Hajdú-Bihari Napló, 1965. október (22. évfolyam, 231-255. szám)
1965-10-29 / 255. szám
lSráf sxateteriai. tgyt&ütietek HAJDÚ-BIHARI ■ NAPLÓ XXII. évf., 256. szám ARA: 50 FILLÉR 1965. OKTÓBER 29. MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ifjabb intézkedés a földek rendeltetésszerű használatáról A kormány rendeletet hozott egyes erdőterületek felülvizsgálatáról és szántóföldi művelésbe adásáról. A rendelet tulajdonképpen a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló 1961. évi törvény kiterjesztését, szélesebb körű megvalósítását jelenti. A rendelet kimondja, hogy azokat az erdőket, amelyeket 15 százaléknál nem nagyobb lejtésű területen telepítettek és 1990-ig vágáséretté válnak, s területük mezőgazdasági nagyüzemi művelésre tartósan alkalmas — kivéve a véderdőket és a különleges rendeltetésű erdőket — faállományuk kitermelése után folyamatosan szántóföldi művelésre kell átadni. Az érintett erdők nagy többségét a 40-es évek végén és az 50-es évek elején a tömeges földfelajánlások idején telepítették, amikor az egyébként mezőgazdasági művelésre alkalmas tartalékföldek egy részét csak erdősítéssel lehetett hasznosítani. A szántóterület növelésének népgazdasági fontossága azonban szükségessé teszi, hogy a jövőben ezeken a területeken is az eredeti rendeltetésüket megfelelő mezőgazdasági termelést folytassanak. A rendeletben megállapított erdőket a megyei tanácsi mezőgazdasági osztályok vizsgálják felül, és legkésőbb 1968. december 31-ig kijelölik a szántóföldi művelésbe vonható területeket. Természetesen a mezőgazdaságnak átadandó területeken is az üzemtervek szerint, illetve vágáséretten termelik ki a faállományt. Bár a rendelet értelmében a jelenlegi erdők egy kis részén szántóföldet alakítanak majd ki, a földtörvény végrehajtása során összességében semmiképpen sem csökken, sőt még növekszik is az ország erdőállománya. A földek rendeltetésszerű hasznosításának idén befejeződő felülvizsgálata során ugyanis sok olyan leromlott legelőt, domboldalt és más területet találtak, amelynek mezőgazdasági művelése nem kifizetődő, erdőtelepítésre viszont igen alkalmas. Eddig már több tízezer holdnyi, korábban a mezőgazdasághoz tartozó ilyen területet jelöltek ki erdősítésre. A most megjelent kormányrendelet arról is intézkedik, hogy ezeken a területeken meggyorsítsák a fatelepítés ütemét. . . • (MTI) Ülést tartott a Debrecen Városi Tanács Csütörtökön, október 28-án ülés tartott a Debrecen Városi Tanács. Dr. Ördög László, a városi tanács vb-elnökhelyettese megemlékezett 1950. október 22-ről. Ezen a napon választották meg először a tanácsot. Ebből az alkalomból köszöntötte azokat a tanácstagokat, akik 15 év óta megszakítás nélkül munkálkodnak a köz érdekében. Debrecenben 11-en vannak. A tanácsülés határozati javaslatot fogadott el arról, hogy dicséretben részesítik őket. A vb-elnökhelyettes ezt követően emléklapot és tárgyjutalmat adott át a következőknek: Wise Péter és Vásárhelyi Lajos I. kerületi, Megyeri Ferenc és Pallas Imréné II. kerületi, Balogh Endre, dr. Csabai József, Debreceni Ferenc, dr. Imre Gábor, Laboncz András, dr. Ladányi Józsa és Tarr Endréné városi tanácstagoknak. A tanácsülés ezután a végrehajtó bizottság jelentését hallgatta meg a lejárt határidejű tanácsülési határozatokról. Ezt követően dr. Ács István, a végrehajtó bizottság titkára szóban terjesztette elő az 1966. évi összesített költségvetési és községfejlesztési tervjavaslatot. A második napirendi pont előterjesztője dr. Kozma Tibor, a Debreceni Járásbíróság elnöke volt. Beszámoló a járásbíróság munkájáról című jelentése a járásbíróság Debrecennel összefüggő tevékenységét tárgyalta. Az építési és közlekedési állandó bizottság munkájáról szóló beszámolót dr. Deák Ignác terjesztette elő. A tanácsülés számos javaslat, észrevétel és módosítás előterjesztése után elfogadta a jelentéseket illetve beszámolókat. Községpolitikai tapasztalatcserét rendeztek