Hajdú-Bihari Napló, 1969. szeptember (26. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-11 / 210. szám
Városfejlesztés Manapság egyre-másra érkeznek a híradások, hogy országunkban mind több nagyközség szerzi meg a városi rangot. A „rang” persze sok esetben előleg, előlegezett lehetőség a fejlődés további építményeihez. Hajdú-Biharban az elmúlt években nem történtek ilyen rangra emelések. Városaink mégis vannak, hagyományokkal, történelmi múlttal, jó és ütemes fejlődési jelennel, s nyugodtan hozzátehetjük, gazdag perspektívákkal. Hajdúvárosaink az ország közvéleménye előtt is közismertek. Ebbe a közismertségbe igaz belejátszanak az évszázados események, nemzeti múltunk megannyi fordulópontjai. Ezek a régi jelzőkövek úgy ékítik mai városaink közismertségét, hogy feltétlenül beleolvadnak a ma változásába, a gyorsuló idő ritmusába. Nánás, Szoboszló, Böszörmény a hajdúsági múlt megannyi emlékeit eleveníti, s így természetes, hogy érdeklődésünk, odafigyelésünk ebből is táplálkozik. A jelent ss városok hétköznapjait ismerve azonban többről van szó. Gazdagodásról, formálódásról, alakulásról, fejlődésről. S mindjárt és mintegy felsorolásként tegyük gyorsan hozzá, gondokról is. Ezek a gondok természetesek, az élet velejárói. S ezt tudnunk kell, ezt látnunk kell, az összefüggések így, együtt lesznek teljesek, természetesek. Naponként érkeznek a hírek a hajdú-bihari városok pezsgéséről. Legutóbb épp Hajdúböszörményben tartottak városfejlesztési ankétot, ahol a Hazafias Népfront Városi Bizottságának kezdeményezésére a legilletékesebbek, a város lakói folytattak véleménycserét. Régebben Hajdúszoboszló, Hajdúnánás jelezte, hogy elképzeléseik vannak, perspektíváik vannak, tennivalóik vannak. Ezek a hírek mindennél érzékletesebben arról vallanak, hogy városaink feszengenek jelenlegi konfekcióikban. Sajátságos, újszerű öltözéket akarnak, készítik, tervezik a holnapi, a holnaputáni arculatot. Magukra gondolnak természetesen és elsősorban, de felelősnek érzik munkájukat a jövendő előtt is. Ezek a városok is, mint annyi más város Magyarországon valójában még a holnap vámjai lesznek. De ahhoz, hogy a holnap városai legyenek most és jelen időben kell tanácskozni, vitatkozni s főleg dolgozni. Akármelyik városunkba teszünk utazást, szemünk elé tárul a változatosság. A legszembetűnőbb jelek persze még az emeletesen emelkedő házak, a közművesítés, az utcák alakítása. Valójában ezek még külsődleges jegyek, de mögöttük már a lélek indulata munkál. Már az értelem tervez, már a képzelet lép működésbe, s annyira, hogy reálisan is felderengnek a közeli s a távolabbi távlatok. Egy városban persze elsősorban és vulgárisan szólva laknak az emberek. S ma még ez is nagy gond sokak esetében, hogy lakjanak. De a lakni érzésén túl máris jelentkezik az élni érzése, az odakötődés érzése, az odatartozás igénye. S ezek már olyan érzelmi kötőanyagok, amelyek együtt és egyszerre épülnek bele a mai és holnapi városok falaiba, otthonaiba, tereibe, utcáiba. És ebből a kötőanyagból patriotizmus sarjad, városszeretet fejlődik. S ez az igaz összetartó erő, ez a sajátságos arculat meghatározója. Nem véletlen, sőt természetes, hogy minden városnak külön jellege, külön arculata van. Ezt kialakítja az idő, kiformálja a történelem. De kikkel és kiben formálhatja leginkább? Az ott élők szívében, szeretetében, ragaszkodásában. Tehát ha következetesek vagyunk, és megfordítjuk a sorrendet, akkor ők, az ott élők alakítják, formálják ezt a sajátságot. Városaink fejlődésében társadalmi fejlődésünk is ott mérhető. A