Hajdú-Bihari Napló, 1971. július (28. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-24 / 173. szám
Vízművek Hajdú-Bihar megye IV. ötéves tervében olvashatjuk, hogy az előttünk álló években a megye huszonöt településének ivóvízellátását kívánják megoldani vízművek létesítésével. A községek között van olyan kisebb település is, mint Furta, Zsáka, Szentpéterszeg, Mezősas, Tiszagyulaháza, de új vízmű épül Balmazújvároson, Rábán és Hajdúszováton is. Ha a terv megvalósul, 260 ezer hajdú-bihari lakos, az összes falusi lakosság hetven százaléka élvezheti öt év múlva ennek a közművesítésnek az előnyeit. Hiszen az előnyök vitathatatlanok. Ha arra gondolunk, hogy a mi vidékünkön mindig gondot jelentett az embereknek a víz, a jó ivóvíz, akkor is könnyen fel lehet mérni a vízművek építésének jelentőségét. De különösen akkor, ha azt vesszük figyelembe, mennyivel könnyebbé válik az emberek élete a közművesítés által. Ha nem kell ivóvízért a harmadik, negyedik utcába menni kannákkal, s ha a nagymosáshoz sem kell tízszer-húszszor meghajtani a kerekes kutat, hanem elég csak megnyitni a csapot. Egyszer talán majd, a jövő generáció orvostudósai ezt is számításba vehetik, amikor annak az okát kutatják, miért élnek tovább és egészségesebben az emberek, mintszüleik, nagyszüleik. Az igazsághoz azonban hozzátartozik az is, hogy nem mindenki fogadja egyforma lelkesedéssel a vízművek építésének tervét. A tanácstagok a megmondhatói, néha bizony hoszszas vitába kerül, amíg sikerül egy-két embert — főleg idősebbeket — meggyőzni arról, hogy most kell áldozni erre az egyénnek is, a községnek is. Vannak, akik úgy vélekednek: ha eddig megvoltunk nélküle, megleszünk még egy ideig, majd ha már mindazt megvalósítottuk, amit szeretnénk, akkor sor kerülhet a vízműre is. Való igaz, hogy egy községben — mindegyikben — nagyon sok minden hiányzik még. Igényeink, a kor követelményei nehéz feladatok elé állítják azokat, akiknek felelősséggel kell dönteni a sorrend kérdésében. Egy azonban biztos: a vízmű megépítését nem nagyon lehet halogatni sehol sem. Ez ugyanis nemcsak a kényelmet szolgálja, hanem alapját teremti meg a helység további fejlődésének is. Vízvezeték nélkül nem lehet többszintes épületeket építeni. S ha ma még nem is mondható általánosnak a falvakban, a jövőt tekintve mégis gondolni kell rá, hogy nem is olyan sokára igény is, lehetőség is lesz az emeletes házak építésére. De iskolát, bölcsődét, óvodát, orvosi rendelőt is nehéz manapság már elképzelni, ahol kannában hordják a vizet, s ugyanezt az igényt veti fel a vendéglők, eszpresszók építése is. Nem is szólva arról, hogy a mezőgazdaságban dolgozók is joggal kívánják meg, hogy munka után kellőképpen tisztálkod-» hassanak. Városiasodást gyakran szoktuk mondani, s nincs olyan község, amelyik nem ezt tartaná célnak. Az első, fontos lépések egyike pedig efféle a csapból folyó, egészséges, tiszta víz biztosítása. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Szakmunkásavatás az MGM-ben Pénteken délután ünnepélyesen avattak fel 65 ifjú szakmunkást a Magyar Gördülőcsapágy Művekben. Az ünnepségen megjelent és az elnökségben foglalt helyet Bárányos József, a Vasas Szakszervezet titkára, Kéri András, a KISZ KB osztályvezető-helyettese, Gazsó Sándor, az MGM pártbizottságának titkára, Körtvélyesi Gyula, a KISZ városi bizottságának titkára és Geszti Imre, a KISZ megyei bizottságának ifjúmunkás felelőse. Erdei István, a vállalati KISZ- bizottság titkára ünnepi beszédében többek között hangsúlyozta, hogy a munkásosztály utánpótlásának fő forrása a jövőben az ifjúság lesz. Ez nagy felelősséget ró a fiatal szakmunkásjelöltekre és szakmunkásokra. Az ünnepélyes keretek között szakmunkássá avatott fiataloknak nem szabad megfelkezniök arról, hogy szakmunkássá érésükben sokat köszönhetnek szüleiknek, tanáraiknak, mestereiknek, azoknak a munkásoknak, akik között eltöltötték ezt a három évet. Útravalóul Erdei István arra hívta fel a figyelmet, hogy az élet értelme: maradandó dolgokat alkotni, a mi országunkban felépíteni a szocialista társadalmat. Gyenes István, a szakmunkásképző intézet igazgatója arról beszélt, hogy a három évi tanulás és munka nem volt haszontalan, eredménye: a vállalat biztosan számíthat új szakmunkásai munkájára. Ezután Molnár Jenő vezérigazgató-helyettes kiosztotta a jutalmakat a jeles és jó tanulóknak. Jeles eredménnyel végeztek: Berényi András, Csige István, László Zsombor, Varga Sándor. Jó eredményt értek el: Ács János, Dúsa József, Hüse Péter, Kiss Anna, Lakatos Károly, Mészáros István, ,Nagy Sándor, Nagyváradi János, Péterszegi Zoltán, Sáfrán János, Szabó István, Székács István, Tamás Tibor, Szedernyés Alfréd, Szűcs Lajos, Váci Sándor. Szabó Imre, az MGM egyik törzsgárdatagja, a vállalat dolgozói nevében a kollektívába fogadta a fiatal szakmunkásokat. Elmondta, munkahelyükre való beilleszkedésükben a fiatalokat segítik a vállalat társadalmi és gazdasági vezetői, a szocialista brigádok és a szakmunkások, de a legnagyobb segítséget saját maguk adhatják önmaguknak azzal, hogy becsületesen helytállnak a munkában. Sápi József az új szakmunkások nevében köszönetet mondott mindenkinek, aki lehetővé tette, hogy most átvegyék szakmunkás-bizonyítványaikat. Körtvélyesi Gyula, a városi KISZ-bizottság titkára is üdvözölte a fiatalokat. A tegnap tanulói ma szakmunkásokká váltak — mondta. — Az elmúlt három év alatt tanultak és dolgoztak, ez nem volt könnyű, most dolgozni és tanulni fognak, ez sem lesz könnyebb. Az előttük álló 40—50 évi munkához jó egészséget kívánt a KISZ városi bizottságának titkára. Az ünnepség Szilágyi Ervinnek, a vállalati szakszervezeti bizottság titkárának szavaival zárult, aki a gyárhoz való hűségről beszélt a fiataloknak. Ezután a megjelent vendégek, szülők és maguk az ifjú szakmunkások felkeresték leendő munkahelyeiket, s a kisebb kollektívák is befogadták őket. Felvásároltak 9300 vagon gabonát Július közepén általánosan megkezdődött a búza aratása a megye termelőszövetkezeteiben és állami gazdaságaiban. Az elmúlt hét végén és a hét elején lehullott nagyobb mennyiségű csapadék megszakította a folyamatosságot. A pár napi kényszerpihenő után egymás után állították be a gabonatáblákba az arató-cséplőgépeket, s pénteken már a megye legtöbb helyén ismét teljes erővel folyt a gabona betakarítása. Dolgoznak a kombájnok, s a szérükön várják, fogadják a termést. Ahol szükséges, ott szárítják, hogy csökkentsék a víztartalmat, tárolásra nyomban alkalmassá tegyék. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok learatott búzájukból elsőként az állammal kötött szerződési kötelezettségüknek tesznek eleget. Az aratás újraindulásával ismét forgalmasak lettek a felvásárló telepek, szállítják a búzát a raktárakba. A pénteken elkészített összesítés szerint a gabonafelvásárló vállalat a megye termelőszövetkezeteitől és állami gazdaságaitól a nyári munkák megindulása óta 9300 vagon gabonát vett át. Ez a szám is azt mutatja, hogy az idén sokkal magasabbak a termésátlagok, s felesleges gabonájukat az államnak adják el a nagyüzemek. Vagyis az idén jóval nagyobb mennyiséget vásárolhatnak fel, mint a múlt esztendőben. A termelőszövetkezetek a gabonának több mint a felét egyenesen a kombájnoktól, úgynevezett „natúr” állapotban szállították eddig az átvevőhelyre. Ahogy a betakarítás, úgy a terményátvétel is folyamatos. Vasárnap is dolgoznak a gépek, s vasárnap is átveszik a terményt, hogy minél hamarabb raktárban legyen a megtermett búza a megye minden részében. unkaverseny 1971 . Szocialista Munka Vállalata elmért A Hajdúsági Iparművekben — a IV. ötéves terv feladatainak eredményes végrehajtása érdekében is — fokozni kívánják a következő években a versenymozgalmat, a brigádok tevékenységét. Az üzem versenybizottsága elkészítette azt a programtervezetet, melynek alapján, egyelőre behatárolt idővel, 1973-ig, küzdenek a Szocialista Munka Vállalata címért, teljesítik a cím elnyerésének feltételeit. A program szoros összhangban van a vállalati tervvel, és így a munkaversenynek a következő fontos feladatokat kell segítenie a IV. ötéves terv során: a gyár- és a gyártmányfejlesztés, az új termékek (konyhai páraelszívó, hulladékőrlő, lapradiátor, kis konyhai készülékek stb.) gyártásának minél gazdaságosabb realizálása. Mindez korszerűbb termelésirányítást is követel, ennek érdekében bevezetik a gyárban a számítógépes termelésirányítást, amelynek tervezésére és alkalmazására a KGMTI- vel kötött szerződést a gyár. A cím elnyerésének feltétele, hogy a gyáron belüli egységek többsége is elnyerje a szocialista címet. Jelenleg a Szocialista Munka Üzeme cím magasabb fokozatáért négy, a Szocialista Munka Főosztálya címért kettő és a Szocialista Munka Osztálya címért két egység áll versenyben közel 1200 dolgozóval. *** A debreceni BIOGAL Gyógyszergyárban 1966-ban szervezték meg az Export szocialista brigádot, mely a kereskedelmi főosztály értékesítési osztályán működik igen eredményesen Mozga Jánosné brigádvezető vezetésével. A 15 tagú kollektíva alapító tagjai a következők: Mozga Jánosné, Vass Lajos, Magyar Sándor, Garai Sándorné, Jenei La- Az Export brigád osné, Resatkó Elemér, Krajcsik Jenő és Szűcs István. A brigád kiváló munkájáért ez évben elnyerte az aranyplakettet, különösen a gazdasági munkában elért kiváló eredményekért. Az exporttermékeket naprakészen szállították ki, terven felüli mennyiségben vállalták az Aquital nevű gyártmány időbeni kiszállítását. Az ez évi vállalást módosítani kellett, először 550 000 üveg Aquital volt a felajánlás, később ezt 600 000 üvegre módosították. A brigád nemcsak a termelésben jár élen, hanem más felajánlások megtételében, illetve teljesítésében is. Ez évre például szerződést kötött a kollektíva az ősz utcai óvodával: segítenek az intézmény parkosításában, megjavítják az elromlott játékokat. Minden brigádtag részt vesz politikai oktatásban és többen tanulnak közülük középiskolában. A lakosság szolgálatában (3. oldal) (4. oldal) Eredményesen dolgozik a szoboszlói MEZŐGÉP (5. oldal) Az NB II. osztály keleti csoportjának mérkőzései az 1971-772. évi őszi és tavaszi fordulóban (7. oldal) NAPI ■ krónika(8. oldal) tsev Rádió- és tv-műsor v.»•IV.