Debrecenben Október 27-én a megyei tanács klubtermében egynapos tapasztalatcserét rendeztek a községpolitikai munkával kapcsolatban. A Hajdú-Bihar megyei tanácsi és népfrontvezetők augusztusi látogatását viszonozták most a Szolnok megyei, hasonló funkciókat betöltő vezetők. Dr. Kolozsvári Lajosnak, a Hajdú-Bihar megyei Tanács vb-titkárának bevezető szavai után Boruzs Mihály, a megyei tanács titkárságának főelőadója, majd Harsányi Károly, a Debrecen Városi Tanács V. B. községfejlesztési csoportjának vezetője számolt be a második ötéves terv községfejlesztési tapasztalatairól. A Szolnok megyeiek a beszámolókat követő vita során elismeréssel nyilatkoztak megyénk eredményeiről, különösen arról, hogy milyen magas az egy főre jutó társadalmi munka értéke. Elhatározták, hogy Hajdú-Bihar megye példájára, a jövőben ők is szerveznek községfejlesztési napokat. A vita után a vendégek helyszínen is megtekintették a községfejlesztési létesítményeket. A Szolnok megyeiek egyik része dr. Kolozsvári Lajos vezetésével Hajdúszoboszlón, másik része dr. Vizi Mihálynak, a Debreceni Járási Tanács vbtitkárának a kíséretében Balmazújvároson ismerkedett községpolitikánk megvalósított elképzeléseivel. Magyar főiskolások sikere a képzőművészeti világkiállításon A Magyar Képzőművészeti Főiskola három VII. éves növendéke : Brokes Ágnes, Mártha László festők és Vagyóczky Károly grafikus ezüstérmet nyert a képzőművészeti akadémiák és főiskolák római világkiállításán, ötezer műből választották ki a díjnyertes alkotásokat Brokés Ágnes munka közben Mártha László Vagyóczky Károly (MTI Fotó : Patkó Klári felvétele) „Divatbemutató“ anno Nem mindennapi jelenetet elevenít fel humoros formában Révész György „Minden kezdet nehéz” című filmjében. A téma: a háború utáni első divatbemutató. A film forgatókönyvét Komlós János írta. Operatőr: Illés György. A „divatbemutatón” (MTI Fotó : Friedmann Endre felv.) „ SZERELEM NEM PUSZTA " Ismeretterjesztés és színház — Állandó művészi fejlődés Stúdiószínpadot alakít a Csokonai Színház KISZ-szervezete Érdekes és figyelemre méltó munka indult útjára a közelmúltban a Csokonai Színházban. A színház fiatal művészeinek javaslatára a színház KISZ-vezetősége elkészítette egy olyan stúdió jellegű színpad tervét és programját amely a szervezet kísérleti színpadaként működne, s elsősorban irodalmi műveket valamint kamara jellegű színpadi műveket mutatna be. A stúdió-színpad elvi célkitűzése kettős. Egyrészt szolgálni kívánja a város tanulóifjúságának és felnőtt közönségének irodalmi érdeklődését, segítséget akar nyújtani a művészeti neveléshez, segítséget akar nyújtani a színház „szocialista népszínház” koncepciójának megvalósulásához azzal, hogy megszólaltatja a magyar és világirodalom klasszikusait, másrészt a huszadik század haladó irodalmi és drámai alkotásait. A színpad másik elvi célkitűzése, hogy biztosítsa a fiatal művészek állandó, rendszeres fejlődését, stúdium jellegű munkáját. Elő akarja segíteni az egységes játékstílus kialakítását, olyan alkotólégkör biztosítását, ahol a művészek önmaguk teremtik meg saját fejlődésük lehetőségeit. Az elképzelés már több mint terv, elkészült a színpad programja, megkezdődtek a próbák, sőt egy, műsort már be is mutattak. A program szerint műsortervük három részre oszlik, önálló, egész estét betöltő irodalmi esteket rendeznek, a társművészetek bekapcsolásával, ebben az évadban négyet. Elsőnek A szerelem nem puszta szó címen a huszadik század legszebb szerelmes verseit mutatják be, aköré a gondolat köré csoportosítva, hogy két ember szerelme közös menedék a végtelen megismerésének küzdelmében. A vashéjú magokra nincs több kikelet címen irodalmi összeállítást mutatnak be a huszadik század költészetének azon darabjaiból, amelyek a háború és béke kérdését tartalmilag és formailag korszerűen vetik fel. Ezen az estén tervezik egy gondolatilag ide kapcsolódó egyfelvonásos bemutatását is. Harmadik műsoruk címe A