Hajdú-Bihari Napló, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-16 / 219. szám
■HMM A szovjet békebizottság nyilatkozatban fejezte ki tiltakozását a görög fasiszta junta politikája és a béke ellen irányuló terrorcselekményei miatt. (TASZSZ) Valentyina Tyereskova, a világ első űrhajósnője pénteken délelőtt visszatért Rómába, miután több napot töltött Milánóban, Velencében, Bolognában, Firenzében és Torinóban, ahol a tömegek lelkes fogadtatásban részesítették. A szovjet űrhajósnőt pénteken fogadta Róma polgármestere, majd Mezzagora, a szenátus elnöke. (MTI) Klatovy délnyugat-cseh városka templomából ismeretlen tettes ellopta Lucas Cranach híres Madonna olajfestményét. A rendőrség valószínűnek tartja, hogy a többmillió korona értékű műkincset kicsempészték az országból. (AP) Stockholmi statisztikai adatok szerint Svédországban az öngyilkosok száma meghaladja a közlekedési balesetek áldozatainak számát. Évente körülbelül 1100 férfi és 400 nő vet véget életének, míg a közlekedési balesetek áldozatainak száma átlag 1000 férfi és 350 nő. (UPI) Vatikáni jelentés szerint VI. Pál pápa egészségi állapota olyan mértékben javult, hogy egyelőre nem adnak ki naponkénti orvosi jelentést. Az UPI úgy értesült, hogy a pápa orvosai tanácsára hozzájárult az operációhoz, amelyitv-ben ez szükségesnek mutatkoznék. Az esetleges sebészeti beavatkozásról a különböző vizsgálatok kiértékelése után a jövő héten döntenek az orvosok. (AP) A CGIL titkársága csütörtökön este kiadott közleményében bejelentette, hogy az olasz kormány lehetetlenné tette a VDR szakszervezeti küldöttségének beutazását Olaszországba. A pénteki Unitá „botrányosnak” nevezi az olasz kormány magatartását. (MTI) U Thant ENSZ-főtitkár pénteken visszaérkezett New Yorkba Kinshasából, ahol részt vesz az AESZ csúcskonferenciáján. (AP) HOK HEIFI ÉLÉNK DIPLOMÁCIA KAIRÓBAN NYILATKOZAT A CSATORNÁRÓL Mahmud Riad, az EAK külügyminisztere csütörtök este beszédet mondott a kairói televízióban. Egyebek között kijelentette: a Szuezi-csatorna lezárásnak oka az izraeli agresszióban keresendő. Az agresszió következményeinek IZRAEL HAJTHATATLAN Az ENSZ-közgyűlés előtt Izrael is élénk diplomáciai tevékenységet fejt ki. Abbatban külügyminiszter több Élénk diplomáciai tevékenység folyik Kairóban az ENSZ- közgyűlés küszöbén. Dr. Mahmud Favzi, Naszszer elnök külügyi tanácsosa, Riad külügyminiszter és más személyiségek tanácskozó elhárítása és az izraeli csapatok kivonása az elfoglalt arab területekről meggyorsítja a csatorna megnyitását, elősegíti a normális hajózást és a nemzetközi kereskedelmet. nyilatkozatban szögezte le, hogy kormányának álláspontja változatlan. „Türelmesen várunk re-rük Malaysia, Pakisztán, Thaiföld, Irak, Jordánia, Algéria, Franciaország, Lengyelország és Jugoszlávia nagykövetével. Tárgyalásokra kerül sor több arab állam külügyminiszterével is.lenlegi pozíciónkban arra, hogy eljöjjön a béketárgyalások ideje az arab országokkal” — mondotta Abba Eban New Yorkba indulása előtt az egyik Tel Aviv-i esti lapnak adott interjújában. A külügyminiszter hangsúlyozta, Izraelre hosszú politikai harc vár, hogy megőrizze a júniusi hatnapos háborúban kivívott eredményeket. Izrael az ENSZ-ben nem fogad el semmi olyan megoldást, amely biztonságát veszélyeztethetné.” A miniszter elvetette Tito jugoszláv elnök közvetítő javaslatait. Izrael nem bízhatja magát nemzetközi garanciákra, sem a tengeri