Hajdú-Bihari Napló, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-07 / 132. szám
0 HAJDÚ-BIHARI tixafánUolt, üifteiülZelek* J/f ■xvitr. évf., 132. szám Hmm Ára: 50 fillér jpMftH WmEW HJ| QB —ail al MT MáV A derecskei és az ebesi állami csemetekertből 16 millió facsemetét ültettek ki egy év alatt Az aszályos hajdú-bihari tájak klímájának megjavítása, a mezőgazdasági termelés fokozása megkívánja, hogy az évtizedeken át folyt oktalan fapusztítást pótolják és a mezőgazdasági területeken is minél több fa kerüljön kiültetésre, mezővédő erdősávok, dűlőutak és csatorna menti fásítások formájában. A megyében a derecskei és az ebesei állami csemetekert adja a telepítésekhez a fácskákat. Egy év alatt 16 millió facsemete került ki a faiskolákból. Az egri és a gyulai erdőgazdaságok kaptak ebből a mennyiségből másfél milliót, a többi mind a megyében került kiültetésre. Főleg akác, nyár és kocsányostölgy került a Sildekre. Az állami gazdaságok, erdőgazdaságok igen nagy mennyiségű facsemetét vittek ki a Keleti-főcsatorna töltéseinek fásításához is, rengeteg fát vett át a vízügyi igazgatóság. Sok fát ültettek ki az országutak mentén a derecskei, konyári, hosszúpályi, hencidai, hajdúszováti, földesi határban. A csemetekertekben már nőnek a jövő évi karácsonyfák. Igen szépen fejlődik már az ebesi csemetekertben 300 ezer fenyőfácska. Ez elegendő is a szükséglet ellátására. A derecskei csemetekert területe ez évben 100 holddal bővül, ami azt jelenti, hogy a jövő esztendőben már majdnem kétszerezik a termelést. Erre nagy szükség is van, mert a nagyüzemi gazdaságoknak is egyre inkább szüksége lesz a fásítás célszerű alkalmazására, főleg legelőfásításra. Az elmúlt években sajnos előfordult, hogy az igen nagy költséggel nevelt és eladott facsemeték jelentős százaléka elpusztult, mert a csemetekertből való elszállítás után nem gondozták a fácskákat, gyökérzetük vagy kiszáradt, vagy megfagyott, mivel nem földelték el és huzamosabb időn át a levegőn maradtak a gyenge fácskák gyökerei. Az elmúlt évben már több figyelmet fordítottak az ültetésre is, szaktanácsokkal látták el azokat, akik ültetésre facsemetéket vettek át. Ellenőrizték az elültetés módját is. Ez a helyes, mert hiába nevelnek facsemetéket milliószámra, ha azok a rossz gondozás és ültetés következtében nem terebélyesednek fává. Az utak mentén, csatornák mentén sajnos még most is sok kárt okoznak a legeltetéssel. Egy-egy facsemete értéke — számítva a felnevelést, ültetést és gondozást, darabonként 10 forintjába kerül az államnak. Milliós károk történnek tehát a facsemeték pusztításával. A legelő jószágok — főleg tehenek — tördelik a gyenge fácskákat, de tördelik az emberek is, karónak, ostorogélnek. Az első legfontosabb feladat a fásítás sikere érdekében, hogy megszüntessék a legeltetést a fiatal fák közelében. A területet lehet hasznosítani és kell is, kaszálás formájában. Sok példa mutatja, hogy igen nagy mennyiségű szénát lehet összegyűjteni utak és töltések mentéről a rendszeres kaszálással, míg a legeltetéssel kevesebb a hasznosítás, de felmérhetetlen a kár a fák pusztításával. Kerékpártolvajt tartóztattak le Az utóbbi, időkben mind több kerékpárlopás fordult elő, amit elősegített az, hogy sokan lelakatolatlanul, őrizetlenül hagyták a kerékpárt. A napokban a debreceni rendőrkapitányság bűnügyi osztálya egy többszörösen büntetett kerékpártolvajt lepleztek le. Elfogták Kelemen Lajos 20 