kozmosz éneke, ebben József Attila szonettkoszorúját, Paul Eluard Egy ember látókörétől mindenki látóköréig című művét mutatják be. A műsort egy egyfelvonásos egészíti ki. Negyedik estjüket a debreceni művészet bemutatásának szentelik. Programjuk második része ismeretterjesztő jellegű műsorok bemutatásából áll. Ebben az évadban Illyés Gyula lírájával, Karinthy művészetével és a mai magyar költészet alkotásaival szeretnék megismertetni a közönséget, megfelelő ismeretterjesztő előadás keretébe ágyazva. A sorozat első előadását már megtartották az agrártudományi főiskolán. Tervezik továbbá ún. irodalmi blokkműsorok összeállítását, ezek a műsorok egyegy társadalmi, politikai eseményhez kapcsolódnának, a rendezvény műsorproblémáit kívánják megoldani. A stúdiószínpad munkája megkezdődött, az első irodalmi összeállításból rövidesen megindulnak a próbák. A színház KISZ-szervezetének e kezdeményezésével megvalósul Debrecenben az a régóta dédelgetett elképzelés, hogy a városnak legyen hivatásos irodalmi színpada, amely műsorával jelentősen hozzájárul a város művészeti életének színvonalához. Megjegyzendő, hogy a fiatalok szinte teljes mértékben társadalmi munkában készülnek fel az előadásokra, céljuk kizárólag saját művészi fejlődésük elősegítése és az irodalomszerető közönség érdeklődésének színvonalas kielégítése. Mezőgazdasági tanulók évnyitója - járási népfront-elnökségi ülés Püspökladányi híradás Jái Gyula, a népfront járási elnöke és Sípos János járási elnökségi tag számolt be. Sokrétű feladat áll a népfrontbizottság előtt. Egyik fontos teendő a termelőszövetkezeti zárszámadások előkészítésének, a háztáji árutermelésnek és értékesítésnek segítése. Elkészültek a népművelési programok. A népfrontnak ezek megvalósításában is jelentős szerepe van: az olvasómozgalom kiszélesítését, a TIT-előadásokon részvevők számának növelését, a felnőttoktatást, a szakmunkásképzés bővítését segítheti hathatósan a népfront. A tanácsi munkában fontos feladat a községfejlesztési tervek ez évi teljesítése, a III. ötéves terv programjának elkészítése. A Hazafias Népfront ebben is segíteni kíván. Az elnökség úgy határozott, hogy a jövő év elején értekezletre hívja össze a járás legjobban dolgozó társadalmi munkásait. A társadalmi munkák szervezésében továbbra is megtartják a szocialista szerződések jól bevált rendszerét. (Tudósítónktól) Október 26-án, kedden ülést tartott a Hazafias Népfront járási elnöksége. A népfrontbizottságok előtt álló feladatokról Szobosz- Másfél év szabadságvesztésre ítélték a nyírmártonfalvi késelőt Emberölési kísérlet vádjával került a megyei bíróság elé Puskás István Nyírmártonfalva, Nagy tanya 16. szám alatti lakos. A vizsgálat és a tárgyalás során a bűntett összes körülményeinek figyelembevételével és tisztázásával súlyos testi sértés kísérletében találta bűnösnek a bíróság. Puskás István a debreceni Vörösmarty Tsz-ben dolgozott dohánytermelőként. Május 28-án, amikor bement a központba fizetéséért, látta, hogy a tsz legényszállásán poharazgatásra gyűltek össze néhányan. Két liter bort vásárolt, és a társasághoz csatlakozott. Néhány óra múlva — másfél liter bor elfogyasztása után — az udvaron belekötött Keszler Jánosba, s úgy megütötte, hogy ütésétől a már szintén erősen ittas Keszler a földre rogyott. Id. Rácz Jánoshoz ment be panaszkodni a megvert ember. Puskás ezután Ráczot verte meg, mert az kérdőre vonta tettéért. Nagy János az idős ember védelmében szólt, Puskás neki is pofonnal, ütéssel felelt, sőt késével is több sebet ejtett rajta, majd id. Rácz János fejét hasította meg. A szurkálásnak az vetett véget, hogy ifj. Rácz János egy székkel leütötte a késel részeget. Puskás nem először áll bíróság előtt. Korábban egy katonai bíróság garázdaság miatt két hónapi börtönre ítélte. A megyei bíróság Puskás Istvánt egy évi és hat hónapi szabadságvesztésre ítélte, a közügyek gyakorlásától két évre eltiltotta. Az ítélet nem jogerős, ileti