hatalmak nyilatkozataira — mondotta. — Nem számít az ENSZ-re és azokra sem, akik mérsékeltebb arab irányzatban bíznak. Abba Eban útját megszakítja Londonban, hogy találkozzék Brown brit külügyminiszterrel. Zsákutcába jutott a három nagy izraeli munkáspárt: a MAPRI, a RAFI és az ACHDUT HAAVODA hónapok óta tervezett fúziója. Alapvető ellentétek vetődtek fel a választási törvény körül. Eskol A MENEKÜLTEK ÜGYE Jordánia hivatalos képviselője nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy Izrael akadályozza az agresszió idején elmenekült jordániaiak visszatérését. Több mint 3700 jordániai menekült, akik az izraeli hatóságoktól engedélyt kapott a hazatérésre, az Izrael által kijelölt határidő, augusztus 31-e után is, most mégsem térhet vissza otthonába. Mint miniszterelnök a MAPAI párt képviseletében közvetlenül beleavatkozik most a vitákba. (AFP) a jordán képviselő rámutatott, e menekültek azért nem élhettek jogaikkal a kijelölt határidő előtt, mert a visszatérésre nem egész családoknak, hanem csak egyes személyeknek adtak engedélyt, s mivel a családok valamely tagja nem kapta meg ezt az engedélyt, ezzel lehetetlenné tették valamennyiük visszatérését. (TASZSZ) Péter János vezeti az ENSZ delegációt Hétfőn összeül az ENSZ rendkívüli, sürgős közgyűlése, kedden pedig a világszervezet székhelyén megnyílik a közgyűlés 22. rendes ülésszaka. A közgyűlésen részvevő magyar küldöttséget Péter János külügyminiszter vezeti. A magyar delegációt szombaton a késő esti órákra várják New Yorkba. A szovjet küldöttség vezetője Gromiko külügyminiszter. A legtöbb állam külügyminiszterével képviselteti magát, azonban több ország miniszterelnöke is részt vesz majd a tanácskozásokon. (MTI) Megnyitották a szovjet városok hetét A Nagy Októberi Szocialista Forradalom félévszázados évfordulója alkalmából Budapesten megrendezik a szovjet városok ünnepi hetét. Az eseménysorozat ünnepélyes megnyitóját pénteken tartották a MOM Szakasits Árpád Művelődési Házában. (MTI) Amer öngyilkos lett Nyugati hírügynökségek a kairói rádióban felolvasott közleményre hivatkozva jelentik, hogy Abdel Hakim Amer marsall, az Egyesült Arab Köztársaság fegyveres erőinek volt főparancsnokhelyettese, akit a közelmúltban államellenes összeesküvés vádjával házi őrizetbe vettek, csütörtökön öngyilkosságot követett el, meghalt, és szülővárosában eltemették. Amer megmérgezte magát (MTI) Randevú a VeiBSszal Az 1967. június 12-én felbocsátott Vénusz—4 szovjet automatikus űrállomás 1967. október 18-án fog találkozni a Venus bolygóval — írja a TASZSZ számára készített cikkében Szkorodumov mérnök. (TASZSZ) KIJÓZANODÁS ANGLIÁBAN Az amerikai kongresszus angolellenes határozatát követően a brit polgári sajtó kiábrándultan, de kijózanodva vizsgálja, maradt-e még egyáltalán valami abból az amerikai— angol szövetségesi szellemből, amellyel a Wilson-kormány oly gyakran dicsekedett. A Guardian megállapítja, hogy a vietnami háború „neoizolacionista hangulatot” szül az amerikai kongresszusban. A lap „az amerikaellenes tevékenység újabb példája” néven emlegeti a kongresszus határozatát, amely alkalmas arra, hogy aláássa Anglia és az Egyesült Államok egész viszonyát, sőt Amerika és a többi NATO-állam kapcsolatait is. A kommunista Morning Star vezércikkben követeli, hogy Anglia ezek után végleg mondjon le az F-Mil. amerikai repülőgépek vásárlásáról, ami nemcsak teljesen felesleges, hanem