli építkezéssel készül és tavaszra 58 darab 2 szoba összkomfortos lakást adnak a dolgozóknak. 1954 OKTÓBER 1. PÉNTEK Üdvözlés távirat a Kínai Népköztársaság fennállásának 5. évfordulója alkalmából Mao Ce-tung elvtársnak, a Kínai Népköztársaság elnökének, Peking A Kínai Népköztársaság fennállásának 5. évfordulója alkalmából forró üdvözletemet küldön Önnek, Elnök Elvtárs és Önön keresztül a nagy kínai népnek és kormányának. A kínai nép az elmúlt öt év során az ön iránymutatását kivetve, hatalmas sikereket ért el a népi demokratikus rendszer megszilárdítása terén, az ország építésében és a világbéke oltalmazásában. Mindezek a sikerek nemcsak a magyar népet lelkesítik, de nagymértékben erősítik a béke és a demokrácia Szovjetunió vezette táborát. További sikereket kívánok a testvéri kínai népnek nagy feladatai megvalósításához. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Csou En-laj beszéde a Kínai Népköztársaság megalapításának 5. évfordulója alkalmából Peking (Új Kína). Csou En-laj, az államtanács elnöke a Kínai Népköztársaság megalapításának 5. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi gyűlésen, 1954 szeptember 30-án Pekingben beszédet mondott. A kínai nép hosszú forradalmi harcok után öt évvel ezelőtt végül is lerázta magáról a külföldi imperializmus és a reakciós kuomintang uralmát, és megterem-? tette a munkásosztály vezetése alatt álló Kínai Népköztársaságot — mondotta többek között Csou En-laj. — A kínai nép ez időtől kezdve ura saját hazájának, saját kezébe vette sorsának irányítását, és rálépett az országunkat a szocializmushoz vezető dicsőséges útra. Ennek az öt évnek eredményeit annak a segítségnek is köszönhetjük, amelyet a Szovjetuniótól, a népi demokratikus országaiktól és a világon minden békeszerető embertől kaptunk. Egyre fejlődő kölcsönös segélynyújtásunk és együttműködésünk következtében napról-napra erősödik a megbonthatatlan barátság hazánk és a Szovjetunió, valamint a népi demokratikus országok között. Az előttünk álló nagy feladat: Kína átalakítása szocialista országgá, amelyben nincs kizsákmányolás és nincs szegénység. Ezt a feladatot teljesítenünk kell. Ennek érdekében további, még nagyobb erőfeszítésekre van szükség. Országépítő feladatunk békés nemzetközi környezetet követel. Építőmunkájunk célja a nép életszínvonalának emelése és nemzetbiztonságunk megerősítése. Ebből következik, hogy hazánk minden nemzetközi tevékenységének célja a világbéke. Hisszük, hogy a nemzetek közötti kapcsolatokat a következő öt alapelvre kell építeni: egymás szuverenitásának és területi épségének kölcsönös tiszteletben tartása, kölcsönös megnemtámadás, be nem avatkozás egymás belügyeibe, egyenlőség és kölcsönös előnyök, békés együttélés. Készek vagyunk békésen együttélni a világ bármely nemzetével, ha annak ugyanez az óhaja, és ugyanilyen őszintén gondolja. Természetes, hogy az Egyesült Államokkal is készek vagyunk békésen együttélni. Ebben a pillanatban azonban az Egyesült Államok fegyveres erői még mindig birtokukban tartják a mi Tajvanunkat. Igyekeznek megakadályozni, hogy a kínai nép felszabadítsa Tajvant és az áruló Csang Kaj-sek bandáját felhasználva, háborúval fenyegetik országunkat. Az Egyesült Államok imperialistáinak és lakájainak a múltban sem sikerült feltartóztatniuk a kínai nép előrehaladását: mesterkedéseik a jövőben is kudarcra vannak kárhoztatva. A kínai nép fel fogja szabadítani Tajvant, és maradéktalanul megvalósítja az egész ország egyesítését. A kínai nép minden bizonnyal teljesíti az ország szocialista iparosításának feladatát, és nagy szocialista köztársasággá építi ki hazánkat. Bizonyos, hogy győzelemmel végződik a kínai népnek és a világ népeinek közös harca a béke védelméért. ÖTÉVES A KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG 1949 október 1-én, öt évvel ezelőtt alakult meg a Kínai Népköztársaság. Most öt éve jelentette be Mao Ce-tung elvtárs, korunk egyik legkiemelkedőbb eseményét Pekingben, több mint egymillió ember előtt. A Kínai Népköztársaság megalakulása egy hosszú harc nagy történelmi eredménye, a kínai nép évtizedes győzedelmes harcának summázása. E harcot a kínai nép nagy pártja, a Kínai Kommunista Párt vezette. A Kínai Népköztársaság megalakulása megsemmisítő csapást mért a nemzetközi imperializmusra, és hatalmas rést ütött az imperializmus gyarmati rendszerén. Mi tette lehetővé a kínai nép forradalmának győzelmét? Mindenekelőtt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme. S az a tény, hogy a Szovjetunióban diadalmaskodott a szocializmus, és az, hogy a második világháborúban a Szovjet Hadsereg szétzúzta a fasiszta Németország és az imperialista, militarista Japán hatalmát. A kínai nép nagy pártja, Mao Ce-tung elvtárs csodálatos szervezőkészsége, személyes példamutatása vonzotta a munkás és paraszt tömegeket a szent harcra és lelkesítette őket csodálatos hőstettekre. Ezért sikerült megdönteni Csang Kai-sejk népellenes rendszerét. Kína népe évszázadon át az idegen elnyomók szabad vadászterülete volt. Az angol, japán és az utóbbi évtizedekben az amerikai imperializmus igyekezett kirabolni Kína mérhetetlen nyersanyagát, munkaerejét, és nagy támaszpontnak tekintette a Szovjetunió ellen. Most már végre a nép lett az úr a saját hazájában, s hősi harcát és győzelmét a szocializmust építő gigászi munka követi. A magyar nép is őszinte szeretettel tekint Kína felé, és őszintén örül annak, hogy egyre erősebb és hatalmasabb lesz a Kínai Népköztársaság, és a szocializmusért vívott harca, győzedelmeskedik. Büszkék vagyunk arra, hogy ez a hatalmas Kína szövetségesünk és barátunk, hogy a kínai és magyar nép közös úton, közös cél felé halad. Ma, amikor az egész kínai nép lelkesen ünnepli Népköztársaságának kikiáltását, őszintén kívánunk sok sikert országa építésében.