Hajdú-Bihari Napló, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-07 / 132. szám

0 HAJDÚ-BIHARI tixafánUolt, üifteiülZelek* J/f ■xvitr. évf., 132. szám Hmm Ára: 50 fillér jpMftH WmEW H­­J| QB —­­ail al MT MáV A derecskei és az ebesi állami csemetekertből 16 millió facsemetét ültettek ki egy év alatt Az aszályos hajdú-bihari tá­jak klímájának megjavítása, a mezőgazdasági termelés foko­zása megkívánja, hogy az év­tizedeken át folyt oktalan fa­pusztítást pótolják és a mező­­gazdasági területeken is minél több fa kerüljön kiültetésre, mezővédő erdősávok, dűlőutak és csatorna menti fásítások formájában. A megyében a derecskei és az ebesei állami csemetekert adja a telepítésekhez a fács­­kákat. Egy év alatt 16 millió fa­csemete került ki a fais­kolákból. Az egri és a gyulai erdőgaz­daságok kaptak ebből a mennyiségből másfél milliót, a többi mind a megyében ke­rült kiültetésre. Főleg akác, nyár és kocsányostölgy került a Sildekre. Az állami gazdaságok, erdő­gazdaságok igen nagy mennyi­ségű facsemetét vittek ki a Keleti-főcsatorna töltéseinek fásításához is, rengeteg fát vett át a vízügyi igazgatóság. Sok fát ültettek ki az or­szágutak mentén a de­recskei, konyári, hosszú­­pályi, hencidai, hajdúszo­­váti, földesi határban. A csemetekertekben már nő­nek a jövő évi karácsonyfák. Igen szépen fejlődik már az ebesi csemetekertben 300 ezer fenyőfácska. Ez elegendő is a szükséglet ellátására. A derecskei csemetekert te­rülete ez évben 100 holddal bővül, ami azt jelenti, hogy a jövő esztendőben már majd­nem kétszerezik a termelést. Erre nagy szükség is van, mert a nagyüzemi gazdaságoknak is egyre inkább szüksége lesz a fásítás célszerű alkalmazásá­ra, főleg legelőfásításra. Az elmúlt években sajnos e­lőfordult, hogy az igen nagy költséggel ne­velt és eladott facsemeték jelentős százaléka elpusz­tult, mert a csemetekertből való elszállítás után nem gondoz­ták a fácskákat, gyökérzetük vagy kiszáradt, vagy megfa­gyott, mivel nem földelték el és huzamosabb időn át a le­vegőn maradtak a gyenge fács­­kák gyökerei. Az elmúlt évben már több figyelmet fordítottak az ülte­tésre is, szaktanácsokkal lát­ták el azokat, akik ültetésre facsemetéket vettek át. El­lenőrizték az elültetés módját is. Ez a helyes, mert hiába ne­velnek facsemetéket millió­­számra, ha azok a rossz gon­dozás és ültetés következtében nem terebélyesednek fává. Az utak mentén, csator­nák mentén sajnos még most is sok kárt okoznak a legeltetéssel. Egy-egy facsemete értéke — számítva a felnevelést, ülte­tést és gondozást, darabonként 10 forintjába kerül az állam­nak. Milliós károk történnek tehát a facsemeték pusztításá­val. A legelő jószágok — főleg tehenek — tördelik a gyenge fácskákat, de tördelik az em­berek is, karónak, ostorogél­­nek. Az első legfontosabb feladat a fá­sítás sikere érdeké­ben, hogy megszüntessék a legeltetést a fiatal fák közelében. A területet lehet hasznosítani és kell is, kaszálás formájá­ban. Sok példa mutatja, hogy igen nagy mennyiségű szénát lehet összegyűjteni utak és töltések mentéről a rendsze­res kaszálással, míg a legel­tetéssel kevesebb a hasznosí­tás, de felmérhetetlen a kár a fák pusztításával. Kerékpártolvajt tartóztattak le Az utóbbi, időkben mind több kerékpárlopás fordult elő, amit elősegített az, hogy sokan le­­lakatolatlanul, őrizetlenül hagyták a kerékpárt. A napok­ban a debreceni rendőrkapi­tányság bűnügyi osztálya egy többszörösen büntetett kerék­pártolvajt lepleztek le. Elfog­ták Kelemen Lajos 20 éves, foglalkozás