rendkívül költséges is. „Menley hadügyminiszternek nem szabad többé Uncle Sam kegyeiért könyörgő szegény rokon módjára viselkednie, hanem sutba kell dobnia az F— 111-es vadászbombázók megrendelését — írja a lap. (MTI) Elnyomó intézkedések Algírban a közelmúltban börtönbüntetéssel sújtották az Ugta szakszervezeti központ és algériai, diákszövetség több aktivistáját. Mohammed Badra és Mohammed Rezzin szakszervezeti vezetőket a constantine-i bíróság zárt ajtók mögött két, illetve három évi börtönbüntetéssel sújtotta, „bűnszövetkezés” vádja alapján. Ugyanezzel a váddal három diákvezetőt is elítéltek. Az újabb elnyomó intézkedések semmi jót sem ígérnek. Akik a szabadság és a szocializmus legjobb védelmezői közé számítanak, két év óta fogságban sínylődnek. 2400 repülő A 28 nyugati állam által fenntartott londoni stratégiai tanulmányok intézete most közzétett új jelentése szerint az Egyesült Államok öt év alatt 2400 repülőgépet és helikoptert vesztett a vietnami háború következtében, míg a VDK légi erejének veszteségeit a jelentés körülbelül ötvenre teszi. Ez év júliusában összesen 465 000 főnyi amerikai katonaság tartózkodott Vietnamban. Az összlétszám 1968 közepéig valószínűleg eléri vagy túlhaladja az 510 000 főt — hangzik a jelentés. Egy év alatt négy háború folyt a világon, (a vietnami, a jemeni, az arab—izraeli háború és a nigériai polgárháború). (MTI) De Gaulle Jugoszláviába látogat Marko Nikezics jugoszláv külügyminiszter De Gaulle elnökkel történt találkozása után kijelentette, hogy átt nyújtotta neki Tito jugoszláv elnök meghívását Jugoszláviába. Nikezics hozzáfűzte, hogy De Gaulle elnök a meghívást elfogadta. A hivatalos látogatás időpontját később állapítják meg. (MTI) Partizánharcok Az Antara jelentése szerint az indonéz katonai hatóságok elfogató parancsot adtak ki Suharto dandártábornok ellen. A Reuter arról is hírt ad, hogy Nyugat-Borneón is partizánharcok vannak és emiatt a kormány ejtőernyős egységet vezényelt oda. (MTI) Letartóztatások Hongkongban Pénteken újabb letartóztatásokra került sor Hongkong brit koronagyarmaton. Az egyik bíróság előtt több mint százan tüntettek, követelve a letartóztatott Peking-barát kínaiak szabadon bocsátását. A tüntetők megkíséreltek behatolni a bíróság épületébe, de a rendőrség útjukat állta. Újabb egységek mozgósítása után a környéket sikerült megtisztítani. A gyarmati rendőrség ezután átfésülte a környező parkokat és 15 személyt, köztük három nőt, letartóztatott. Kínai propaganda anyagokat koboztak el. (UPI) AZ NLF NYILATKOZATA Az NLF, a nemzeti felszabadítási front csütörtök este újabb nyilatkozatban erősítette meg a Flosy-val, a megszállt Dél-Jemen Felszabadítási Frontjával a hét folyamán kötött megállapodást, amelynek értelmében Aden egész területére elfogadja a tűzszünetet. A kiadott közlemény hangsúlyozza, az NLF arra fog törekedni, hogy az élet visszatérjen rendes medrébe mindenütt, ahol a rivális dél-arábiai nemzeti felszabadító szervezetek között eddig harcok folytak. A Flosy hasonló nyilatkozat kiadására készül. (AFP) NAPIRENDEN A közgyűlés előtt A közel-keleti kérdéskomplexum foglalja el minden valószínűség szerint az első helyet a 96 pontból álló napirenden az ENSZ-közgyűlés jövő hét keddjén megnyíló háromhónapos rendes ülésszakán. Mint ismeretes, a közel-keleti válság megvitatására rendkívüli ülésszakot hívtak össze, amelyet azonban július 21-én elnapoltak anélkül, hogy