fejlődés hatékonysága tehát közügy, s ma e közügyben dicséretes módon közösségek tevékenykednek. Eredményeik ezért szembetűnőek. XT Világ proletárjai,egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVI. ÉVFOLYAM 210. SZÁMÚÁRA: 80 FILLÉR • 1969. SZEPTEMBER 11., CSÜTÖRTÖK Befejeződött a három megye járási nőtanácstitkárainak értekezlete járási nőtanácstitkárai Debrecenben, szeptember 9—10-én. A tanácskozás második napját — amelyen részt vett Vigh Mártonná, a megyei pártbizottság munkatársa is — Fazekas Sándorné, a Hajdú-Bihar megyei Nőtanács titkára nyitotta meg. A megnyitó után Orbán Józsefné, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa, a Magyar Nők Országos Tanácsának tagja tartott előadást a jelenlevő járási titkárok számára. Az igen érdekes előadásban Orbán Józsefné visszatekintett a nőmozgalom múltjára, majd szólt a jelenről, a nők helyzetéről hazánkban. Az előadás második részében a nőmozgalom időszerű feladatairól, az elkövetkezendő időszak legfontosabb tennivalóiról beszélt Orbán Józsefné. Az előadás után számos hozzászólás következett, amelyek során a felszólalók elmondták véleményüket az előadás témájával kapcsolatban, szóltak a munkaterületükön felmerülő problémákról és a megvalósult hasznos dolgokról. Így az értekezlet egyben tájékoztató és tapasztalatcsere is volt, amely — mint a járási titkárok elmondották — igen sok jó tanáccsal, követendő példával szolgált a résztvevőknek. »«■m Délután, a tanácskozás befejeztével a vendégek városnéző sétán vettek részt, mikrobusszal járták végig Debrecen nevezetességeit, megtekintették az egyetemeket, a nagyerdei üdülőket, az új lakótelepeket és építkezéseket. A kétnapos tanácskozás résztvevőitől — akik tegnap késő délután utaztak el városunkból — Fazekas Sándorné, a vendéglátó megye nőtanácstitkára búcsúzott el. Mint már hírül adtuk a Magyar Nők Országos Tanácsa rendezésében kétnapos tanácskozáson vettek részt Szolnok, Szabolcs- Szatmár és Hajdú-Bihar megye Új kisipari termékeket bemutató kiállítás Értékelték a beküldött avartmanirokat Szeptember 15-én nyílik Debrecenben, a KISZÖV Széchenyi utcai székházában a kisipari szövetkezetek új termékeinek kiállítása, amelyet először rendezik meg Hajdú- Biharban. Az újszerű kezdeményezésre huszonkét kisipari termelőszövetkezet hatvan termékét küldte el, zömmel olyan gyártmányokat, amelyeket eddig nem ismert a lakosság. A beküldött „pályamunkákat" tegnap, szerdán értékelte a szakmai zsűri, melynek Gurbán György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Hajdú-Bihar megyei Bizottságának ipariosztály-vezetője volt az elnöke. A termékeket műszaki, technológiai, kivitelezési megoldásuk, minőségük, eszétikai megjelenésük, formatervezésük szerint vizsgálták. Lényeges szempont volt a zsűrizésnél, hogy az illető gyártmány a maga termékcsoportjában milyen színvonalat képvisel, a kereskedelem, az ipar igényli-e annak gyártását, milyen a termék gyártásához a hazai anyagok felhasználási lehetősége. Mindezeket figyelembe véve a faipari termékek csoportjából a „Debrecen II.” dolgozószoba-berendezés tetszett a legjobban, az első díjat nyerte. A második díjat a „Rózsa” nevű padheverő kapta. Harmadik helyezést kapta a „Nánás” beépített konyhaszekrény. Különdíjas a gyermekbölcső és ruhaszárító állvány, a „Bihar” konyhagarnitúra és a „Dorog” heverő. Színvonalas gyártmányok között kellett válogatnia a zsűrinek a vasipari termékek csoportjában is. Végülis első helyezett a nagy érdeklődésre számítható gázkromatográf lett, amelyet már korábban bemutattunk olvasóinknak