Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-30 / 25. szám
2 A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1954. évi népgazdasági terv teljesítéséről 1954-ben az előbbi éveknél nagyobb ütemű volt a mezőgazdaság gépesítése. 1954-ben a többi között 4556 traktort, 371 kombájnt, 950 cséplőgépet, 3130 traktorokat, 1169 traktoros vetőgépet kapott a mezőgazdaság, ezenkívül számos mezőgazdasági munkagépet és mezőgazdasági kisgépet hoztak forgalomba. A gépi beruházások terveit azonban — elsősorban traktorekékből és kultivátorból — nem teljesítették. A gépállomások nagyobb gondot fordítottak a gépjavításokra — részben a falusi munkára jelentkezett ipari munkások hathatós segítsége révén — több mint kétszer annyi gépet javítottak ki 1954. végéig, mint egy évvel ezelőtt. A gépállomások 1954. évi teljesítményei azonban nem álltak arányban a kapott gépi segítséggel. Az egyénileg gazdálkodó parasztok részére végzett munka megnövekedett. Az állami erdőgazdaságok az 1954. évi termelési tervet 110,2 százalékra teljesítették. Mintegy 86 000 kát.holdon végeztek — a múlt évinél lényegesen kedvezőbb eredménnyel — erdősítést. A mezőgazdasági növényi és állati termékek begyűjtése nem haladt megfelelően. A beszolgáltatás a fegyelem terén komoly lazaság van. Bár az állam a terménybegyűjtési kötelezettséget az előző évhez képest lényegesen csökkentette, a mezőgazdaság a terménybegyűjtési tervét — a napraforgó kivételével — nem teljesítette. Különösen kukoricából és burgonyából adtak be kevesebbet a tervezettnél annak ellenére, hogy e terményekből az 1954. évben betakarított termés meghaladta az előző évit. Elmaradás volt a borbegyűjtési terv teljesítésében is. A kötelező beadás, a szerződéses hizlalás és a szabad felvásárlás keretében együttesen 1954-ben többet gyűjtöttek be, mint az előző évben. Ezen belül azonban a kötelező beadás terén — a vágómarha kivételével — elmaradás volt. (Folytatás az 1. oldalról) tét (az előző évinek közel ötszörösét). A lakásépítkezések, főként a vidéki magánlakásépítkezések üteme 1954-ben meggyorsult. 1954. évben összesen közel 30 000 lakás épült, mintegy 65 százalékkal több, mint 1953-ban. Az elkészült lakásokon kívül többezernyi lakás építése van folyamatban. Magánerőből kétszer annyi lakás épült, mint az előző évben, az állami lakásépítkezések 30 százalékkal haladták meg az 1953. évit. Ennek ellenére a lakásépítési tervet nem teljesítették, 29 százalékkal vásároltak többet, mint 1953-ban. A lakosság ellátását javította, hogy 1954-ben több mint 2003 bolttal és vendéglátó ipari üzemmel növelték az állami és szövet-, közeli kiskereskedelem hálózatát, ezenkívül ötezer magánkereskedő kezdte meg működését. A magánkereskedők, főleg zöldség, gyümölcs, baromfi és dohány árusítására kaptak engedélyt. Megnövekedett a piaci felhozatal. A megfigyelt városi piacokra 1954-ben az előző évinél körülbelül 42 százalékkal több árut hoztak fel a termelők. 1954-ben a cikkek nagyobb,részének — köztük a baromfinak, tojásnak, a burgonyának, a száraz hüvelyesnek, hagymának stb. — a szabadpiaci ára alacsonyabb volt, mint 1953-ban. A gyümölcs és egyes zöldségfélék — például tejeskáposzta, kelkáposzta, paradicsom, saláta, ugorka ára — elsősorban a rossz termés miatt — magasabb volt az előző évinél. Mezőgazdaság A párt és a kormány határozatainak megfelelően a mezőgazdaság az elmúlt évben jelentős segítséget kapott. Csökkent a beadási kötelezettség, lényegesen kedvezőbbek a termelési szerződések feltételei, megjavult a műtrágyával, a növényvédő szerekkel, mezőgazdasági kisgépekkel való ellátás. 