nélküli, debreceni, Böszörményi út 105. szám alatti lakost. Kelemen az eddigiek szerint öt kerékpár ellopását ismerte be és egy kerékpárnak az egyik kerekét is ellopta. A rendőrség előzetes letartózta­tásba helyezte a notórius ke­­rékpártolvejt. Derecskén autóbuszgarázst avattak A Derecske Községi Tanács 230 ezer forintot áldozott arra, hogy a községben autóbusz­garázst építsenek. A lakosság viszont mintegy 25 ezer forint értékű társadalmi munkával segítette a garázs és a hozzá­tartozó műszaki berendezések elkészítését. Kedden rövid ünnepség ke­retében adták át rendeltetésé­nek a felépített új garázst. Kardos Zoltán, az autóközle­kedési igazgatóság vezetője kö­szönetét fejezte ki az átadáson megjelent járási, községi párt­os tanácsvezetőknek, népfront­bizottságnak, a község lakói­nak a korszerűen berendezett szép autógarázsért. A bakonszegi Új Világ Termelőszövetkezet 17 mázsa baromfit adott el Finom a csirkehús. Nemcsak ezt tudják Bakonszegen az Új Világ Termelőszövetkezet tag­jai, hanem azt is, hogy a szép csirkéért szép összeget is fizet­nek. S a pénz ilyenkor június elején nagyon jól jön a tsz tagságának. Kora tavasszal vá­sároltak naposcsibéket s a na­pokban 17 mázsát adtak el a 95—110 dekásakból. További háromezret „hizlalnak” eladás­ra, ötezer pulykát is nevelnek. Újjárendezett kiállítás nyílik június végén a Déri Múzeumban Június hónapban nyitják meg a debreceni Déri Mú­zeumban az I. emeleten át­rendezett új állandó kiállí­tást. A kiállítás debreceni és környéki helytörténettel fog­lalkozik. Az egyik részében az őskortól a honfoglalásig Debrecen és az Észak-Tiszán­­túl régészeti emlékeit állítja ki, a többi termekben a 600 éves Debrecen város fejlődé­sét, életét igyekszik bemutat­ni. A múzeum várostörténeti anyagának újjárendezése már régen időszerű, s az átrende­zés megnyitása egybeesik a város 600 éves évfordulójá­val. A kiállított legrégebbi em­lékek között­ pl. találunk szarmata, avar tárgyakat a honfoglalás korából. Ezek nagy része az 1956/57-es ártán­­di ásások során került fel­színre. Ugyanis Ártándon egy késői avar temetőt tártak fel. A feltárás során kerámiai anyag, övveretek, különböző avarkori tárgyak kerültek ki. A kiállított anyagok között találunk a Szent András templomból (a jelenlegi Nagy­templom) ép boltozati zárókö­vet, a legrégebbi címerábrá­­zolással, rajzot a Szent And­rás templomról, ezenkívül XII—XIII. századi sarkantyú, nyílhegy, kard és balta leste­ket, középkori templomosz­lopot stb. A régi írások között lapozva ott látjuk I. Lajos 1361-i szabadalomlevelét, az 1398-i csapó, posztószövő céh szabadalomlevelét — ez a leg­régebbi hiteles magyar céh­levél —, itt találjuk Zsigmond 1405-ből keltezett levelét is. A debreceni Dobozi temető fel­tárása során is gazdag régé­szeti anyag került elő, s ezek közül is sokat megtalálunk a kiállításon, így mentéket, sü­veget gyöngyös pártaövet, fül­bevalót, stb. Teljes anyaggal megmarad a kiállításon az el­ső debreceni gyógyszertár az Arany egyszarvú berendezése. A debreceni kismesterségek közül a mézeskalács és a szűrszabó kismesterséget mu­tatják be. Nagy anyaggal sze­repel a debreceni európai szintű ötvösség és könyvkö­tészet is, az előbbinek a XVII. az utóbbinak a XVIII. szá­zadban volt a virágkora. A könyvkötészeti emlékek között legszebbek a reneszánsz ízlésű bőrkötések, a hártyakötések. A kollégiumi emlékek kö­zött tankönyveket, rézmetsző diákok munkáit, Csokonai Vi­téz Mihály apjának kirurgusi oklevelét, naplóját és