éves, foglalkozás nélküli, debreceni, Böszörményi út 105. szám alatti lakost. Kelemen az eddigiek szerint öt kerékpár ellopását ismerte be és egy kerékpárnak az egyik kerekét is ellopta. A rendőrség előzetes letartóztatásba helyezte a notórius kerékpártolvejt. Derecskén autóbuszgarázst avattak A Derecske Községi Tanács 230 ezer forintot áldozott arra, hogy a községben autóbuszgarázst építsenek. A lakosság viszont mintegy 25 ezer forint értékű társadalmi munkával segítette a garázs és a hozzátartozó műszaki berendezések elkészítését. Kedden rövid ünnepség keretében adták át rendeltetésének a felépített új garázst. Kardos Zoltán, az autóközlekedési igazgatóság vezetője köszönetét fejezte ki az átadáson megjelent járási, községi pártos tanácsvezetőknek, népfrontbizottságnak, a község lakóinak a korszerűen berendezett szép autógarázsért. A bakonszegi Új Világ Termelőszövetkezet 17 mázsa baromfit adott el Finom a csirkehús. Nemcsak ezt tudják Bakonszegen az Új Világ Termelőszövetkezet tagjai, hanem azt is, hogy a szép csirkéért szép összeget is fizetnek. S a pénz ilyenkor június elején nagyon jól jön a tsz tagságának. Kora tavasszal vásároltak naposcsibéket s a napokban 17 mázsát adtak el a 95—110 dekásakból. További háromezret „hizlalnak” eladásra, ötezer pulykát is nevelnek. Újjárendezett kiállítás nyílik június végén a Déri Múzeumban Június hónapban nyitják meg a debreceni Déri Múzeumban az I. emeleten átrendezett új állandó kiállítást. A kiállítás debreceni és környéki helytörténettel foglalkozik. Az egyik részében az őskortól a honfoglalásig Debrecen és az Észak-Tiszántúl régészeti emlékeit állítja ki, a többi termekben a 600 éves Debrecen város fejlődését, életét igyekszik bemutatni. A múzeum várostörténeti anyagának újjárendezése már régen időszerű, s az átrendezés megnyitása egybeesik a város 600 éves évfordulójával. A kiállított legrégebbi emlékek között pl. találunk szarmata, avar tárgyakat a honfoglalás korából. Ezek nagy része az 1956/57-es ártándi ásások során került felszínre. Ugyanis Ártándon egy késői avar temetőt tártak fel. A feltárás során kerámiai anyag, övveretek, különböző avarkori tárgyak kerültek ki. A kiállított anyagok között találunk a Szent András templomból (a jelenlegi Nagytemplom) ép boltozati zárókövet, a legrégebbi címerábrázolással, rajzot a Szent András templomról, ezenkívül XII—XIII. századi sarkantyú, nyílhegy, kard és balta lesteket, középkori templomoszlopot stb. A régi írások között lapozva ott látjuk I. Lajos 1361-i szabadalomlevelét, az 1398-i csapó, posztószövő céh szabadalomlevelét — ez a legrégebbi hiteles magyar céhlevél —, itt találjuk Zsigmond 1405-ből keltezett levelét is. A debreceni Dobozi temető feltárása során is gazdag régészeti anyag került elő, s ezek közül is sokat megtalálunk a kiállításon, így mentéket, süveget gyöngyös pártaövet, fülbevalót, stb. Teljes anyaggal megmarad a kiállításon az első debreceni gyógyszertár az Arany egyszarvú berendezése. A debreceni kismesterségek közül a mézeskalács és a szűrszabó kismesterséget mutatják be. Nagy anyaggal szerepel a debreceni európai szintű ötvösség és könyvkötészet is, az előbbinek a XVII. az utóbbinak a XVIII. században volt a virágkora. A könyvkötészeti emlékek között legszebbek a reneszánsz ízlésű bőrkötések, a hártyakötések. A kollégiumi emlékek között tankönyveket, rézmetsző diákok munkáit, Csokonai Vitéz Mihály apjának kirurgusi oklevelét, naplóját