1954-ben 400 millió forinttal több beruházást kapott a mezőgazdaság, mint 1953-ban. A parasztság termelési kedve megnőtt, a tartalék területeket hasznosították, nagyobb gondot fordítottak a növényápolásra, fellendült azállattenyésztés, megnövekedett a piaci felhozatal. Az 1954. évi kedvezőtlen időjárás azonban nagyrészt meggátolta a jobb termelési eredmények elérését. A gabonaneműek termésátlaga kisebb volt, mint 1953- ban: kenyérgabonából az előző évinél 22 százalékkal, árpából 22,4 százalékkal, zabból 8,5 százalékkal termett kevesebb. A kukorica, burgonya és cukorrépa holdamként átlagtermése nagyrészt a gondosabb növényápolás eredményeképpen, csak 3,4 százalékkal volt kisebb, mint az előző évi. A megnövekedett vetésterület következtében kukoricából negyedmillió, burgonyából 2,6 millió mázsával többet takarítottak be, mint 1953-ban. A rizstermelés a másfélszeres vetésterület ellenére alig érte el a múlt évit, mert a rizsföldeken növénybetegség pusztított. Jelentősen megnőtt — elsősorban Makó, illetőleg Szeged környékén — a vöröshagyma és a paprika termelése. Vöröshagymát 2400, paprikát 2100 kat. holddal nagyobb területen termeltek. A vöröshagyma termésátlaga (62,5 mázsa kh.) nemcsak az előző évek, hanem a háború előtti évek színvonalát is jelentősen felülmúlta. 1954-ben nagymértékben fejlődött a szőlő- és gyümölcstermesztés is. Az állam által nyújtott segítség következtében 1954-ben majdnemkétszer annyi, az egyéni gazdaságokban ötször annyi szőlőt telepítettek újonnan, mint az előző évben. 1954-ben majdnem négyszer annyi gyümölcsöst telepítettek, mint 1953-ban. A gyümölcstermelés a kedvezőtlen időjárás következtében — a fokozottabb gondozás mellett is — rossz volt 1954-ben egyes gyümölcsfajtákból az 1953. évi menynyiségnek csak a fele termett. Szőlő- és bortermésünk lényegében ugyanannyi vollt, mint 1953- ban. 1954-ben nagyobb területen trágyáztak, mint a korábbi években és az előző évinél 7700 vagon műtrágyával többet használtak fel. Az egyéni gazdaságokban az egy kát. holdra jutó műtrágyaimenynyiség közel 60 százalékkal nőtt. Az 1954. őszi mezőgazdasági munkákat a parasztság az előző évinél általában gyorsabb ütemben és gondosabban hajtottta végre, mintegy 10 százalékkal nagyobb területen végeztek őszi mélyszántást a tavasa növények alá. Az állattenyésztés fellendülése elsősorban a sertésállomány nagy arányú növekedésében mutatkozott. A sertések száma 1954 őszén 6,3 millió volt, 20 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. 1954. őszén több sertést állítottak hízóba, mint az előző éveikben. A szarvasmarhaállomány egy év alatt nem növekedett. A tehenek tejhozama az előző évhez képest emelkedett. 1954-ben megnövekedett a 16-, a juh- és különösen a baromfiállomány, a baromfitenyésztés fellendüléséit mutatja, hogy 1954-ben mind a begyűjtött, mind a piacra hozott baromfi mennyisége lényegesen meghaladta az 1953. évit. 1954-ben a termelőszövetkezetek jobban dolgoztak, mint az előző évben. A jobb gazdálkodás eredményeként a kapásnövények termésátlagai magasabbak voltak, mint 1953-ban. Nagyobb volt az állatsűrűség is. Gyarapodott 1954- ben a termelőszövetkezetek közös vagyona. Javult a munkafegyelem, 1954-ben egy termelőszövetkezeti dolgozó átlagosan 265 munkaegységet teljesített az előző évi 234-gyel szemben. A közös gazdálkodásiból egy tagra jutó jövedelem 1954-ben átlagosan 24 százalékkal volt több, mint az elmúlt évben. Növekedett a háztáji gazdaságból származó jövedelem is. Az év folyamán javult az állami gazdaságok irányítása és szervezettsége. Állami gazdaságok, termelése — főleg állati termékekből — 1954-ben jelentősen nagyobb volt, mint az előző évben. Tejből 22,6 százalékkal, tojásból 6,1 százalékkal, gyapjúból 28,5 százalékkal termeltek többet. Az elmúlt évben 108 millió liter tejjel, 18 millió tojással, 672 000 hízott sertéssel s 34 000 hízott marhával járultak hozzá a szükségletek kielégítéséhez. Öntözéses termelés 1954-ben mintegy 20 százalékkal nagyobb szántóterületen folyt, mint 1953- ban. Az öntözött terület növeléséhez hozzájárult, hogy az év folyamán elkészült a Tiszalöki duzzasztómű és a Keleti Főcsatorna mintegy 70 km-es szakasza. NÉPLAP Közlekedési hírközlés 1954-ben a tonnakilométer teljesítmény a vasútszállításnál 0,8 százalékkal, a hajószállításnál 1,3 százalékkal volt kevesebb, mint 1953-ban. A tehergépkocsik tonnakilométer teljesítménye 7,3 százalékkal haladta meg az előző évi színvonalat. Ezt a teljesítményemelkedést nem a szállított áruk mennyiségének, hanem a szállítási távolságnak a növekedése okozta. . . 