recept­könyvét látjuk, ezenkívül Csokonai Vitéz Mihály gúny­versét Mária Teréziáról és még más különböző anyagot a költőről. Ludas Matyi író­jától, Fazekas Mihálytól is ta­lálunk kéziratos anyagokat, töbek között Ludas Matyi kéziratos másolatát. Megtalál­juk a kiállításon Petőfi Sán­dor egy eredeti kéziratát, raj­zát a Kardos-házról (Csapó út 16. sz), ahol Vörösmarty Mi­hály költő lakott, s akinél Pe­tőfi Sándor elhelyezte felesé­gét és fiát. Külön teremben foglalnak helyet a legújabb kori anya­gok. Ebben megtaláljuk a szá­zad eleji agrármozgalmakat, az 1919-es tanácsköztársaság, a 25 esztendős ellenforrada­lom és a felszabadulás utáni idők emlékeit. Rendőri jelen­téseket, röplapokat, jegyző­könyveket, statisztikai adato­kat, fényképeket látunk majd a kiállításon, így például a debreceni szocialista nők nagygyűlésének határozati ja­vaslatát, amelyben a szovjet forradalommal való együttér­zésüket nyilvánítják ki, ezen­kívül rendőri jelentést 1918- ból a dohánygyári munkás­szervezkedésről, plakátot Landler Jenő vagongyári be­*­­szédéról, a Nemzeti Tanács kiáltványáról. Itt találjuk az anyagok között Hajdú János visszaemlékezéseit a Kommu­nisták Magyarországi Pártjá­nak alakulásáról, a debreceni csoport programját, újságki­vágást a Népakarat 1919-es számából, amelyben Lenin­nek a magyarokhoz intézett üzenetét olvashatjuk. A felso­roltakon kívül számtalan ki­advány, fénykép, könyv, új­ságcikk található a kiállításra kerülő anyagok között. Az irodalmi emlékek között Csokonai, Petőfi, Arany, Ady, Móricz Zsi­mond, Tóth Ár­pád, Oláh Gábor, Gulyás Pál, Szabó Lőrinc kézirataival, le­veleivel, könyveivel, fényké­peivel találkozunk. Egy tár­lóban a mai Debrecen irodal­ma és irodalmi élete kapott helyet. A múzeumban folynak az előkészítési munkák, s remél­hetőleg június 24-re — a munka meggyorsításával — elkészül a termek berendezése és a múzeum újjárendezett gazdag anyaggal bíró kiállítása a ki­tűzött időben megnyílik. ...........­ K. E. A nádudvari remekmívű korsó, a kiállítás egyik szép da­rabja. Rendezik az új kiállítás anyagát. A debreceni szűz is helyet kap a néprajzi emlékek között. Egymillió naposcsibe a derecskéi keltető állomásról A hajdú-bihari termelőszö­vetkezetek egyre jobban fog­lalkoznak a baromfitenyész­téssel és igénylik a keltető ál­lomásoktól a naposcsibéket. A hajdúszováti Május 1 Terme­lőszövetkezet elnöke is a na­pokban járt a derecskéi kelte­tő állomáson és 20 ezer napos­csibét igényelt. Tekintettel azonban az igénylők nagyszá­mára, abban egyeztek meg, hogy csak négy egyenlő rész­letben kapja­km­eg a hátralevő időben a 20 ezer naposcsibét. Ez a hajdúszováti termelő­­szövetkezet, bár az év elején csak 10 ezer csibe felnevelését tervezte, most már 45 ezer csibét akar év végéig. A derecskei keltető állomás vezetője elmondotta, hogy a keltető állomásnak olyan volt a kapacitása, hogy az év so­rán csak 680 ezer csibét adnak át. Nemrégen kaptak 10 új keltetőgépet. Már beállították egy olyan épületbe, ahol ere­detileg csibéket akartak felne­velni. A baromfitenyésztés fej­lesztését azonban sokkal eredményesebben tudják szolgálni azzal, ha 10 kel­tetőgép ontja a naposcsi­béket, mintha abban a helyiségben néhány ezer naposcsibét nevelnének fel csupán. A 10 új keltető segítségével ez évben a derecskéi keltető ál­lomás már több mint 1 mil­lió naposcsibét tud átadni a termelőszövetkezeteknek. A termelőszövetkezetek a derecskéi keltető állomásról az elmúlt évben 230 ezer napos­csibét vettek át. Ez évben már