és receptkönyvét látjuk, ezenkívül Csokonai Vitéz Mihály gúnyversét Mária Teréziáról és még más különböző anyagot a költőről. Ludas Matyi írójától, Fazekas Mihálytól is találunk kéziratos anyagokat, töbek között Ludas Matyi kéziratos másolatát. Megtaláljuk a kiállításon Petőfi Sándor egy eredeti kéziratát, rajzát a Kardos-házról (Csapó út 16. sz), ahol Vörösmarty Mihály költő lakott, s akinél Petőfi Sándor elhelyezte feleségét és fiát. Külön teremben foglalnak helyet a legújabb kori anyagok. Ebben megtaláljuk a század eleji agrármozgalmakat, az 1919-es tanácsköztársaság, a 25 esztendős ellenforradalom és a felszabadulás utáni idők emlékeit. Rendőri jelentéseket, röplapokat, jegyzőkönyveket, statisztikai adatokat, fényképeket látunk majd a kiállításon, így például a debreceni szocialista nők nagygyűlésének határozati javaslatát, amelyben a szovjet forradalommal való együttérzésüket nyilvánítják ki, ezenkívül rendőri jelentést 1918- ból a dohánygyári munkásszervezkedésről, plakátot Landler Jenő vagongyári be*szédéról, a Nemzeti Tanács kiáltványáról. Itt találjuk az anyagok között Hajdú János visszaemlékezéseit a Kommunisták Magyarországi Pártjának alakulásáról, a debreceni csoport programját, újságkivágást a Népakarat 1919-es számából, amelyben Leninnek a magyarokhoz intézett üzenetét olvashatjuk. A felsoroltakon kívül számtalan kiadvány, fénykép, könyv, újságcikk található a kiállításra kerülő anyagok között. Az irodalmi emlékek között Csokonai, Petőfi, Arany, Ady, Móricz Zsimond, Tóth Árpád, Oláh Gábor, Gulyás Pál, Szabó Lőrinc kézirataival, leveleivel, könyveivel, fényképeivel találkozunk. Egy tárlóban a mai Debrecen irodalma és irodalmi élete kapott helyet. A múzeumban folynak az előkészítési munkák, s remélhetőleg június 24-re — a munka meggyorsításával — elkészül a termek berendezése és a múzeum újjárendezett gazdag anyaggal bíró kiállítása a kitűzött időben megnyílik. ........... K. E. A nádudvari remekmívű korsó, a kiállítás egyik szép darabja. Rendezik az új kiállítás anyagát. A debreceni szűz is helyet kap a néprajzi emlékek között. Egymillió naposcsibe a derecskéi keltető állomásról A hajdú-bihari termelőszövetkezetek egyre jobban foglalkoznak a baromfitenyésztéssel és igénylik a keltető állomásoktól a naposcsibéket. A hajdúszováti Május 1 Termelőszövetkezet elnöke is a napokban járt a derecskéi keltető állomáson és 20 ezer naposcsibét igényelt. Tekintettel azonban az igénylők nagyszámára, abban egyeztek meg, hogy csak négy egyenlő részletben kapjakmeg a hátralevő időben a 20 ezer naposcsibét. Ez a hajdúszováti termelőszövetkezet, bár az év elején csak 10 ezer csibe felnevelését tervezte, most már 45 ezer csibét akar év végéig. A derecskei keltető állomás vezetője elmondotta, hogy a keltető állomásnak olyan volt a kapacitása, hogy az év során csak 680 ezer csibét adnak át. Nemrégen kaptak 10 új keltetőgépet. Már beállították egy olyan épületbe, ahol eredetileg csibéket akartak felnevelni. A baromfitenyésztés fejlesztését azonban sokkal eredményesebben tudják szolgálni azzal, ha 10 keltetőgép ontja a naposcsibéket, mintha abban a helyiségben néhány ezer naposcsibét nevelnének fel csupán. A 10 új keltető segítségével ez évben a derecskéi keltető állomás már több mint 1 millió naposcsibét tud átadni a termelőszövetkezeteknek. A termelőszövetkezetek a derecskéi keltető állomásról az elmúlt évben 230 ezer naposcsibét vettek