1954-ben vasúton körülbelül ugyanannyian, villamoson alig valamivel többen, távolsági autóbuszon 26 százalékkal, városi autóbuszon 14 százalékkal utaztak többen, mint 1953-ban. A közlekedés fejlesztésére az év folyamán több utat és hidat adtak át a forgalomnak. Az átadott hidak közül jelentősebbek a komáromi Duná híd és a Budapest—Pécs közötti műút völgyhídjai. 1954-ben több város, elsősorban Budapest közlekedéss hálózatért fejlesztették. Több villamos útvonalát meghosszabbították. Budapesten mintegy 9 km hosszú új trolibusz vonalat helyeztek üzembe. 1954. év folyamán emelkedett a jármű állomány, a személyszállítás azonban nem volt zavartalan. A posta szabadsághegyi 159 wattos televíziós adója megkezdte rendszeres kísérleti adásait. A megnövekedett távbeszélőforgalom lebonyolítását szolgálják az év folyamán átadott miskolci és szitálinvárosi automata telefonközpontok. Áruforgalom A lakosság iparcikk ellátása az év folyamán lényegesen javult. A kereskedelem fokozatosan több árut kapott, ezért a megnövekedett forgalmat — különösen az év második felében — a készletek bizonyos emelkedésével bonyolították le. Hiány volt azonban többek között jó minőségű szövetekből és cipőkből, egyes kor fékeiő árukból, bútorból, tűzhelyből, vas- és műszaki cikkekből stb. Az iparcikkek közül elsősorban a tartós fogyasztási cikkekből és egyes ruházati cikkekből nőtt jelentős mértékben az eladás. 1954- ben a többi között 182 000 rádiót, (az 1953. évinél 63 000-rel többet), 122 000 kerékpárt (1953. évinél 29 000-rel többet) adott el a kereskedelem. A ruházati cikkek közül pamutszövetből 27 százalékkal, gyapjúszövetből 42 százalékkal, selyem-és néhány más cikkből még nem . ,y tudták a növekvő keresletet meg- szövetből 37 százalékkal konfektelelően kielégíteni, s dó áruból 45 százalékkal, cipőből Az állami és szövetkezeti kiskereskedelem 1954. évi áruforgalmi tervét teljesítette és 1954-ben — változatlan áron számítva — 21 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolított le, mint 1953-ban. A szocialista kiskereskedelmi forgalmon belül jobban növekedett a falusi szövetkezeti kereskedelem és kevésbé az állami kiskereskedelem forgalma. Az elsőrendű fontosságú élelmiszerekből — például kenyérből és lisztből , együttesen, száraztésztából, burgonyából — a lakosság valamivel kevesebbet vásárolt, mint az előző évben, más cikkekből viszont jelentősen nőtt a vásárlás, így például 1954-ben vajból 20 százalékkal, édesipari termékekből 57 százalékkal, sörből 19 százalékkal többet adott el a kiskereskedelem, mint 1933-ban. Husiból, zsírból, rizsből, tojásból 1955. JANUÁR 30. VASÁKNAP A lakosság számának, foglalkoztatottságának és jövedelmének alakulása Szociális és kulturális eredmények 1954. évben mintegy 16 000-rel volt magasabb a születések száma, mint az előző évben. A halálozások száma csökkent, aránya alacsonyabb volt, mint eddig bármikor. A csecsemőhalálozás arányszáma 1953-hoz képest mintegy 15 százalékkal csökkent, és ugyancsak alacsonyabb volt, mint bármely előző évben. Magyarország népessége 1954-ben 116 000-rel nőtt. E növekedés aránya 1914 óta a legmagasabb lott. Az ország lakossága az év végére elérte a 9 millió 750 000 főt. Az egész népgazdaságban foglalkoztatott munkások és alkalmazottaik 1954. évi átlagos száma 2 millió 435 000 fő volt, 25 000-rel több, mint az előző évben. Az iparban, az építőiparban és közlekedésben emelkedett a termelő munkakörökben dolgozók aránya. 