a Naplóban. A második díjat a fénycsöves és a fényár lámpának ítélték. Harmadik egy ötletes megoldású kertiszék lett. A különdíjakat ebben a kategóriában a műanyag drótfonat, a hajlított kerekű gyümölcsszállító és a hasonló megoldású pótkocsik, valamint a kisközségek, falvak üzleteinek nagyszerű kirakati megoldásokat ígérő Portál nyílászáró szerkezet kapta. A könnyűipari gyártmányok kategóriájában első díjas egy férfiöltöny, második helyezett a „Bern” női kulikabát. A harmadik helyezést két termék kapta: egy bakfis ruha, s a „Trircel” női ruha. Különdíjat a „DR 1001” kétrészes munkaruha, s a szép, ízléses kivitelezésű „Prices” rónyereg kapott. Az első díjas termékeket tízezer, a második helyezetteket ötezer, a harmadik helyezést elért termékeket háromezer forint pénzjutalommal díjjazzák. A különdíjas termékek gyártói ezer forint értékű ajándéktárgyat kapnak. Mint már említettük, az új gyártmányokat bemutató kiállítás szeptember 15-én nyílik, és 24-ig tartja nyitva kapuját. Jó ötlet a konyhaszekrénybe beépített hűtőszekrény. A zsűri egy csoportja a szép vonalú női ruhákat vizsgálja. Szeptember-október: technika hónapja. Műszaki napok Hajdú-Biharban A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Hajdú-Bihar megyei Szövetségének, valamint a megyei és városi tanács művelődésügyi osztályainak rendezésében szeptember és október hónapban műszaki napok és technika hónapja rendezvénysorozat lesz Hajdú- Bihar megyében, illetve Debrecenben. Hagyományszerűen az idén is megrendezik a tavaly sikerrel zárult technikai-műszaki rendezvényeket, immár ötödízben. Szerdán a debreceni Technika Házában sajtóértekezleten ismertették a rendezvények programját, ahol megjelent Gurbán György, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője, valamint dr. Kovács Imre, a városi tanács vb-elnökhelyettese. Gyüre László, az MTESZ helyi szervezetének titkára és Földvári Zoltánná adtak tájékoztatást a technika hónapjáról, illetve a műszaki napokról. Szeptember 12-én, pénteken 10.30-kor lesz a műszaki napok ünnepélyes megnyitója, s ez alkalomból dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter is megjelenik és előadást tart A kohászat és a gépipar fejlesztésének koncepciói címmel. Ezután naponként lesz rendezvény: 18 egyesület 39 előadása hangzik el a program szerint, háromanként és egy kerekasztalkonferencia is szerepel programban. A műszaki napok ez idei mottója a következő: „Tanácskozás a megye adottságainak hasznosításáról, a terület gazdasági fejlődésének meggyorsítása érdekében.” A később kezdődő technika hónapja színesebb, érdekesebb programot ígér, mint tavaly. Kiállítások lesznek Debrecenben a város fejlesztési terveiről, műszaki áruk korszerű propagandájáról, az Alföldi Nyomda fejlődéséről. Minden bizonnyal nagy érdeklődésre tarthat számot a csillagászati, illetve űrkutatási program: ennek keretében érdekes, filmekkel kísért előadások és csillagászati bemutatók lesznek. Az érdeklődők megfelelő tájékoztatást kapnak a rendezvényekről plakátokon, a város több helyén felállított tablókon és külön erre a célra szerkesztett újságon keresztül. A műszaki napok rendezvénysorozata ünnepi választmányi üléssel zárul szeptember 26-án. 42 rendezvény, több kiállítás ÚJ ISKOLA KONYÁRON Ismét bővült a megye iskolahálózata egy négytantermes , általános iskolával. Szeptember 10-én, szerdán délután ünnepélyes keretek között adták át az új iskolát, melynek épületében a négy tantermen kívül egy előadóterem, három szertárhelyiség és egy 2 szobás szolgálati lakás is van. Az