eddig 525 ezret vittek ki, örvendetes eredmény ez. A gyakorlat bizonyítja tehát, hogy nem volt igazuk azok­nak a kényelmeskedőknek és maradiaknak, akik húzódoztak a baromfitenyésztéstől. Meg­felelő hozzáértéssel igen jöve­delmező a baromfitenyésztés. Ez tette lehetővé, hogy a ko­nyári Alkotmány például 10 ezer 500, a nagyrábéi Petőfi 35 ezer, a nádudvari Vörös Csil­lag pedig 60 ezer naposcsibét vett már á­t a keltető állo­mástól. Külön kell megemlíteni, hogy az idén nemcsak hogy megduplázódott a baromfite­nyésztés, hanem nagyobb gon­dot is fordítanak a csibék fel­nevelésére. Általában 3—4 szá­zalék körül mozog a felneve­lési veszteség, ami bizony igen örvendetes az előző évi ered­ményekhez viszonyítva. A termelőszövetkezetek igé­nyeit a jelen pillanatban nem tudja a derecskét keltető ál­lomás már maradéktalanul ki­elégíteni. Nem tud mindenüvé adni naposcsibét, bár teljes kapacitással dolgozik az üzem. A keltetőgépekből kikerü­lő naposcsibéket most már elsősorban azoknak a ter­melőszövetkezeteknek ad­ják, ahol meggyőződtek ar­ról, hogy szakszerű a munka és igen alacsony az elhullási százalék. Íme, egy esztendő sem telt bele, máris megváltozott a helyzet a baromfinevelés te­rén. A derecskéi keltető állo­más könyvei örvendetes ténye­ket rögzítenek. Az idei gya­korlat alapján bizton lehet számítani most már arra, hogy jövőre még nagyobb lép­tekkel halad előre a baromfi­nevelés és 100 ezer számra nevelődnek majd Hajdú-Bihar termelőszövetkezeteiben nem­csak a csirkék, hanem a puly­kák, kacsák, libák is. Aratásra készülnek a debreceni járásban A napokban a Debreceni Já­rási Tanács végrehajtó bizott­sága tanácskozásra hívta össze a járás 49 termelőszövetkeze­tének elnökét, agronómusait, valamint nyolc termelőszövet­kezeti csoport vezetőit és 19 községi tanács elnökét. A ta­nácskozáson a járás mezőgaz­daságának időszerű feladatait vitatták meg. Székely Zoltán, a Debreceni Járási Tanács v. b. mezőgazdasági osztályának ve­zetője az értekezlet első részé­ben a növényápolási munkák végzésének helyzetét ismer­tette. Elmondotta, hogy a ka­pálás ütemét meg kell gyorsí­tani, mert különösen a homo­ki szövetkezetekben máris nagy lemaradás mutatkozik. A későbbiek során a nyári nagy­ mezőgazdasági munkáról, az aratás megszervezéséről tár­gyaltak. A debreceni járás te­rületén összesen 39 365 hold kalászost kell betakarítani. A járás termelőszövetkezetei ösz­­szesen 21 kombájnt és 35 ara­tógépet kapnak az aratás el­végzéséhez, így mintegy 25 000 hold kalászos terület marad, amelyet kézi erővel kell a já­rás szövetkezeteinek betakarí­tani. Az aratás idején minden bizonnyal még jelentős nö­vényápolási munkát kell vé­gezni, éppen ezért csak úgy tudnak eredményes munkát végezni a szövetkezetek, ha már most szervezetten felké­szülnek. A következő napokban a debreceni járás termelőszövet­kezeteinek vezetői újabb ta­nácskozásokon vesznek részt, ahol kidolgozzák a legközeleb­bi idők feladatait. A debreceni járás talajminő­ség szerint három részre osz­lik és a hasonló adottságokkal rendelkező tsz-ek közösen be­szélik meg az időszerű tenni­valókat. Balmazújvároson a nagyhegyesi, ebesi és a bal­mazújvárosi szövetkezetek ve­zetői találkoztak, a középkö­tött talajon működő tsz-ek, a dorogi, az álmosdi, a bagamé­­ri, a hadházi és a téglási szö­vetkezetek elnökei, agronómu­­sai ugyancsak külön megbe­szélésre jöttek­ össze és a ho­moki tsz-ek vezetői szá­mára is rendeznek a napokban tájé­koztató, illetve előkészületi ta­nácskozást.

Next