1954-ben az országban — akárcsak az előző években — nem volt munkanélküliség. Az építőiparban, a bányászatban és a mezőgazdaságban munkaerőhiány volt. 1954-ben az előző évi mintegy 60 százalékkal szemben a nemzeti jövedelem kereken 70 százaléka jutott a lakosság személyi szükségleteinek kielégítésére. Ennek megfelelően csökkent a közületi fogyasztás és a felhalmozás aránya a nemzeti jövedelemben. Az átlagkeresetek növekedése, valamint az időközben végrehajtott árleszállítások következtében a munkások és alkalmazottak reálbére 1954-ben átlagosan mintegy 15%-kal haladta meg az 1953. évi reálbéreket. A parasztság jövedelmeit jelentősen megnövelte az előző évinél jóval nagyobb piaci felhozatal, a kötelező beadás csökkentése, a magasabb áron történő állami felvásárlás javára, a szerződéses termeltetésnél nyújtott és más egyéb kedvezmények. 1954-ben lényegesen javult a nyugdíjasok ellátása. Az év második felében végrehajtott rendezés kihatásaiban mintegy 25 százalékkal növeli a nyugdíjasok jövedelmeit. Növekedett a társadalombiztosítási juttatások összege: 1954-bert 29 százalékkal volt több, mint az előző évben. Az egészségügyi hálózat az év folyamán 4500 kórházi ággyal bővült, 4 új rendelőintézet készült el. A rendelőintézeti szakorvosi munkaórák száma 10 százalékkal, az üzemorvosi munkaórák száma 11 százalékkal volt több mint 1953-ban. A fejlesztés ellenére a kórházak egyes osztályai, valamint a szakorvosi rendelőintézetek még mindig zsúfoltak. 1954-ben 70 új bölcsőde létesült. Az állandó bölcsődei férőhelyek száma 4900-zal növekedett. Az állam csaknem 90 millió Ft értékben juttatott az anyáknak ingyenes csecsemőkelengyét. 1954-ben tovább bővült az oktatási és népművelési intézmények hálózata: átadtak rendeltetésének 30 óvodát és napközi otthont, 1400 férőhellyel 80 általános iskolát, 190 tanteremmel, 33 kultúrotthont, 8000 férőhellyel. Az év folyamán mintegy 102 000 tanuló végezte el az általános iskola VIII. évfolyamát és több mint 26 000-en tettek sikeres érettségi vizsgát. 1954-ben 2750 könyvet adtak ki, összesen csaknem 20 millió példányban. A szépirodalmi művek példányszáma az előző évhez képest 13 százalékkal, az ifjúsági műveké 29 százalékkal emelkedett. Az év folyamán — elsősorban a falvakban — 250 új mozit létesítettek. A mozilátogatók száma 1954-ben mintegy 98 millió volt, 25 millióval több, mint 1953-ban. A színházlátogatók száma 1954-ben meghaladta a 6 mílliót. Főleg a vidéki lakosság kulturális igényeinek kielégítésére az év végén mintegy 4000 területi könyvtár és 1900 területi kultúrotthon állt rendelkezésre. A rádióéőfizetők száma 1954- ben 190 000-rel nőtt, az év végén meghaladta az 1 millió 270 000-ret. Budaipest, 1955. január 29. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Ülést tartott a városi tanács Debrecen város tanácsa január 29-én, szombaton reggel a városháza nagytermében ülést tartott. A tanácsülés a város 1955. évi várospolitikai és városfejlesztési tervét, valamint a lakásépítés és a szolgáltató vállalatok fejlesztésére vonatkozó tervét beszélte meg. A napirend előadója Révész Imre elvtárs, a városgazdálkodási osztály vezetője volt. Békét akarunk Ez a két szó olvasható azon a szép kiállítású béke-albumon, amiben a Városi Tanács Kórháza dolgozóinak és betegeinek több, mint 300 aláírását gyűjtötték össze. A díszes album fedőlapját — amit kék szegély tart öszsze — Vencel Mária, a kórház betege készítette. Hogy szeretettel készült, az a kivitelezésen meglátszik. Az albumban kilenc lap van s azokon három-három oszlopban sorakoznak a nevek. A fedőlapon ez áll: „Tiltakozunk az atombomba háborús célokra való felhasználása és a német militarizmus feltámasztása ellen.” Tiltakoznak valamennyien. Orvosok, asszisztensek és ápolók, betegek és fizikai dolgozók. Dr. Kertész Andrásné neve mellett ott vannak a többi aláírások egymásután. Bordás Antal, Farkas István, Fiák Lajos szerelő, Vágó Andrásné ápolónő nevei is. A nevekkel telezsúfolt lapok mögött emberek állnak: gyógyító orvosok és szenvedő betegek, akik mind, valamennyien békét akarnak!