át. Ez évben már eddig 525 ezret vittek ki, örvendetes eredmény ez. A gyakorlat bizonyítja tehát, hogy nem volt igazuk azoknak a kényelmeskedőknek és maradiaknak, akik húzódoztak a baromfitenyésztéstől. Megfelelő hozzáértéssel igen jövedelmező a baromfitenyésztés. Ez tette lehetővé, hogy a konyári Alkotmány például 10 ezer 500, a nagyrábéi Petőfi 35 ezer, a nádudvari Vörös Csillag pedig 60 ezer naposcsibét vett már át a keltető állomástól. Külön kell megemlíteni, hogy az idén nemcsak hogy megduplázódott a baromfitenyésztés, hanem nagyobb gondot is fordítanak a csibék felnevelésére. Általában 3—4 százalék körül mozog a felnevelési veszteség, ami bizony igen örvendetes az előző évi eredményekhez viszonyítva. A termelőszövetkezetek igényeit a jelen pillanatban nem tudja a derecskét keltető állomás már maradéktalanul kielégíteni. Nem tud mindenüvé adni naposcsibét, bár teljes kapacitással dolgozik az üzem. A keltetőgépekből kikerülő naposcsibéket most már elsősorban azoknak a termelőszövetkezeteknek adják, ahol meggyőződtek arról, hogy szakszerű a munka és igen alacsony az elhullási százalék. Íme, egy esztendő sem telt bele, máris megváltozott a helyzet a baromfinevelés terén. A derecskéi keltető állomás könyvei örvendetes tényeket rögzítenek. Az idei gyakorlat alapján bizton lehet számítani most már arra, hogy jövőre még nagyobb léptekkel halad előre a baromfinevelés és 100 ezer számra nevelődnek majd Hajdú-Bihar termelőszövetkezeteiben nemcsak a csirkék, hanem a pulykák, kacsák, libák is. Aratásra készülnek a debreceni járásban A napokban a Debreceni Járási Tanács végrehajtó bizottsága tanácskozásra hívta össze a járás 49 termelőszövetkezetének elnökét, agronómusait, valamint nyolc termelőszövetkezeti csoport vezetőit és 19 községi tanács elnökét. A tanácskozáson a járás mezőgazdaságának időszerű feladatait vitatták meg. Székely Zoltán, a Debreceni Járási Tanács v. b. mezőgazdasági osztályának vezetője az értekezlet első részében a növényápolási munkák végzésének helyzetét ismertette. Elmondotta, hogy a kapálás ütemét meg kell gyorsítani, mert különösen a homoki szövetkezetekben máris nagy lemaradás mutatkozik. A későbbiek során a nyári nagy mezőgazdasági munkáról, az aratás megszervezéséről tárgyaltak. A debreceni járás területén összesen 39 365 hold kalászost kell betakarítani. A járás termelőszövetkezetei öszszesen 21 kombájnt és 35 aratógépet kapnak az aratás elvégzéséhez, így mintegy 25 000 hold kalászos terület marad, amelyet kézi erővel kell a járás szövetkezeteinek betakarítani. Az aratás idején minden bizonnyal még jelentős növényápolási munkát kell végezni, éppen ezért csak úgy tudnak eredményes munkát végezni a szövetkezetek, ha már most szervezetten felkészülnek. A következő napokban a debreceni járás termelőszövetkezeteinek vezetői újabb tanácskozásokon vesznek részt, ahol kidolgozzák a legközelebbi idők feladatait. A debreceni járás talajminőség szerint három részre oszlik és a hasonló adottságokkal rendelkező tsz-ek közösen beszélik meg az időszerű tennivalókat. Balmazújvároson a nagyhegyesi, ebesi és a balmazújvárosi szövetkezetek vezetői találkoztak, a középkötött talajon működő tsz-ek, a dorogi, az álmosdi, a bagaméri, a hadházi és a téglási szövetkezetek elnökei, agronómusai ugyancsak külön megbeszélésre jöttek össze és a homoki tsz-ek vezetői számára is rendeznek a napokban tájékoztató, illetve előkészületi tanácskozást.