valamiféle megállapodás született volna. A rendkívüli ülésszak hétfőn a tervek szerint ügyrendi javaslatot fogad el, amelynek értelmében az egész probléma megvitatását a rendes közgyűlés elé viszik. A közgyűlés az általános vitával kezdődik. Nem született még döntés arról, hogy a közel-keleti kérdés megtárgyalása az általános vitával párhuzamosan folyik-e majd, vagy csupán annak befejezése után térnek rá. Eddig több mint 90 nemzet iratkozott fel az általános vitában való részvételre, amely a tervek szerint október 31-ig tart. A közgyűlés napirendjén szereplő egyéb nagyfontosságú pontok: a közgyűlés elnökének megválasztása; a nukleáris fegyverek elterjedését betiltó szerződés kérdése; a Kínai Népköztársaság ENSZ-tagsága, az ENSZ békefenntartó tevékenysége. További megvitatásra váró kérdések: Aden, Gibraltár, Délnyugat-Afrika, az apartheid-politika, a koreai kérdés és a gazdasági jellegű ügyek. (AP) WILLY BRANDT a határról Számítani lelhetett rá, hogy De Gaulle elnök Lengyelországban elmondja ismert koncepcióját az adera—weissei vonalról, de reméltük, hogy ezt nem olyan ellentmondást nem tűrő határozottsággal teszi” — jelentette ki az újságíróknak a bajorországi Kreuthban szabadságát töltő Willy Brandt nyugatnémet külügyminiszter. Hozzáfűzte: „nincs szó arról, hogy e kijelentések megzavarnák az NSZK és Franciaország kapcsolatait, mert a két ország közötti szoros kapcsolat mindenkor szükséges függetlenül attól, hogy milyen kormány létesül Bonnban vagy Párizsban”. Arra a kérdésre, nem lenne-e helyes, ha a bonni kormány elismerné az aderai weissei határvonalat, hogy több cselekvési szabadságot nyerjen „új keleti politikájához”, az NSZK külügyminisztere azt válaszolta: Bonn arra törekszik, hogy olyan megoldást találjanak, amely „beilleszkedik az európai békésrendezés egészébe és mind a két nép jóváhagyhassa”. Befejezés® Willy Brandt hangoztatta, hogy bár területi és jogi kérdések jelemtősek, mindennél fontosabb a megbékélés a lengyel néppel. (AFP) AATIFIKRGIÁS CSERE Valkó Márton, a Magyar Népköztársaság párizsi nagykövete és Bernard Durand rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter a francia külügyminisztérium protokollosztályának vezetője a francia küüfigyerinisztériumban kicserélte az 1966 júliusában Budapesten aláírt magyar—francia konzuli egyezmény ratifikációs okmányait. (MTI) Zavargások Chicagóban Csütörtökön éjszaka újabb faji zavargások törtek ki Chicago néger negyedében. A zavargásokat az váltotta ki, hogy a rendőrség brutálisan rátámadt a néger diákok egyik ülésére és egy 18 éves lányt véresre vert. Az incidens után a négern egyed utcáit felháborodott tömegek árasztották el A négerek kőzáport zúdítottak az ellenük kivezényelt rendőrökre és kocsikat fordítottak fel. Három rendőr és két polgári személy megsebesült. (Reuter) .. ffi-i u- —mm—^ pénpRBAfl Kr.thrss -------------------"«3 » w- i«n«nwm mmnmn • mmmmmtmrm» Bizonyítás A Pravda pénteki száma Kolliasz görög és Demirel török miniszterelnök tárgyalásait kommentálva hangsúlyozza: a török tárgyalófél visszautasította a görög juntának és támogatóinak azt a követelését, hogy megsemmisítsék a Ciprusi Köztársaság önálló államiságát, s hogy az észak-atlanti szövetség nukleáris rakéta támaszpontokat állítson fel Cipruson. Ezeken a tárgyalásokon — írja a Pravda kommentátora — a görög junta újra bebizonyította, hogy a NATO agresszív köreinek eszköze. (TASZSZ)