ünnepségen megjelent Szűcs Gábor, a derecskei járási pártbizottság első titkára és Fegyveres Antal, a Derecskei Járási Tanács vb-elnöke. Az új iskolaépületet Farkas Albert, a Konyári Községi Tanács vb-elnöke adta át. Az iskola vegyes beruházásból épült, és összesen 2 millió 400 ezer forintba került. Ebből az összegből 1 millió 340 ezer forint állami támogatás, 500 ezer forint járási, 560 ezer forint pedig községfejlesztési alap. Az épület kivitelezője a Derecskei Fa-, Fém- és Építőipari Ktsz. Az ünnepség keretében Nagy Zoltán, a ktsz elnöke átadta azt a televíziós készüléket, melyet a ktsz dolgozói adtak az iskolának. Átadták a diplomákat a Felsőfokú Építőgépészeti Technikumban Szerdán délután a Debreceni Felsőfokú Építőgépészeti Technikumban tanévnyitó ünnepségen adták át az államvizsgát sikerrel tett hallgatóknak a diplomákat. Első alkalommal osztották ki a diplomákat az építész szak végzett hallgatóinak. Molnár Károly igazgatóhelyettes nyitotta meg az ünnepséget, amelyen dr. Barócsi Mihály igazgató, a műszaki tudományok kandidátusa mondott tanévnyitó beszédet. Beszélt arról a fejlődésről, amelyet ez a néhány esztendő óta működő oktatási intézmény elért. Bejelentette, hogy az új tanévben a hallgatói létszám elérte a hatszázat, de a későbbiekben a végleges hallgatói szám nyolcszáz lesz. Ezt két év alatt, 1972-re éri el a felsőfokú intézmény. A fejlődés jele az is, hogy most ősszel megkezdődik az oktatás a levelezői szakon, 100 résztvevővel, ugyanakkor a nappali tagozat elsőéveseinek száma 160 fő. Ezután ünnepélyes keretek között adták át a nyári hónapokban államvizsgát tett hallgatóknak a diplomákat. Az építőgépészek után most kaptak először diplomát az építész szak végzettjei, akik szintén három évi tanulmányi idő után érték el a szaktechnikusi képesítést. A végzett hallgatók névsora. Építész szak: Albrecht László, Ari István, Borbás László, Boros Zoltán, Bökönyi Sándor, Csaba József, Csép Miklós, Csoba Béla, Debinszky Márta, dr. Dobi Dénesné, Duda Lajos, Erdős Pál, Gajdos András, Györik József, Gyugos István, Hatházi Ferenc, Hóri Gyula, Jenei Ferenc, Kálnoky Ildikó, Kiss Zsuzsanna, Kolonics Lajos, Kovács Béla, Kóti Lajos, Krajcsi Márton, Ladics Ilona, Lengyel Imréné, Lenkó Mária, Lovas Bálint, Máth Erzsébet, Molnár Ferenc, Mosolygó Irén, Nagy Imre, Nagy Sándor, T. Nagy Zoltán, Názon Gyula, Német Péter, Oszvald László, Papp Imre, Páll Csaba, Pintér László, Rőder Péter, Sárvári Judit, Sebők József, Sipos Győző, Szabó Ágnes, Szabó Zoltán, Szalai János, Tátrai Ilona, Tóth Albert, Tóth Péter, Tóth Sándor, Tóth Zoltán, Veres Béla, Veres László, Veres Menyhért, Zsoldos Imre. Építőgépész szak: Bakos Ernő, Bazsó Zoltán, Bártfai Lajos, Becsky István, Benyó Sándor, Bernáth István, Bessenyei György, Bihari Ferenc, Borbély Sándor, Dobrosi Gábor, Erdei Zoltán, Ertsey István, Esztergályos Erzsébet, Gazdag Ferenc, Gál András, Gyulai László, Helle Imre, Helmeczy Sándor, Holtság József, Illés Antal, Istók András, Keveházi Ferenc, Kiss Sándor, Kocsis Tibor, Kovács László, Kónya Mihály, Kövesdi László, Kőhidi György, Lódi György, Madai Géza, Matisz János, Márton Antal, Mohácsi Gyula, Molnár István, Molnár Sándor, Morgent János, Mónus Zoltán, Móré Miklós, Nagy Csaba, Németh Tibor, Pap József, Román András, Rentka Lajos, Sándor Vilmos, Somogyi Sándor, Szabó Sándor V., Szabó Sándor Zs., Szakács László, Szelevényi Tibor, Szép László, Szilágyi Sándor, Szili András, Takács Rezső, Tárczy István, Ulveczky István, Varga Tibor, Vass Barnabás, Váradi Bertalan, Váradi György, Zólyomi Kálmán.